Bakos Eszter - Hambalkó Orsolya

A Szegedi Tudományegyetem jogi karának hallgatói a Vajdasági Magyar TDK-n

 

 

 

Újvidék ez év szeptemberében újból helyet ad egy tudományos konferenciának, ezennel környezetvédelmi témában, ahová jogtudomány területén született tanulmányokat is várnak. Arról még nem tudunk beszámolni, hogy ezennel a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói milyen eredménnyel szerepelnek majd, de reméljük, hogy hasonló sikereket fognak elérni, mint közel egy éve, 2010. november 26-28. között az Újvidéki Egyetem Technológiai Karán 9. alkalommal megrendezésre kerülő Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia résztvevői. Akkor a Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszéke szép számmal képviseltette magát, és ahogy a konferencia rövid összefoglalójából is látható lesz, méltán mondhatjuk, hogy a Tanszék PhD ösztöndíjas, már végzett és a tavalyi évben végzős hallgatói az értékpapírjogi, a médiajogi és a három társasági jogi témájú, alapos kutatási munkával elkészített tanulmányuk bemutatásával hozzájárultak a tudományos igényességgel megszervezett rendezvény magas színvonalához.

Az első két jogterületen született dolgozat szerzői kifejezetten egy, az Európai Unió által elfogadott irányelv deklarálta szabályrendszert vettek górcső alá. Bakos Eszter, első éves PhD hallgató ,,A kiskorú fogyasztók védelme az audiovizuális kereskedelmi közleményekkel szemben” című tanulmánya az életkora miatt sérülékeny fogyasztói csoport érdekében megfogalmazott közösségi elvárásokon túl néhány tagállam szabályrendszerére koncentrált. Vizsgálta, hogy az Egyesült Királyság, Magyar – és Németország hogyan tett, illetve nem tett eleget implementálási kötelezettségének és a minimumkövetelményeken túl milyen ön – vagy társszabályozás keretén belül elfogadott speciális elvárásokkal kívánják védeni a könnyen befolyásolható fiatal generációt a fogyasztási szokásaikra, magatartásukra szignifikáns hatást gyakorló kereskedelmi kommunikációs formákkal szemben. A szerző munkájával arra törekedett, hogy a dinamikusan fejlődő médiaszolgáltatások világában felhívja a figyelmet azokra a jogi és alternatív szabályozási eszközökre, amelyek a kiskorúak egészséges erkölcsi, fizikai és szellemi fejlődését hivatottak szolgálni és hozzájárulhatnak a reklámipar minél nagyobb piac és minél több fogyasztó megszerzésére irányuló kampánya által generált kihívások kezeléséhez.

Hambalkó Orsolya a László Csabával közösen írt tanulmányát mutatta be. A munka megírása során az írók a 2007-ben hatályba lépett Markets in Financial Instruments Directive (MiFID) – A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv - kereskedés előtti átláthatósági rendszerét elemezték. Kutatásuk szintéziseként született meg a ,,MiFID felülvizsgálat 2010 – A kereskedés előtti átláthatóság rendszere a szabályozott piacok és az MTF-ek vonatkozásában” című dolgozat. A szerzők kiemelt figyelmet fordítottak a kereskedés előtti átláthatóság szabályainak ismertetése körében az e szabály alóli kivételekre, a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentességekre. A mentességek közül alaposabb vizsgálat tárgyává tették az ügylet nagyságrendjére tekintettel adott mentességet. Ezzel összefüggésben különösen az alkalmazás három éve alatt felmerült problémákra igyekeztek rávilágítani – figyelemmel az irányelv 2009-ben kezdődött felülvizsgálatára, s ezt követően a szabályanyag módosítására vonatkozó javaslataikat is megfogalmazták. A dolgozat és az előadás értékét jelentősen növelte, hogy a fiatal szerzők már tudományos munkájuk elején sem riadtak vissza attól, hogy a tanulmányuk elkészítése során szinte kizárólag angol nyelven elérhető forrásanyag állt rendelkezésükre, amelyek feldolgozásával és dolgozatuk elkészítésével hozzájárultak a magyar nyelvű szakirodalom hiánypótlásához.

Rátérve a három társasági jogi tanulmányra, azokról is bizton állítható, hogy mind aktuális, a gyakorlatban felmerülő kérdések vizsgálatára koncentrált az Európai Unió és a hazai jogi dokumentumok ismertetésén túl. Auer Ádám, első éves PhD ösztöndíjas hallgató a gazdasági jogalkotás egyik legdinamikusabban fejlődő területével foglalkozott. ,,A corporate governance részvényesi joggyakorlással kapcsolatos kérdései” című tanulmányában arra kereste a választ, hogy a nemzetközi szabályozás, az Európai Unió közvetlenül hatályos és alkalmazandó normái, illetve a tagállami jogalkotás által felállított rendszerben a jogalkotó miként tudja megtalálni a legalkalmasabb eszközt annak érdekében, hogy a felelős vállalatirányítás követelménye által megkívánt és teljesítendő célok - mint a befektetők általi megismerhetőség -, megvalósuljanak. Bakos Kitti, másodéves PhD ösztöndíjas hallgató ,,Kérdőjelek a gazdasági társaságok átalakulásának magyar szabályozásában” című dolgozata méltán tekinthető a magyar szabályozás ellentmondásait és hiányosságait egyértelműen feltáró tanulmánynak. A szerző munkája elkészítése során két kérdéskör részletes elemzésére vállalkozott az átalakulás jogi szabályozásával összefüggésben: először a hitelezők biztosíték-kérése, majd a formaváltás és a szétválás vonatkozásában a felelősségi kérdések, alakzatok kapcsán felmerülő anomáliákkal ismertette meg az olvasót és röviden, lényegre törően a hallgatóságot. A szerző alapos kutatási munkájáról tanúskodik, hogy tanulmányában a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a jelentős terjedelemben feldolgozott szakirodalom és a kialakult bírói, valamint szerződéses gyakorlat tükrében mutatta be. Végül a harmadik társasági jogi dolgozat az Európai Unióban hatályos és relevanciával bíró jogi rendelkezései egyszerű ismertetésén túl egy jog-összehasonlító munka eredményeinek bemutatására vállalkozott a takeover, azaz a vállalatfelvásárlás témakörében. Klenanc Miklós, Karunk tavaly végzett hallgatója ,,Takeover szabályozás Európában: egy tagállam, egy tagjelölt és egy leendő tagjelölt szemszögéből” című tanulmánya a közösségi szabályokkal megvalósuló harmonizáltság szintjét vizsgálta Magyarország, Horvátország és egy erősen Európai Uniós taggá válni kívánó ország, Szerbia tekintetében. A szerző végső célja az volt, hogy az általa feltárt szakirodalmi hiányosságok megszüntetésével, a jogszabály-elemzéssel és a joggyakorlati kérdések bemutatásával kiindulópontot teremtsen egy mélyebb kutatáshoz, továbbá a tanulmányában megfogalmazott megállapítások gyakorlati alkalmazásához.  

Véleményünk szerint a dolgozatok rövid bemutatása is kiválóan reprezentálja, hogy az SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék hallgatói nem mindennapi témák területén folytatnak kutatási munkát. Számukra a konferencia kiváló lehetőséget teremtett, hogy az elkészített tanulmányaik rezüméje egy háromnyelvű kötetben jelenhessen meg és emellett a dolgozatukban feltárt főbb összefüggéseket, lényeges kérdéseket megismertessék más egyetemek hallgatóival, oktatóival és gyakorlati szakemberekkel is. A baráti, kötetlen hangulatban zajló szekcióüléseken az sem változtatott, hogy az előadóknak az érdeklődő hallgatók kérdésein túl egy, a zsűri által feltett, kifejezetten a dolgozat témájához illeszkedő kérdésre is választ kellett adniuk. Büszkén mondhatjuk, hogy a Tanszéket képviselő fiatal kutatók eredményesen szerepeltek és pozitív tapasztalattal gazdagodtak, amelyet a felkészítő oktatóknak is külön köszönünk.