MIME-Version: 1.0 Content-Type: multipart/related; boundary="----=_NextPart_01C9EEBB.52D0CB00" This document is a Single File Web Page, also known as a Web Archive file. If you are seeing this message, your browser or editor doesn't support Web Archive files. Please download a browser that supports Web Archive, such as Microsoft Internet Explorer. ------=_NextPart_01C9EEBB.52D0CB00 Content-Location: file:///C:/64765298/bodis38.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii"
Bódis Krisztián Lajo=
s
A földhasználati
nyilvántartás egyes kérdéseiről,
különös tekintettel a használat jogával
kapcsolatos kollízióra
Magyarországon a földhasználati nyilvántartás 1999 óta létező, 2000 óta működő közhiteles nyilvántartás. Az ingatlanügyi hatóság vez= eti, akárcsak az ingatlan-nyilvántartást. Azonban mí= g az ingatlan-nyilvántartást egy egész törvény – az 1997. évi CXLI. törvény – szabályozza, addig a földhasználati nyilvántartásra az 1994. évi LV. törvény – a termőföldről – egyetlen fejezete, illető= ;leg a 356/2007.(XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozik.
Keveset hallunk, keveset beszélünk a földhasználati nyilvántartásról. Pedig a rendszerváltoztatás után eltelt évtizedekben a hazai termőföldek nagyrészt magántulajdonba kerültek, és a gyorsan magántulajdonba került termőföldeknek az új tulajdonosok gyakran a helyét = sem ismerik. A gyors magántulajdonba adás következtéb= en a földhasználattal kapcsolatosan felmerült zűrzavarra a jogalkotó 1999-ben reagált a földhasználati nyilvántartás létrehozásával. A földhasználati nyilvántartás a közhitelességéhez képest kevés súlyt kap, szabályozása nehezen áttekinthető, viszonyla= g magas számú joghézaggal találkozunk. Ugyanakkor az aránylag rö= ;vid jogi szabályozás értelmezésekor, rendszerezésekor a tömör szabályok más jogszabályokkal, különösen a Polgári Törvénykönyvvel összhangba kerülésekor már sokkal kevesebb joghézagot hagynak maguk mögött= .
Bár a haszn&aacut= e;lat joga a tulajdonjog egyik részjogosítványa, látszólag kevés indoka van a használat nyilvántartásának, amikor a tulajdonjog nyilvántartása megtörténik az ingatlan-nyilvántartásban. A földhasználati nyilvántartásnak elsősorban közjogi funkciók= kal bír, magánjogi joghatása kevés van. Figyelembe = kell venni, hogy az 1994. évi LV. törvény – a termőföldről - 11/A. § alapján a föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást - az Európ= ai Unió által finanszírozott közvetlen termelői támogatást és annak nemzeti kiegészítését kivéve - igénybe ve= nni csak a nyilvántartott földhasználatra lehet. Ezen túlmenően a mezőőri járulék kivetésének alapja is a földhasználati nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás alkalmas továbbá elbirtoklá= ;ssal szemben, ellenkező bizonyításig védelmet nyújtani a tulajdonos számára.
A földhasználati nyilvántartás nem természet= beni tényeket kíván rögzíteni, hanem elsősorban a jogszerű földhasználati bejelentőkn= ek kíván védelmet és előnyt nyújtani. = Nem minden esetben felel meg a természetbeni használó a földhasználati nyilvántartás által tartalmazott személynek. Ugyanakkor a jogcím nélkü= ;li földhasználót negatívan érintik a földhasználati nyilvántartás pozitív joghatásai alól történő kimaradás következményei.
A földhasználati nyilvántartás a jogszerű földhasználatokat tartja nyilván, tehát csak arra jogosult használatba adótól, megfelelő jogc&iacut= e;m alapján történő földhasználat kerül rögzítésre.
A használatba adásra alapesetben a tulajdonos jogosult, mivel a tulajdonjog egyik részjogosítványa a használat joga. Azonban a használat joga bizonyos esetekben elválik a tulajdonjogtól. Ezek az esetek a következők: vagyonkezelői jog, földhasználati jog, használat jo= ga, vagy haszonélvezeti jog (özvegyi jog) van bejegyezve a földhasználattal érintett ingatlanon.
Amennyiben ezen jogok határozott időtartamra állnak fenn, csak ezen időtartamra rendelkeznek a birtoklás és használat jogával, tehát a „nemo plus iuris̶= 1; elv alapján csak ezen időtartamra származtathatók tőlük jogok. Vagyis csak a jogok keletkezésétől ezek lejáratáig lehetséges a földhasználat bejegyzése ezen jogok alapján.
A jog keletkezése nem feltétlenül függ ö= ssze annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével. Abban az esetben, amikor nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik a jog, így tehát a tulajdonjog szerzésének bizonyos eseteiben, a használat jogosultja és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos személye eltérhet. Az 1997. évi CXLI. törvé= ;ny – az ingatlan-nyilvántartásról – 3. §= (2) szerint az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a te= lki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zá= ;logjogot). Vagyis átruházással tulajdont szerző, vagyonkezelő, haszonélvező, és a használat j= ogosultja csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől kezd= ve jogosult magát földhasználóként bejegyezte= tni, vagy a földet használatba adni.
Nem átruházással szerzett tulajdonjog esetében azonban életbe lép az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 5. § (2), amely alapján az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilv= ántartás szerinti jogosultat illeti meg. Tehát amennyiben az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett használatra jogosult bizonyítja használati jogosultságát, ő földhasználóként bejegyezhető, illetve tőle földhasználati jog származtatható. Ez c= sak abban az esetben áll meg, amikor nincs más, már bejegy= zett földhasználó, és nem tartozik a fent említ= ett jogosulti körbe. Gyakorlatilag ez a lehetőség csak a nem átruházásos úton tulajdont szerzőket illeti meg.
Amennyiben a földhasználati jog az egész földrészletre kiterjed, a tulajdonos nem jogosult a föld használatával rendelkezni. A hasznok szedésére a földhasználó jogosult, tehát ő adhatja csak használatba. Amennyiben csak az ingatlan valamely alrészletére vonatkozóan terjed ki a földhasználat joga, úgy a többi alrészlet tekintetében a földhasználattal való rendelkezés a tulajdonost illeti meg, míg a földhasználattal terhelt alrészlettel a földhasználó rendelkezhet. Amennyiben nem a teljes földrészletre, vagy alrészleteire vonatkozik a földhasználati jog, úgy arra a területre néz= ve, amelyre a földhasználati jog vonatkozik, a földhasználati jog jogosultja rendelkezhet a föld használatának kérdésében, míg a maradék területtel a tulajdonos.
Vagyonkezelői jogot a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 7. § alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanra lehet bejegyezni. A vagyonkezelői jog az ingatlannal val&oa= cute; rendelkezési jogot foglalja magában, amibe beletartozik a használat jogának átengedése is, így a vagyonkezelő is használatba adhatja az ingatlanokat.
A tulajdonos használati jogosultsága nehezen elvitatható, azonban a különböző jogok korlátozhatják ezt. A Ptk. 157. § (2) alapján a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyib= en a haszonélvező e jogokkal nem él. Vagyis amennyiben a bejegyzett haszonélvező nem jelentett be a földhasználati nyilvántartásba, vagy tőle se= nki nem származtatott földhasználati jogot, a tulajdonos jogosult saját maga használni és birtokolni a területet, vagy ezt a jogot átszármaztatni. Ezesetben a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerülhet a tulajdonos, vagy az a személy, aki használatát tőle származtatja.
Amennyiben nem a teljes földrészletre, vagy alrészleteire vonatkozik a használati bejelentés, és a tulajdonos tulajdoni illetősége haszonélveze= ti joggal terhelt, a tulajdonos azokra az ingatlanrészekre bejelentheti használatát, illetve a használati jogát másnak átadhatja, amelyekre a haszonélvező nem jelenti be használatát, vagy nem származtatja át másra a használat jogát.
A földhasználati nyilvántartási szabályozás nagy hiányossága az, hogy nem képes kezelni a haszonélvezeti jogot. Amennyiben ugyanis a haszonélvező nem él használati jogával, és a tulajdonos harmadik személlyel a föld haszná= latára szerződést köt, a harmadik személy földhasználata a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerülhet. Azonban a földhasználati nyilvántartási szabályozás nincs felkészülve arra, milyen lehetőségei vannak a haszonélvezőnek ilyen esetben a szerződés felbontásának kieszközölésére, illetőleg akár a saját, akár a tőle a föld használatára jogot származtató negyedik személynek a földhasználati nyilvántartásba történő felvételére. Hiszen a földhasználati nyilvántartásból tört&= eacute;nő törlés csak a jogszabályban (csak a 356/2007.(XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott formákban lehet törölni) meghatározott feltételekkel történhet, vagyis a tulajdonos jognyilatkozata által, am= ely történhet mint felbontó nyilatkozat, a (tőle jogot származtató földhasználóval közö= s) megegyezésnek az ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásával. Megoldá= st jelenthet a harmadik lehetőség, a szerződésnek a bíróság által történő felbontása, amelyet ilyen esetben – ezen sorok szerzője szerint – a haszonélvező is jogosult kezdeményezni= .
Ugyanakkor az előbbi példa esetén különböző kártalanítási igé= nyek keletkezhetnek a tulajdonostól jogot származtató földhasználó irányából. Kétséges lehet ilyen esetben az, hogy ezen földhasználó káráért a tulajdonos v= agy a haszonélvező felel-e.
A haszonélvezőt a Ptk. 157. § (2) alapján a használat és hasznok szedésének jogában megelőzi a tulajdonost. Vagyis amennyiben a haszonélvezettel terhelt ingatlanra a tulajdonos bejelenti földhasználatá= t, vagy azt más számára lehetővé teszi, &eacu= te;s a használat időtartama során a haszonélvező élni kíván jogával, úgy ezt a számára lehetővé kell tenni.
Mindez felveti azt a kérdést, hogy a 356/2007.(XII. 23.) Korm. rendelet kiállná-e az alkotmányosság próbáját, hiszen magasabb szintű jogszabállyal, a törvényi szinten szabályozott Polgári Törvénykönyvvel ütközhet. M&iacut= e;g ugyanis a haszonélvezőt a Ptk. szerint megilleti a haszná= ;lat joga, az alacsonyabb szintű kormányrendelet eljárá= ;si szabályai szerint ha a földtulajdonos, vagy a tőle jogot szerző más földhasználó be van jegyezve a f&= ouml;ldhasználati nyilvántartásba, annak törlése csak akkor történhet, ha a földhasználat megszűnés= ének ténye kétségtelenül megállapítható, illetőleg vagy írás= beli felmondás és annak elfogadásáról szóló nyilatkozat, vagy a felmondásról bírósági ítélet, vagy megegyezést tartalmazó okirat kerül benyújtásra a földhasználati nyilvántartást vezető hat&oac= ute;sághoz. Ez az eljárási szabály korlátozza a haszonélvező azon magasabb szintű jogszabályban fog= lalt jogát, hogy a használati jogával maximálisan rendelkezzen. A haszonélvezőnek megegyezéssel, írásbeli felmondás és elfogadás útján, avagy bírósági úton kell a földhasználatot töröltetni, mivel az eljárási út a haszonélvező számára is betartandó.
A földhasználati nyilvántartásba vét= el csak a jogszabályokban meghatározott jogcímek alapján történhet.
A vonatkozó jogszabályban, vagyis az 1994. évi L= V. törvényben nevesített jogcímek a haszonbér= let, a feles bérlet, a részes művelés, illetőleg a szívességi használat. Ezen túlmenően, a tulajdonjog és a használati jogok alkotmányos tartalma alapján lehetséges a földhasználati nyilvántartásba vétel.
A tulajdonjog alapján történő nyilvántartásbavétel – az előbbiekben részletezett problémán túlmenően – a látszólagos egyszerűségéhez képest további problémákat jelenthet.
Amennyiben a tulajdonos tulajdonjoga megszűnik az új tulajdonos jogosult a földhasználattal rendelkezni. Ilyenkor a régi földtulajdonos földhasználatának megszűnése esetén – a termőföldről szóló törvény alapján - a régi tulajdonos 30 napon belül köteles bejelenteni a változást a földhasználati nyilvántartásbavétel érdekében. Az &uacu= te;j tulajdonosnak pedig 30 napon belül kötelessége kezdeményezni a régi tulajdonos földhasználatának törlését kezdeményezni, vagy a régi földtulajdonossal mint földhasználóval kötött, a használatra vonatkozó szerződését becsatolni, mint a földhasználatban bekövetkező jogcímváltozást. A kötelezettségek nem teljesítése bírságolást eredménye= z.
Eljárásjogilag kérdéses azonban az, hogy a tulajdonjog megszűnése esetén a földhasznála= ti nyilvántartásból – az eljáró hatóságnak a 356/2007.(XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott mérlegelési jogkörében eljárva – lehetséges-e a korábbi tulajdonjog alapján bejegyzett földhasználati jognak a – bejelentés hiánya esetén – hivatalból történő törlése. A jogszabály nem tarta= lmaz erre vonatkozólag részletes szabályokat, így talán túl nagy mozgásteret engedve a jogalkalmazónak.
Problémát jelenthet az osztatlan közös tulajdonú földek földhasználatának kérdése. A kárpótlás során nagyon nagy számban jöttek létre olyan tulajdonosi közösségek, amelyeknél a földtulajdonosok nem ismerik egymást, és viszonylag nagy számban tulajdonos= ai egy-egy nagyobb földterületnek.
Osztatlan közös tulajdon esetén mivel a terület tulajdonjoga annak minden tulajdonosát osztatlanul megilleti, &iacut= e;gy a tulajdonjogból eredő részjogosítványok, = ide értve a használat jogát is osztatlanok, a terület minden részét minden tulajdonos jogosult használni. Ettől megállapodás útján el lehet térni. Kérdés azonban, hogy egy néhányszáz tulajdonossal bíró földterület használatáról lehetséges-e megállapodni az ellentétes érdekek és az időnként nehezen fellelhető és azonosítható tulajdonosi kör nyomán.
A Ptk.-nak a közös tulajdonnal kapcsolatos rendelkezé= ;sei alapján közös tulajdon esetén az ingatlan egé= ;sz tulajdoni hányadának használatba adásához minden tulajdonos beleegyezése szükséges (Ptk. 144. &sec= t;), míg az ingatlan egy részének használatba adásához tulajdonosi szótöbbség szükséges (Ptk. 140. § (2) bekezdése alapján= ).
Ugyanakkor a nehezen kezelhető, nagy tömegben előforduló, sok tulajdonost tartalmazó kárpótlási földek használatával kapcsolatosan érdemes volna a jogalkotónak speciális szabályozást alkotni, mert a Ptk.-nak s közös tulajdonra vonatkozó általános szabályai szerint szinte lehetetlen a jogszerű használat és ennek a hatósági nyilvántartásban történ= 37; rögzítése, illetőleg ha nem is lehetetlen, de ar&aa= cute;nytalanul nagy nehézségbe ütköző. Jelen sorok írója szerint a külterületi, termőföldnek minősülő osztatlan közös tulajdon esetén ha meghatározott számnál több tulajdonossal bí= ;r az ingatlan, a tulajdonosoknak célszerű volna megadni a lehetőséget, hogy a területnek az arányosan ők= et illető hányadát, a többi tulajdonos beleegyezésétől függetlenül, maguk használhassák, illetőleg használati jogot származtassanak. A területi viták elkerülése érdekében a bejegyzésük időrendi sorrendben történhetne.
A kötelmi jogviszonyból eredő földhaszná= lati jogcímek az 1994. évi LV. törvény lapján a haszonbérlet, részesművelés, feles bérlet, illetve a szívességi használat. Más kötelm= en alapuló használati jogcím termőföld esetében érvénytelen. A földhasználati nyilvántartás szempontjából figyelembe vehet= 37; szerződések formája is gyakran jelenthet jogértelmezési problémát. A jogszabályok összevetéséből kiderül, hogy a haszonbé= rleti szerződés, a feles bérletről szóló szerződés, illetve a részesművelésről szóló szerződés érvényesen csak írásban köthető. Bár az 1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvről - 452. § csak a mezőgazdasági terület haszonbérletbe adás&aa= cute;hoz nevesíti érvényességi kellékként = az írásba foglalást, és az 1994. évi LV. törvény – a termőföldről – 12. § nevesíti, hogy a termőföld haszonbérletére eltérő rendelkezés hiányában a Ptk. rendelkezései irányadóak. A termőföldről szóló törvény hallgat a szerződések alakjáról, viszont a feles bérlet és a részesművelés szabályaira – a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára val&oacut= e; rendelkezések kivételével – a haszonbérle= tre vonatkozó szabályokat nevezi meg irányadónak. A jogszabályok értelmezése alapján tehát írásbeliséghez kötött a haszonbérlet,= a részesművelés és a feles bérlet. A szívességi használat esetén van helye szóbeli szerződésnek. A szóbeli szerződ&eacu= te;s esetén is - a használat nyilvántartásba vételének jogszerűsége érdekében -<= span style=3D'mso-spacerun:yes'> a kormányrendelet mellékletében szereplő bejelentési adatlapot a tulajdonosnak alá kell írnia. Ez azért szüks&eacu= te;ges, mivel a hozzátartozók között létrejött szóbeli szerződés létét ellenőrizni nehézkes, és az aláírás biztosítékot jelent a közigazgatási szervnek arra nézve, hogy a szerződés valóban megköttetett= , a bejelentés jogszerű.
Időbeli hatályát nézve a szerződ&eacut= e;s csak a jognyilatkozattól kezdődő időtartamra terjedhet ki. Amennyiben a felek a szerződés megkötését megelőző időpontot jelölnek meg a nyilvántartásba vételi eljárás sor&aacut= e;n a földhasználat kezdő időpontjának, úgy= az véleményem szerint nem teljesíthető, a szerződést megelőző időtartamra vonatkozó földhasználat csupán beszámításként értékelhető a szerződésben, de mivel ekkor még nem létezett a f= elek között az akarategyezőség, így a föld használata is jogalap nélküli, vagy érvénytelen módon létrejött megálla= podás szerint történt, a közhiteles nyilvántartás pedig nem segítheti elő egy jogszabálysértő állapot bárminemű (különösképpen a földalapú támogatásokat nézve) támogatását.
Nem kizárt, hogy a felek a szerződésük fennálltát a szerződés megkötés&eacut= e;t megelőző időpontra elismerik. Ilyenkor kérdése= s, hogy a helyes megoldás a közigazgatási szankció, a bírság alkalmazása, avagy mivel a használat formailag érvénytelen módon - például szóbeli haszonbérleti szerződés - köttetett szerződés alapján történt, a nyilvánt= artásba vétel megtagadása a helyes eljárás.
A haszonbérlet polgári jogi jogviszony. A felek megállapodnak abban, hogy az egyik fél a dolgot a másik fél rendelkezésére bocsátja ellenérték fejében. A haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatá= ;ra és hasznainak szedésére jogosult, és kötel= es ennek fejében haszonbért fizetni. A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Mezőgazdasági földterület haszonbé= rbe adásához írásbeli szerződés szükséges. A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.
A haszonbérleti jogviszony megszűnésének köre korlátozott. A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletb!= 7;l eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, illetve abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi. A haszonbérlő - az azonnali hatályú felmondás helyett - a tulajdonos hozzájárulásával kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja. Ezt a változást 30 napon belül kötelez= 337; a földhivatal részére bejelenteni. Az 1994. évi L= V. törvény egyébiránt nem nevesíti a haszonbérleti jogviszony megszűnésének egyé= ;b eseteit, azonban kétségtelen, hogy a jogalkotói szándék a haszonbérleti jogviszony megszűné= ;si körének szűkítése. A haszonbérleti jogviszony a termőföld tulajdonjogának átszállásakor is fennmarad, hiszen a földhasználó által a termőföldön elvetett termény a gazdasági év végéig a termőföldhöz kötött, a jogviszonynak a gazdasági év végét megelőző megszüntetése polgári jogi igényt keletkeztet a termelő-földhasználó részére.
A haszonbérlet leghosszabb érvényes időtart= ama 20 év. Ez alól kivétel az erdő művelé= si ág, ahol termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig, szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telep&iacut= e;tése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg &u= uml;ltetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak). Ez korlátozás nem vonatk= ozik a részesművelésre, feles bérletre, szívességi földhasználatra. Ennek magyaráz= ata az ún. zsebszerződésekben keresendő. Gyakorlat volt= az 1990-es évek második felében, hogy a földtulajdonosok, mivel földjeiket érvényesen nem idegeníthették el külföldi személyek részére, így azokkal leggyakrabban 99 évre, de akár ennél hosszabb időre is haszonbérleti szerződéseket kötöttek.
A feles bérlet és a részes művelés, illetőleg szívességi használatnak ez alól a korlátozás alóli kiemelése a jogviszonyok tartalmából ered. Ezen jogviszonyok személyes közreműködési elemet is tartalmaznak, nehezebben k&ou= ml;thető ezeken a jogcímeken "zsebszerződés".
A haszonbérelhető terület nagysága is
korlátozott. Bel- és külföldi magán-, jogi
személy és belföldi jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet legfeljebb
A Polgári Törvénykönyv 452. § (3) alapján a termőföld alhaszonbérletbe adása semmis, kivéve ha törvény másként rendeli. Vagyis a haszonbérlő a használat jogát tová= ;bb nem adhatja. Erre kivétel a termelési integráció esete. Termelési integráció esetén a haszonbérlő a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. Ezt a szerződést is írásba kell foglalni, és 30 napon belül a földhasználati nyilvántartásba be kell jelenteni.
A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározo= tt termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével - a termőföld haszonbérlet&eacut= e;re vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.= A feles bérletre nem vonatkozik a haszonbérletnek az időtartamra és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó korlátozása. Ez azért van, mert a feles bérlet esetén nehezebb színlelt szerződés útján quasi elidegeníteni a földterületet, így nincs szükség azokra a korlátozásokra, amelyek a tisztán gazdasági alapokon fekvő haszonbérletnél. A feles bérlet esetén a bérbeadó érdekelt a termelésben, nem függe= tlen tőle a termelési folyamat. A feles bérletre egyéb= iránt - az időtartam- és területnagyság korlátozások kivételével – a haszonbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így az írásbeli szerződés követelménye és előhaszonbérlet fenná= llta a feles bérlettel szemben is fennáll.
A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, ho= gy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, n&oum= l;vényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen ré= szt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat. A részesművelésre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével - a termőföld haszonbérlet&eacut= e;re vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.=
A részesművelés a feles bérlethez hasonló használati mód, jellemzője azonban, hogy a föld használatba adója még nagyobb mértékben vesz részt a földterület művelésében, mint a feles bérlet esetében.= A részesművelés esetében a legnehezebb a színlelt szerződések létrehozása. A részes művelésre is egyébiránt - az időtartam- és területnagyság korlátozá= ;sok kivételével – a haszonbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így az írásbeli szerződés követelménye és előhaszonbérlet fennállta a részesműveléssel szemben is fennáll..
Részesművelés esetén az érvényességhez szükséges, hogy a felek rendelkezzenek az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokról, mivel a részesművelés törvényi meghatározásában szereplő többi részl= et a szerződésen kívül is meghatározható.<= /p>
A szívességi földhasználat egy ingyenes polgári jogi jogügylet. A tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának&nbs= p; ingyenesen átengedheti. Amennyiben a jogügylet ellenérték fejében történik, illetve nem közeli hozzátartozó részére, már nem beszélhetünk ingyenes használatról. A jogviszony során közeli hozzátartozók a házastá= ;rs az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs= , az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvé= re, valamint a testvér házastársa. A használatba adó és valamely más, nem Ptk. szerinti hozzátartozóval kötött ingyenes szerződé= ;s haszonbérleti szerződésnek minősül, kivé= ;ve ha az tartalmilag részes művelésre vagy feles bérletre vonatkozik. A szívességi földhasználatról szerződés szóban is = köthető.
A földhasználati nyilvántartás rendszerét tekintve az ingatlan-nyilvántartáshoz hasonlít, azonban szabályozása jogforrásait tekintve széttagolt, rendszere nehezen átlátható= ;. A földhasználati nyilvántartás kifejezetten a közjogi joghatások kiváltására irán= yul, láthatóan a támogatási rendszer alapjául szolgáló adatbázis összegyűjtés&eacut= e;re lett létrehozva. A köztudatba a földhasználati nyil= vántartás léte nem került még be, csupán a mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi szfé= ra mindennapjainak a részét képezi. A földhasználati nyilvántartásra vonatkozó jogszabályanyag elsősorban mezőgazdasági szakmai szempontokat tükröz, jogászi szemmel kevésbé koherens.
PAGE=
|
PAGE=
7 |