MIME-Version: 1.0 Content-Type: multipart/related; boundary="----=_NextPart_01C723BF.8B271AF0" This document is a Single File Web Page, also known as a Web Archive file. If you are seeing this message, your browser or editor doesn't support Web Archive files. Please download a browser that supports Web Archive, such as Microsoft Internet Explorer. ------=_NextPart_01C723BF.8B271AF0 Content-Location: file:///C:/64765278/bodis28.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii" Bódis/Kovács

Bódis Krisztián Lajos/Kováts Orsolya

A családi jog jövőbeni lehetséges fejlődé= si irányai és tendenciái különös tekintett= el a házassági jogra

&nb= sp;

&nb= sp;

&nb= sp;

A család, a családjog története

 

Ahhoz hogy megértsük a „család” szó jelentését, érdemes megnéznünk hogy hogyan fejlődött a család kifejezés az elmúlt évszázadokban:

 

A görögök = nem ismerték a család kifejezést, az együttélésük alapja a közös ház vo= lt, ott volt az anya területe. Barátságot és társaságot a férfi nem ott keresett. A 4. száza= dban egy szónók ezt mondta: „ A barátnők azért vannak, hogy jól szórakozzunk, a szerető azért, hogy testünknek mindennapi kívánság= ait megadja, az asszony azért, hogy nekünk gyermeket ajándékozzon, és házunknak hűséges őrzője legyen” Ezzel a rómaiak kevésbé tudtak azonosulni, náluk a monogámia és a nagycsalád volt az alapkő, a családfőnek nagy jelentősége volt, de az asszonynak is megvolt a maga szerepe. <= span style=3D'mso-spacerun:yes'> A középkorban a városok egyre jobban fejlődtek és ez egyfajta egységet teremtett az életnek és munkának. Még itt is inkább a nagycsaládok domináltak, főleg vidéken.  Ekkor már az újraházasodás  gyakori, ugyanis jellemző volt a nő halála a szülés közben, vagy éppen a bölcsőhalál. Sok gyermeket kellett nemzeni, mert nem minde= gyik élte túl az első évet. A párválasztás a család feladata volt, főleg= az apa döntésén múlt a házasságkö= tés. A XX. század közepére válik általánossá az érzelmi alapon kötött házasság.  Itt tehát egy komoly váltással állunk szemben, immár nem a „hideg fejjel” kötött házasság az általános, nem mutatkozik feltétlen házassági elvárás a csal&aacut= e;d részéről a fél részére. Lassú= ;, de biztos folyamat, amelynek a végére eljutottunk oda, hogy a vagyoni alapon kötött házasság kifejezetten nem elfogadott, és ma már aki ilyet köt, az szám&iacu= te;that arra, hogy a közösség rossz szemmel néz rá.<= o:p>

 

Tehát a jogalkotónak már korábban szembe kellett nézn= ie a tán legelső családjogi szokásjogváltozással, az élettársi viszo= ny népszerűvé válásával (és ezz= el a házasságkötések számának csökkenésével. Az elmúlt 20 évben folyamat= osan csökkentek a házasságkötési arányszámok, míg a házasságköt&eacu= te;si életkor felfelé tolódott. Látható hogy a korábban közösségi erkölcsbe ütköz&#= 337; élettársi viszony napról-napra elfogadottabbá vált, végül eljutott egy olyan szintre, ahol egyszer$= 9;bb és emberi természettel látszólag jobban harmonizáló volta miatt, továbbá az erkölc= sök lazulása folytán gyakoribbá vált a házasságkötésnél.

 

 

 

 

 

A családjogi szabályozás a jelen korban és a közeljövőben

A házasság megkötése

 

A magyar nép a házasságo= t, mint intézményt egészen a közelmúltig nagy= ra értékelte, és a családi élet alapj&aacut= e;nak tekintette. A felnőtté válásnak, a társadalomba való beilleszkedésnek formális feltételét látták a házasságkötésben, az életút egyik legmeghatározóbb eseményeként tartották számon.  A jelenleg hatályos 1952. évi IV. törvény a házasságról, családról, gyáms&aac= ute;gról mint száma is mutatja, több mint 50 éve fennálló családszerkezethez készült (bár azóta többször módosítottá= ;k). A törvény a klasszikus családmodell lehetséges életviszonyait veszi alapul, és szabályozza. Az eltelt idő alatt azonban rengeteg társadalmi és politikai változás ment végbe, amelyek a jogalkotás számára előbb-utóbb komoly kihívást jelenthetnek, amennyiben az újonnan létesült családjogi életviszonyok tömeges mértékben kezdenek előfordulni, illetve belső és esetleges külső presszió hatására korábban nem létező életviszonyokat szükséges törvénybe foglalni.

 

Szóba került az új Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: új PTK) megalkotása kapcsán, hogy a Családjogi Törvényt beleintegrálnák az új PTKba. A cs= aládjognak a Polgári Törvénykönyvbe való integrá= lása három irányú kérdést vethet fel. Az egyi= k: vajon mennyiben alkalmazhatóak a családjog terület&eacut= e;n a polgári jognak azok a szabályai, amelyek a Családjogi törvény hatályos szabályaiban egyáltalán nincsenek rendezve, vagy csak hiányosan van= nak rendezve, a másik, mondhatni ennek a fordítottja: vajon melye= k a polgári jognak azok a szabályai, amelyeknek éppen a családjog által védett érdekekhez kell majd a maiénál jobban alkalmazkodniuk, és végül a harmadik: felül kell majd vizsgálni, hogy hol mutatkozik a polgári jogi és a családjogi szabályok között indokolatlan ellentmondás. Eddig a PTK szabályainak alkalmazási lehetősége különösen a házassági vagyonjogra vetődött fel, de az új PTKban valószínű= leg a házassági akaratnyilatkozatokra is a PTK rendelkezés= ei lesznek irányadóak, különös tekintettel az érvényesség kérdésére.=

 

Az új PTK koncepció szerint az újjáalkotott családjogi törvény az Európai Emberi Jogi Egyezmény családi jogi rendelkezéseire, illetve az ezen rendelkezések alapján= kialakult Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság családjogi tárgyú ítélkezési gyakorlatára, illetve az 1989. évi Gyermekjogi Egyezménnyel lesz összehangba helyezve. Mindez felveti annak a lehetőség&eac= ute;t, hogy a magyar családjogi törvény a későbbiek= ben az egységes európai családjog magyar  kodifikációjak&eacut= e;nt jelenjen meg, ezzel követve egy egységes európai családmodell-szabályozást, átengedve ennek a fo= ntos területnek a szabályozását a nemzetközi térbe. A koncepció a „szociális piacgazdas&aacut= e;g társadalommodelljét” nevesíti, mint a törvény által védett modellt. Ez tulajdonképpen megfelel a jelenkor családi viszonyainak, lényegében a jelenleg hatályos családjogi törvény továbbélésének eszmei alátámasztásával találjuk magunkat szemb= en. Viszont a „szociális piacgazdaság” nevesítése elsősorban egy gazdasági mechanizmus nevesítése, következtetéssel juthatunk el ett!= 7;l a gazdasági mechanizmustól egy családjogi modellhez. M= indenképp örvendetes az új PTK koncepciójától a Gyermekjogi Egyezmény néhány elsődlegesen családjogi tárgyú elvének, rendelkezésének - mint például annak, hogy a gyermek lehetőség szerint családjában vagy, ha er= re bármely oknál fogva tágabb családjában s= incs lehetőség, akkor is családban nevelkedjék - a családjogi szabályok körében való kimondása is.

 

A kódex öt könyvből fog állni, ennek második könyve lesz a Családjog. A Családjogi könyv rendszerét illetően a csalá= djog anyagának három fő része - a házassá= ;g, a rokonság, a gyámság - tagolása változatlanul fennmarad.

 

Az új PTK koncepciója a házassági jogon belül három fő kérdéscsoportot szabályoz: a) a házasság megkötésének szabályait, ideértve annak törvényes előfeltételeit és a házasság érvénytelenségét is, b) = a házasság megszűnésének szabályait, ezen belül elsősorban a házasság felbontását é= s c) a házasfelek jogait és kötelességeit, amelyek közül legnagyobb jelentőséggel a házassá= ;gi vagyonjog szabályai, valamint, legalábbis a magyar jogban, a házastársi lakáshasználat kérdései bírnak. Az új Ptk.-ban továbbra is fenntartani kívánják a kötelező polgári házasságot. Ezt Magyarországon az 1894. évi Házassági Törvény vezette be, és 1895. októbere óta kötelező jog, az egyházi házasság gondolatát az új PTK nem támoga= tja. Az egyházi házasságkötéshez a magyar jog továbbra sem kíván jogkövetkezményeket fűzni.

 

Magát a jelenleg hatályos törvényt nézve, rögtön a törvény második szakasza figyelmet érdemel. A házasságkötés alaki kellékei közö= ;tt sorolja fel, hogy a házasságkötésnek nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az e= rre rendelt hivatalos helyiségben kell történnie. A szakasz negyedik bekezdése kivételt tesz ez alól, amikor rendkívüli körülmény esetén megengedi, = hogy hivatalos helyiségen kívül köttessen a házasság. Bár a legtöbb házasságkötés továbbra is a hivatalos helyiségekben történik, kétféle ellentétes tendencia is érvényesül. Az első napjainkban az a média által gerjesztett divat, amely szerint= a házasulandók emlékezetessé téve házasságkötésüket különböz= 37; extrém, minél inkább a normálistól eltérő helyen és módon kívánj&aacut= e;k életüket egybekötni. A jogalkotó megadja ennek lehetőségét a „rendkívüli kör&uum= l;lmény” homályos fogalma által, bár valószínűleg a jogalkotó eredeti szándéka nem az ejtőernyős ugrás közben történő házasságkötésre terjedt = ki. Jelenlegi családjogunk így nem ellentétes ezzel a „szokásjoggal”, az új PTK pedig csupán a f= elek együttes jelenlétéről kíván nyilatkoz= ni, illetve bizonyos keretek közé kívánja szorítani a helyszínt.

 

A másik, és sokat vitatott a templomi szertartás hivatalossá tétele. Itt nem csupán a helyszín különbözőségéről beszélü= nk, az eljárást lefolytató személy sem azonos, ez e= setben a pap vallási hagyományoknak megfelelő eljárását kellene hivatalosnak tekintenie a jognak. Fe= lmerül ugyanakkor az állam és az egyház elválasztásának alapelve ez esetben, illetve az a tény, hogy amennyiben az egyik vallás gyakorlójá= ;nak lehetővé tesszük, akkor a másik vallás gyakorlójának is lehetővé kell tennünk, mivel vallási alapon nem tehetünk különbséget. Esetl= eg itt megoldás lehet a történelmi egyházak ilyen eljárásának elismerése szemben a nem történelmi egyházakkal. Ezt indokolja, hogy az eur&oacut= e;pai családintézmény szorosan kötődik a keresztény-zsidó kultúrkörhöz és vallásokhoz. A polgári házasságot Európában egyébként a Code Civil (1804) intézményesítette. Magyarországon 1895 ó= ta csak az anyakönyvvezetõ előtt és két tan&uac= ute; jelenlétében kötött házasságot ismerték el érvényesnek.

 

A törvény harmadik szakasza „gondolkodási időt” hagy a házasulandóknak, mely szerint a házasságkötés előbb harminc nappal előb= b be kell jelenteni a házasulandó feleknek a házasságkötési szándékukat az anyakönyvvezetőnél. A törvény szerint ez alól a jegyző felmentést adhat. A manapság érvényesülő liberális tendenciák itt = is előbb-utóbb változást hozhatnak. Mint tudjuk az Amerikai Egyesült Államokban egyes helyeken (pl. Las Vegas) az „instant házasságkötés ipara” működik, azaz olyan házasságkötő helyek működnek, ahol a házasságkötést a szándék létrejötte után azonnal tett követheti. Természetesen ez a harminc napos határidő nem tekinthető szükségtelennek, ismerve az emberi természetet ez a család intézményének további megcsúfolását jelenthetné, hiszen egy hirtelen jött házassági szándék gyorsan megváltozhat, így akár létrejöhet mell&eac= ute; az „instant házasságfelbontás ipara” is.

 

A törvény házasságkötési akadályként nevezi m= eg a már fennálló házasságot. A monogám családtípus és életforma a keresztény-zs= idó kultúrkör egyik alapvető eleme, ezt a törvény ilyenformán nevesíti is. Ugyanakkor manapság a határok leépülése, a nemzetek keveredése jellemző, így a korábbinál sokkal magasabb számban jellemző lehet a poligám joggal bír&oacut= e; ország állampolgára (akinek akár már fennáll ott kötött házassága) és a monogám joggal bíró ország állampolgárának házasságköté= se. Ilyen esetben a házasságkötés helye szerinti jog veendő figyelembe.

 

A házasságkötés alsó életkori határa 16 év. Sokan ma is élnek ezzel a lehetőséggel. Azonban a jellemző tendenciák szerint a fiatalok egyre fiatalabb korban kezdik szerelmi életüket, ennél fogva igény jelentkezhet ennek a korhatárnak a csökkentésére. Valószínűleg ez sosem lesz elég erős igény arra, hogy tényleges változást okozzon, tekintettel, hogy magának a házasságnak a morál= is értéke csökkent. A hatályos büntetőjog szerint a „beleegyezési korhatár” 14 év (a= z a korhatár, amikortól szexuális kapcsolat létesülhet büntetőjogi szankció nélk&uu= ml;l). Mivel a beleegyezési korhatár, és a házasságkötési alsó korhatár kö= ;zti különbség csupán 2 év, és a tendenciák afelé mutatnak, hogy gyermekeink egyre fiatalabb korban kezdik szexuális életüket, ez a beleegyezé= si korhatár minden bizonnyal csökkenni fog. Erre egyes összeesküvéselmélet gyárosok azzal a nevetséges válasszal reagálnak, lassanként a pedofília divattá válhat. Ám mindannyian tudjuk, hogy ez nem fog bekövetkezni.

 

A törvény érvénytelennek tekinti azt a házasságot, amelynél a házasulandó felek akarat kijelentésüknél nem voltak mindketten jelen. Az Internet és digitalizáció elterjedésével azonban megjelent például az online templom, és ez magá= val hozhatja az online házasságkötés igény&eac= ute;t is, miképp történt ez a világ nyugati felé= ben. A törvényben érvénytelennek mondják ki  továbbá az egyenes&a= acute;gi rokonok, a testvérek házasságát, továbbá a testvérnek testvére vér szerin= ti leszármazójával való házasságkötését. Ezeken a házasságkötési akadályokon, bármily= en szabadelvűvé váljék is a világ, valószínűleg senki sem változtat, nyugati kultúrkörben valószínűleg mindig is kirekesztenék azt, aki ezeket a szabályokat megsérti.<= o:p>

A mai szabályok szerint emellett egyes a tárgyalt körbe tartozó házassági akadályok alól a jegyző felmentést adhat, hiányzik azonban a szabá= ly arra nézve, hogy milyen szempontok figyelembevételével adhatja ezt meg a jegyző, és főleg, hogy milyen szempontok figyelembevételével tagadhatja ezt meg. A korábbi szabályokban, a távolabbi vérrokoni kapcsolaton alapuló házassági akadály esetén genetik= ai szempontok voltak irányadóak, az egyenesági sógorság esetén pedig -bár erre korábban= sem volt szabály - annak lehetne a megtagadás szempontjából jelentősége, ha a mostohaszül&= #337; hosszabb időn át gyermekeként nevelte a mostoha gyermekét.

Az a kérdés, hogy akarati hibák címén legyen-e mód a  házass&aa= cute;g megtámadására,     érvénytelenítése iránti per ind&i= acute;tására, 1952-ben, a Csjt.
megalkotásakor nemleges irányban dőlt el Az akarathibák értékelésében az egyes külföldi jogrendszerek különböző álláspontokat követnek. A magyar jog nem teszi lehetővé az akarathibák megtámadási okokként való elismerését
.

 A család fejlődésének tendenciáját figyelve, meg ke= ll állapítanunk, hogy a nagy család, illetve a „sok gyermek” tervezése ma már csak kis számban jellemző.

Az utóbbi időszakban elkezdt&eacu= te;k felesleges formalitásnak tekinteni a házasság intézményét, csökkent a házasságkötések száma, megnövekedett a válások száma. A válások száma 19= 78 óta meghaladja a házasságkötések számát. A dátum maga érdekes lehet annak fényében, hogy nagyjából ebben az időben tetőzött a születések száma. Ez alapján vannak akik olyan következtetéseket vonnak le, hogy a házasságon belül ideálisak a körülm&eac= ute;nyek a gyerekek születéséhez, illetve a házassá= gok számának növekedése, a házasság értékének helyreállítása a népességfogyást megállíthatja.

 

 

 

A házasság felbontása

 

A jogrendszerek jelentős többsége a házassági bontójogban ma m&aacu= te;r a feldúltsági elvet követi a korábbi vétkességi elv helyett. Ez igaz a mai magyar jogrendszerre is= .

A házasság felbontását kérheti bármelyik házastárs, illetve a felek kérhetik közösen = is. Feltételként a törvény azt nevezni meg, hogy R= 22;a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megro= mlott”. Ez egy, a házasság intézményének tiszteletét mutató mondat, valószínűleg egy későbbi új családjogi törvényből kihagyja majd a jogalkotó. A jelenlegi törvényben viszont nevesítve vannak azok a tényállások, amelyek a házasság helyrehozhatatlanul megromlott voltát jelenti= .

Statisztikai felmérések mutatják, hogy egy kétgyermekes család életszínvonala az ennek megfelelő gyermektelen csal&aacu= te;d életszínvonala alatt van. Több gyermeket vállalni= ma nagy rizikó. Természetesen nem csak a pénzügyi nehézségekről kell szólni. A elhelyezkedési problémák is jelentősen hátrányként jelentkeznek, a gyermekkel rendelkező szülők nem olyan rugalmasak, sem időben sem helyileg. De elvileg a gyermekes és gyermektelen családokat ugyanúgy kell kezelni.

 

Fontos állomásnak tekinthet!= 7; a XX. század közepén a nők munkába állása. Ez a gazdasági alapon, hideg közgazdasági számítások alapján létrehozott folyamat nem számol azon értékveszteségekkel, amelyek a GDP-ben nem jelentkezne= k. Míg a nemzetgazdaságot látszólag növeli az, hogy munkába állítjuk a nőket, gyakorlatilag mind= en korábban nem létezett családi probléma gyökerét elültetjük ezzel. A gyereknevelés az iskolára, a pedagógusokra marad, a házimunka örök vita forrásává lesz (amíg nem az ipar természetesen válaszol erre, és olyan termé= ;keket ajánl, amelyek kvázi helyettesítik a házimunkát), már nincs meg az a személy, akinek főfoglalkozása hogy a családdal foglalkozzék, többgenerációs családok esetén ez a nyugdíjaskorú nagyszülőre hárul, egyébként pedig olyan nem mérhető negatív gazdasági externáliákat ad, amelyek jóval  nagyobbak, mint a nyereség. Kár az okokba részletesen belemenni, mindenki lát a környezetében széteső családokat, életbeli példákat, amelyek visszavezethetőek ide. Természetesen túlnépesedő világunkban gazdasági szempontból nézve ezt jónak láthatnánk, emberi szemmel nézve azonban semmiké= ;pp sem jó, lokálisan pedig kifejezett katasztrófaké= ;nt értékelendő, mivel Magyarországon komoly probléma az elöregedő népesség, a népességfogyás, vagyis a talpas népességi korfa.

 

A lányból asszony lesz, é= ;s plusz terheket kap. A munka helyett gyermeket nevel, és kevés évet tölt el a munkában. Így kevés lesz a nyugdíja. Egy felmérés alapján mondható, hogy a szegények többsége nő.  Ez arra ösztönzi ők= et, hogy a munka világában részt vegyenek.

 

A szülő-gyermek kapcsolat is megváltozott. Röviden, a nevelési stílus a barátság irányába mozdult. Még a verés, mint nevelő célzatú büntetés, = nem tűnt el teljesen, de ez már csak idők kérdés= e. Az erőszak mind a családból, mint a társadalomból el fog tűnni. Sajnos a családon belüli erőszak átlaga még mindig túl magas, mindenekelőtt a férfi által, akár a saját partnere felé. Az otthon az a hely, ahol a stresszmentesen lehet pihenni, de nagyon sok otthonban a stressz itt kezdődik.

 

A bölcsödétől a diplomáig, mire teljesen önálló lesz a gyermek, 25 év vagy akár több is eltelik. Ez alatt függnek a szüleiktől. A gyerm= ekek hamarabb függetlenséget akarnak, de tudják hogy számíthatnak szüleik támogatására. =  Természetesen a világkép is más a szülőknél, és más a gyermekeknél. Ez nemcsak a vallási, hanem a politikai és társadalmi kérdéseket is illeti. <= span style=3D'mso-spacerun:yes'> A házasság, annak ellenére, hogy magas válási arány van, hosszú ideig tart, azért mert az elvárása az embereknek, de főleg a nőknek az elmúlt 100 évben megkétszereződőtt. 65 éves nagyszülők közül már nagyon sokan dédnagyszülők. A családok bár horizontálisan vékonyabbak lettek, vertikálisan viszont megnyúlt. Ez azt is jelenti, hogy az aktív dolgozó embereknek a kihívás nagyobb lett= .  A idősebb generáci&oacu= te; segít a háztartásban, a nevelésben. Gyakran az asszony elhelyezkedése egyáltalán nem lenne lehetséges, ha a nagyszülők egy tetemes rész a háztartásban (például a gyermekfelügyelet)= nem segítenének be. 

 

De térjünk vissza a házassághoz, illetve ahogy a jogalkotó a ma már igen divatos élettársi viszonyt szabályozta.  Jogilag rendezett párkapcsol= at az élettársi viszony, amelyet a jog sem tekint családnak,= de a polgári jogi társaság egyik formájának igen. Az élettársi viszony egyetlen törvényi meghatározását a Ptk. 578/G. § (1) bekezdé= se tartalmazza. Eszerint „az élettársak - házasságkötés nélkül, közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együttélő nő és férfi”. Az élettársi jogviszonyban közö= ;s tulajdon keletkezik az együtt szerzett vagyontárgyakra, a szerzés aránya kétség esetén egyenlő= ;. A viszony megszűntét követően vagyonmérleg felállítása kötelező. A tényleges élettársi együttélést a bírói gyakorlat az ötvenes években kezdte elismerni. Feltehetően= ez azonban egy provizórikus rendezési forma, a későb= biekben ennek valamiféle változása várható. Egyes vélemények szerint a regisztrált élettár= si kapcsolatok létrejötte lenne szükséges, ez azonban a napjainkban egyre gyakoribbá váló változá= ;sok miatt feltehetően bizonyos személyek gyakran elmulasztaná= ;k vagy késve tennék be a bejelentéseket, így a lakcímnyilvántartáshoz hasonló káosz alakulhatna ki, és egy újabb bírói jognak kelle= ne kialakulnia a be nem jelentett élettársi kapcsolatok vagyonjo= gi kezelésére, rendezésére.

Az új PTK koncepciója az élettársi viszonyt a családjog könyvben kívánja szabályozni a dologi jogi rész helyett, ezzel mintegy jogilag is beemelve a családmodel= lek közé. Ugyanakkor nem tervezi a regisztrált élettársi kapcsolatok bevezetését.

Mindenesetre összehasonlítva =
a házasság intézményével, alapvető =
hasonlóságokat vehetünk észre. Köznapi szava=
ink egyszerű értelmezésével is gyakran eljuthatun=
k kialakulásuk és jelenésük megérté=
séhez. A HÁZASság magyar szó eredeti jelent&eac=
ute;se egy olyan kvázi jogi aktus, amely lehetővé teszi =
a házasulandó felek számára az egy házta=
rtásba költözést. Tehát hogy ez az egy h&aac=
ute;ztartásba költözés a közösség =
számára elfogadottá váljon a feleknek össz=
e kell házasodni. A válás pedig lehetetlen, illetve a =
középkorban csakis pápai engedéllyel lehets&eacut=
e;ges (értelemszerűen felsőbb társadalmi rét=
egek tagjainak), létezik azonban a separatio a thoro et mensa int&ea=
cute;zménye, azaz az ágytól és asztaltól=
 elválasztás.  A=
 kánonjog szerint a házasság felbonthatatlan, é=
letszövetségnek minősül, mégis a köz&eacu=
te;pkori magyar jog elismerte a felek kölcsönös megegyez&eac=
ute;sén nyugvó elválást. Az első esztergom=
i zsinat határozatai alapján a felesége házass&=
aacute;gtörését bizonyító férfi m&a=
acute;s nővel új házasságot köthetett. A n&#=
337;nek ugyanakkor meghatározott esetekben joga volt a házass=
ág egyoldalú felbontására: E jogával &ea=
cute;lhetett akkor, ha férje őt hamisan vádolta há=
;zasságtöréssel, vagy ha a férje őt elhagyta=
.

Megállap&= iacute;tható azonban általánosságban, hogy a házasságkötés a keresztény-zsidó kultúrkörhöz tartozó területeken az évszázadok során alapvetően vagyoni (esetleg hata= lmi) fúziókat jelentett, két család vagyoni jelleg&#= 369; kapcsolatépítését, nem kifejezetten érze= lmi alapon létrejött viszonyt. Ezért általában azonos vagyonnal rendelkező személyek kötöttek egymással házasságot (a magyar népnyelv „föld a földdel” hasonlata vonatkozik erre), a rangon aluli házasság a vagyonosabb családban gyakran viszályt szült.

Eltekintve ettől a ténytől a viharos évszázadok során a házasság mint biztonságot nyújtó intézmény állt az emberek szolgálatában akár érzelmi, akár családok közti megállapodás eredményeképp jött létre, mivel a vál&aacu= te;s kvázi lehetetlen volt, életre szóló köteléket jelentett az esetek többségében, a= mi a kiszámíthatatlan viszonyok között nem jelent feltétlen hátrányt.

 

Innen már= is eljutunk napjaink divatos és a média világában felkapott életmódjával, a „single” vagy magyarosabban „szingli” és az ezzel összefüggő „yuppie” életmódj&aacut= e;hoz. Az ilyen életformát választó ember igyekszik megszüntetni minden családjogi viszont maga körül, életcélja a szükségletek kielégítése lesz, és a pénz teszi meg mozgatórugójának, amely segíti kielégíteni minden létező, illetve a marketingsza= kma által kreált, korábban nem létező szükségletét is. Felületes, formális kapcsolatokat köt, és az emberi természetnek ellentmondó életformát él, amelynek egyenes következménye többféle lelki betegség (amelyeknek gyógyítására szintén létrejöhet valamilyen ipar).

A szingli életformán családjogilag szabályozandó d= olog nincs, jogilag rendkívül egyszerű életmód.

Napjainkban a tolerancia erősítésével, illetve a homoszexualitás elfogadtatásával egyre nő azok száma, akik homoszexuálisnak tartják magukat. Ezek az emberek törekednek arra, hogy az ő kapcsolataikat is azonos rangúként ismerje el a jog a férfi-nő kapcsolatok= kal. Ők, és pártfogóik törekednek arra, hogy eltűntessék az akadályokat a homoszexuális házasságok elől. Tekintettel ezekre az erőkre a jog előbb-utóbb kénytelen lesz engedni, miképp tette = az alkotmánybíróság 37/2002 IX.4. határozatában, ahol hivatkozva a diszkrimináció tilalmára és az egyenlő bánásmódra, kimondja, hogy a  Büntet&= #337; Törvénykönyvről szóló 1978. évi = IV. törvény 199. §-a és 200. §-a - "Természet elleni fajtalanság" és "Természet elleni erőszakos fajtalanság" - alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisít= i.

Az azonos neműeknek az élettársi viszonyhoz mindenben hasonl&oacut= e; együttélése - a közös háztartásb= an együtt élés, az érzelmi, gazdasági é= ;s szexuális kapcsolat, az összetartozás minden vonatkozásban való vállalása harmadik személyekkel szemben - ma, ha nem is olyan tömegesen, de l&eacu= te;nyegében hasonlóan veti fel a jogi elismerés szükségességét, mint a terjedő élettársi viszonyok az ötvenes évek végétől kezdve. Viszont hasonlóképpen az élettársi kapcsolatokhoz, a házasság ezen formájának engedélyezése felvethet olyan k&eacu= te;rdéseket, amelyek szerint a klasszikus házassági formula további inflálódása folytatható-e a népess&eacut= e;gi mutatók tükrében.

A nemüket megváltoztató személyek házasságának sorsa is fontos kérdés. A kérdés rendezésre szoruló voltát az Igazságügyi Minisztérium vetette fel, azzal, hogy ez a probléma, ha nem is nagy számú, de évenké= ;nt valamelyest emelkedő számú személyeket, házastársakat érint.
Figyelemmel arra, hogy a házasság a magyar jognak a jövőben is követendő álláspontja szerint = egy férfi és egy nő közötti kötelék, a felmerült eseteket a házasság megszűnése egy speciális eseteként kell szabályozni, amely, amennyibe= n ez szükséges, a házasság megszűnésekor rendezésre szoruló járulékos kérdé= ;sek rendezését is igényli.

Mindez persze a családról kialakított fogalmainkat újragondolásra kényszeríti. Ezt követő= ;en a homoszexuálisok gyermekvállalása is feszegetheti a j= og kereteit. Jelenleg a magyar jog a mesterséges megtermékenyítésnél azt a feltételt alkalmazza, hogy házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, és nővel élettársi viszonyban élő nőnél lehetséges a mesterséges megtermékenyítés mint reprodukció eljárás. Tehát homoszexuális nőknek engedélyezi a gyerekvállalás ezen formáját.

Ugyanakkor a szabadelvűség ezzel nem elégszik meg, a következ= 37; követelése, hogy ilyen esetben szülői státuszt kelljen adni az élettársnak is. Ennek a kimenetele még kétséges.

Az örökbefogad&= aacute;s azonban régóta heves viták középpontjában áll. Liberális erők az= t a politikát képviselik, hogy homoszexuálisok alkalmasak lehetnek gyermekek örökbefogadására anélkül, hogy ebben a környezetben a gyermek nevelé= se veszélyeztetve lenne, biztosítható lenne az egészséges szexuális-szellemi fejlődés. Mi= ndenesetre a magyar jog az örökbefogadás feltételének szabja meg, hogy teljesen cselekvőképes nagykorú személy legyen az örökbefogadó személy, aki a szükséges tanfolyamon és tanácsadáson részt vett, és személyisége és körülményei alapján alkalmas az örökbefogadásra, illetve az örökbefogadand&oacut= e; gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel időse= bb. Magyarán a törvényt liberális és konzervatív kedve szerint értelmezheti, a jogalkotó egy teljesen más környezetben alkotta a jogszabályt, amely a mindenkori jogalkalmazóra bízza a döntést. Mivel a probléma új, nincsenek még arra irányuló tapasztalatok, hogy igaz-e, amit az ellenzők mondanak, vagyis hogy az egyik szülői minta hiányában hasonló viselke= dési devianciák jelenhetnek meg, mint amelyek a csonka családok gyermekeinél jellemzőek. Közismert tény, és a Legfőbb Ügyészség által kiadott bűnügyi statisztikák is ezt támasztják alá, a csonka családban élő gyermekek között nagyobb a bűnelkövetés esélye. Ez részben anyagi okoknak, részben pszichés okoknak tudható be. Ez utóbbit a hiányzó apai illetve a= nyai minta jelenti

 

Milyen kilátások vannak a jövőre nézve?  A két generáció együtt élése egyelőre maradni fog. De kérdés az, hogy hogyan fog továbbfejlődni? A visszatérés a régi családmodellhez már n= em lehetséges. A „házasság és család” fogalma alatt már a házasságot értjük inkább, a házasság lett a hangsúlyos. Ez azt hangsúlyozza, hogy ez egy olyan társadalmi berendezkedés, amiben a gyermeknek már nincs helye.  Természetesen a társada= lom csak akkor élhet tovább, ha a család továbbra is gyermekeket nemz, és segíti a társadalomba való beépülését. A reprodukció és a szocializáció, ez a család a társadalom számára. Ahhoz, hogy ez így maradjon a jövőb= en is a családmodell, feltétele, hogy ökonómiailag lényegesen javuljon főként a nők élet-, munka és nyugdíjperspektívája.

Végezet&u= uml;l II. János Pál pápa gondolataival zárva: „= …VI. Pál pápa rámutatott arra, hogy a hivatásos média szakembereinek „ismerniük kell és tisztel= etben kell tartaniuk a család igényét, és ez időnként valódi bátorságot és minde= nkor igen nagy felelősségérzetet kíván tőlük.” (Kommunikációs Világnap 19= 66). Nem könnyű ellenállni a szekularizált ideológiák nyomásának és a hasonul&aacut= e;s kísértésének, azonban ez a felelős médiaszakemberek útja.  Nagy a tét, hiszen a család értéke elleni minden támadás az emberiség valódi java elleni támadás.

A köz&eacut= e;leti szereplőknek kötelességük, hogy magasra emeljé= k a házasság és a család eszményét a társadalomban.  Ehelyett azonban sokan elfogadják &eacut= e;s követik bizonyos szabadelvű csoportok érveit, kiáll= nak olyan gyakorlat mellett, amely a család krízisét növeli és gyöngíti a házasság igazi eszményét. A cenzúra visszaállítá= sa nélkül igen szükséges, hogy a közélet szereplői határokat szabjanak, és eljárásmódokat alakítsanak ki annak elérésére, hogy a média ne cselekedhessen a családok java ellen. A családok képviselőinek r&e= acute;szt kell venniük ebben a folyamatban….”

 

 

 

Irodalom

Az új polgári törvénykönyv koncepciója (Magyar Közlöny 2003. évi 8. szám)

http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=3DNews&file=3Darti= cle&sid=3D46

KSH

14/1995. (III. 13.) AB határozat

1952. évi= IV. törvény a házasságról, családról, gyámságról

Akadémiai kislexikon

Baltes P.B. u.a. Hg., Zukunft des Alterns und gesellschaftliche Entwickl= ung, Berlin 1992

Bundesminsterium für Familie und Senioren, Fünfter Familienbericht, Bonn 1994

Gronemeyer R., Ohne Seele, ohne Liebe, ohne Haß, Düsseldorf 1= 992

Internationales Jahr der Familie, Familienreport 1994, Bonn 1994 (umfangreiche Literaturangaben!)

Nave-Herz R., Markefka M. Hg, Handbuch der Familien- und Jugendforschung, Bd.1, Neuwied 1989

Segalen M., Die Familie, Frankfurt 1990

 

 

------=_NextPart_01C723BF.8B271AF0 Content-Location: file:///C:/64765278/bodis28_files/header.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii"





1

 

------=_NextPart_01C723BF.8B271AF0 Content-Location: file:///C:/64765278/bodis28_files/filelist.xml Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/xml; charset="utf-8" ------=_NextPart_01C723BF.8B271AF0--