MIME-Version: 1.0 Content-Type: multipart/related; boundary="----=_NextPart_01C666CB.E7777E00" This document is a Single File Web Page, also known as a Web Archive file. If you are seeing this message, your browser or editor doesn't support Web Archive files. Please download a browser that supports Web Archive, such as Microsoft Internet Explorer. ------=_NextPart_01C666CB.E7777E00 Content-Location: file:///C:/907C5275/hegedus25.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii"
I. Előzmények
A kormány 1998. áprilisában hozott határozatában új Polgári Törvénykönyv megalkotását tűzte ki célul, melynek hatására a Kodifikációs Főbizottság 2001.11.08-i ülésén elfogadta „Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója”-t (I. Koncepció).[1] <= /p>
Egy évvel később a Főbizottság ismételten összeült, ahol a szakmai vitákban felmerült módosító javaslatokat összegezvén, é= ;s az észrevételeket figyelembe véve egy a részleteiben alaposan átdolgozott Koncepciót (II. Koncepció), alkotott. Ezt a változatot terjesztetté= ;k a Kormány elé, melyet a Kormány az 1003/2003. (I.25.) számú határozatával fogadott el.[2] Kiegészítésként elkészült a normaszöveg kidolgozásának vezérfonalául szolgáló szabályozási Tematika is, mely a Kodifikációs Bizottságok munkája során folyamatosan átalakult, kikristályosodott. (Továbbiakb= an: az I. és a II. Koncepció együtt: Koncepciók).
A Koncepciók egyik sokat vitatott, sarkalatos kérdése, hogy eddig önálló jogágak,= mint pl. a családi jog, a Kódex tartalmi határain belü= lre kerüljenek-e, vagy sem. A válaszok egyértelműen az = igen irányába tendáltak. A családi jog tehát a Koncepció szerint elveszíti önálló jogági jellegét, beintegrá= ;lódik a polgári jogba, bár mindvégig hangsúlyozva, hogy a családjogi viszonyok sajátosságait megfelel!= 7;en kifejezésre kell juttatni, szükség esetén sajátos, csak e viszonyokra vonatkozó alapelvek felállításával.
A szerkezeti felépítést tekintve a Kó= ;dex öt könyve közül a második viselné a Családjog címet.[3] <= /p>
A Családjogi Könyv első normaszöveg tervezetét (továbbiakban: Tervezet) és az ahhoz fűzött indokolást a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a 2005.06.07-i ülésén megtárgyalta, mely az új Ptk. többi Könyvével együtt 2006-ban kerül majdan, ismételten megvitatás= ra.[4] A= Koncepciókhoz képest a Tervezet már jó néhány helyen eltérő elképzeléseket fogalmaz meg, melyek közül – bár ez részben tekinthető csak érdemi változtatásnak, mint inkább formainak – a Családjog, a korábbi elképzelésekt= 37;l eltérően, immár nem a Második, hanem a Harmadik K= önyvbe kerül, tekintettel arra, hogy a Bevezető rendelkezéseket n= em – az eredeti terveknek megfelelően – a Kódex élén a könyvek előtt, hanem önáll&oacut= e; Könyvben helyezték el[5].<= /p>
Reményeink szerint, egy a XXI. század követelményeinek megfelelő, korszerű és a gyak= orlati igényeket is kielégítő Családjogi Könyvvel gazdagodhatunk.
A családi jog részt érintő változ&= aacute;sok közül, az élettársi jogviszonyra vonatkozó szabályozás várható alakulása, mind a szakma, mind a laikusok számára az érdeklődés középpontjába került.=
II. Hatályos
szabályozás
&=
nbsp; 1.
Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.)
A hatályos szabályoz&aacut=
e;s
szerint az élettárs fogalmát, és az
élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásait is a
Polgári Törvénykönyv tartalmazza, előbbit a
záró rendelkezések körében,[6]
utóbbit pedig a Kötelmi jogban, a társaságról
szóló XLVI. Fejezetében, az épít<=
span
style=3D'font-family:TTE17F43B8t00;mso-bidi-font-family:TTE17F43B8t00'>!=
7;köz=
össéget
követően és a jogi személyiség nélkü=
;li
gazdasági társaságokra vonatkozó
rendelkezések előtt.[7]=
span>
Az élett&aacu= te;rsi kapcsolatot jelenleg nem regisztrálják. Amikor szüks&eac= ute;ges ennek az igazolása, akkor a felek közokiratban, egymást élettársként elismerő nyilatkozatot tehetnek, vag= y e kapcsolatukról a jegyzőtől kérhetnek tanúsítványt pl. egy hitelkérelem elbírálásához.
=
Az élettársi viszony vagyonjogi vonatkozásai: <= /b>a házastársakra vonatkozó közös vagyon vélelme helyett, közöttük csupán élettársi vagyonközösség keletkezik, mely esetén az élettársak olyan arányban lesznek tul= ajdonosai a közös vagyonnak, amilyen arányban annak megszerzésében közreműködtek. A háztartásban és a gyermek nevelésében végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.[9] <= /p>
Ha az élettársak házasságot kötnek, akkor a bírói gyakorlat szerint: az élettársi viszony alatt szerzett és a házasságba bevitt vagyon a házastársi köz&= ouml;s vagyon része lesz, melyre már a házastársi vagyonközösség szabályai vonatkoznak.
A hatályos szabályok szerint az élettársnak törvényes öröklési joga nincs; élettárs csak végrendeleti örökös lehet, vagy öröklési szerződés alapján válhatnak az élettársak egymás örököseivé.
= Tartási igénnyel sem léphet fel az élettárs élettársával szemben.
Ezeken
kívül a Ptk. az élettársat hozzátartoz&=
oacute;nak
tekinti,[10]
rájuk vonatkozóan egyéb rendelkezést nem tartal=
maz.
&=
nbsp;
2.
Családjogi Törvény (1952. évi IV. tv. – A
házasságról a családról és a
gyámságról)
III. A változások indokoltsága
A jogintézmény ezen rend=
szerbeli
elhelyezkedése tarthatatlan, nem felel meg sem az &ea=
cute;lettársi
kapcsolatok jellegének, sem azok társadalmi
megítélésének.
Az
élettársi kapcsolatban ugyanis az együttélé=
;s érzelmi,
de gazdasági elemei is sokkal inkább hasonlí=
tanak
a házasság elemeihez, mint a polgári jogi
társaságéihoz, másrészt az
élettársi kapcsolat nem tekinthető puszt&aa=
cute;n
közös tulajdoni (dologi jogi) viszonynak sem, ugyanakkor az
élettársakat szülői minőségben ma is ugyanazok a jogok ill=
etik
és kötelezettségek terhelik, mint a házastá=
;rs
szülőket. Mindezek ellenére a Koncepciók
tervezetének vitája során sok ellentétes
vélemény hangzott el, álláspontjuk szerint ugya=
nis
az élettársak jogainak erősítése a házass&aacu=
te;g
és a család intézményének
gyengítését eredményezheti.
Egyre több külföldi példa támasztotta alá a változásokat támogatók elképzeléseit, ugyanis a koráb= ban „jogon kívüliekként” kezelt élettársak számára, számos ország= ban pozitív elmozdulás történt a szabályozást illetően, amely magában foglalt bizo= nyos társadalombiztosítási juttatásokat, a magánjogban pedig tartási, lakáshasználati és vagyoni jogosultságokat egyaránt.[11] =
Nyilvánvalóan
a „jogalkotó pozitív
hozzáállásánál” is nagy szerepet
játszott a tartós élettársi kapcsolatok sz&a=
acute;mának
nagymértékű növ=
ekedése (Magyarországon
a rendszerváltozáskor 125 ezren, napjainkban pedig már
háromszázezret meghaladóan élnek
élettársi kapcsolatban),[12]<=
span
style=3D'font-family:Times-Roman;mso-bidi-font-family:Times-Roman'> és annak felismerése,=
hogy
ma már nem feltétlenül azért
létesítenek élettársi kapcsolatot, hogy ahhoz
semmiféle joghatás ne fűződjék. A több országban
ismert és elismert regisztrált élettársi
kapcsolat szinte a házastársakéival egyenl!=
7; jogokban
részesíti az élettársakat. (Van, ahol a
regisztráció lehetősége csak az egynem$=
9; é=
lettársak
részére van fenntartva pl. a Dániában).[13]<=
/span>
A magyar jogban az utóbbi időben egyre szaporodik azoknak a jogszab&aacu= te;lyoknak a száma, amelyek az élettársakat a házastársakéihoz hasonló jogokkal ruházzák fel (pl. özvegyi nyugdíj, családi pótlék azonos mértékben illeti meg a házasságból, illetve élettársi viszonyból született gyerekeket, lakásépítési, vásárlási kedvezmények, szoc. pol. kedvezmény igénybevéte= li lehetőség, eljárásjogi mentességek, összeférhetetlenségi és kizárási szabályok). 2002. szeptemberében hatvanöt hatályos jogszabály (törvény, kormány- és miniszteri szintű rendelet) használja – többféle értelmezésben – az „élettárs”= fogalmat.[14]<= /p>
A bírói
gyakorlat is azt támasztja alá, hogy az
élettársi kapcsolatban igenis szerepet játszik a
szolidaritás, az egymás támogatásának
kölcsönös kötelezettsége, ezért a kapcsol=
at
megszűnésekor az együttéléssel
szükségszerűen együtt járó
tevékenységért, ápolásért,
gondozásért ellenérték nem igényelhet!=
7;. (ld.
BH. 2002. 268; BH. 2004. 280; BH. 2005. 141;)[15]<=
/span>
Mindezek
arra utalnak, hogy az élettársi jogviszony „kin<=
span
style=3D'font-family:TTE17F43B8t00;mso-bidi-font-family:TTE17F43B8t00'>!=
7;tte̶=
1; a
kötelmi jogi kereteket, vagyis a jogintézmény, jellege
alapján, elsősorban családjogi szempontok szerinti
szabályozást kíván, anélkül, hogy e=
z a
házastársi kapcsolattal azonos szabályozás lenn=
e.
IV. Szabályoz&aacu=
te;s
de lege ferenda, avagy a Koncepció és a normaszöveg Terv=
ezet
egybevetése
A fenti jogszabályi, társada=
lmi
és gazdasági háttér ismeretében a
Koncepciók úgy foglalnak állást, hogy az
élettársi kapcsolat magánjogi szabályai az
új Ptk.-ban, ne a kötelmi vagy a dologi jog körében,
hanem a Családjogi Könyvben kerüljenek
szabályozásra, és a jelenlegi, kizárólag=
a
közös vagyonszerzésre korlátozott rendelkezé=
sek
bővülje=
nek ki
– hosszabb élettársi kapcsolat esetén – a
tartási, és lakáshasználati jogokkal. Mí=
g a Koncepciók
az élettársakra vonatkozó vagyonjogi szabályoka=
t a
házassági vagyonjogot követően, az
élettárs tartáshoz való jogát, pedig a
házastársi tartást követően helyezték
rendszerbe, a fogalmát valamint a lakáshasználati jogot
illetően pedig nem kívántak kimunkált
megoldási javaslatot, addig a Családi jogi könyv
normaszöveg Tervezete már teljesen külön, a
házasságra vonatkozó szabályokat követ!=
7;en[16]<=
/span>,
önálló címet szentel az élettársi
jogviszonynak, beleértve annak minden vonatkozását.[17]<=
/span>
A Tervezet
Családjogi Könyve négy címre osztja az
élettársi jogviszony témakörét, így=
:
1. az
általános rendelkezésekre,
2. az
élettársi tartásra,
3. az é=
;lettársak
vagyoni viszonyaira, és
4. az
élettársak lakáshasználatának
rendezésére.
1.
Az általános rendelkezéseken bel&uu=
ml;l
először az élettárs fogalma kerül
meghatározásra, mely szerint: „Az élettár=
sak
két olyan, házasságkötés nélkül
közös háztartásban, érzelmi és
gazdasági közösségben
(életközösségben) együtt élő
személy, akik közül egyiknek sem áll fenn má=
ssal
házassági életközössége és akik
nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy
testvéri (féltestvéri) kapcsolatban.”[18]<=
/span>
Az
élettársi jogviszony az életközösség
kezdetétől az életközösség
végéig illetve az esetleges
házasságkötésük napjáig tart.
A Koncepció
még nem javasolta regisztrált élettársi kapcsol=
atok
bevezetését, a Tervezetben ugyanakkor már
megjelenik, a regisztrálás lehetősége,
mégpedig az élettársak közös
kérelmére, a helyi önkormányzat jegyzője
által vezetett nyilvántartásba, azzal a
megkötéssel, hogy ugyanannak a személynek egy időben
egy nyilvántartott élettársi kapcsolata lehet.
A
nyilvántartás tanúsítja az élettá=
rsi
kapcsolat fennállását, annak időtartamát,
illetve megszűnését. Bármelyik élett&aacut=
e;rs
kérheti a saját élettársi kapcsolata
nyilvántartásának megszüntetését, e=
rről
a jegyző a másik élettársat természetesen
értesíteni köteles. A nyilvántartás az
ellenkező bizonyításáig tanúsítja az
élettársi kapcsolat fennállását, annak i=
dőtartamát
illetve megszűnését. A nyilvántartás
részletes szabályai nem a Kódexben, hanem kül&oum=
l;n
törvényben nyernek majd elhelyezést.
Az
általános rendelkezések között találj=
uk
továbbá a fogalmon, valamint az élettársi
jogviszony létrejöttén és megszűné=
sén
kívül, az élettársak jogait és
kötelezettségeit, melyek a közös célok
érdekében való együttműködés,
és egymás kölcsönös támogatási
kötelezettsége, illetve a kapcsolat megszűnés&eacut=
e;t
követően a tartás, a közösen használt
lakás használatának, valamint a vagyoni viszonyaik
rendezésének kötelezettségét jelenti.
2.
Az élettárs tartá=
;shoz
való jogának témakörénél a Konc=
epciók
még csak óvatosan mertek állást foglalni,
bár abban végül kialakult az egyetértés, h=
ogy
a hosszabb
időn át
fennállt élettársi kapcsolat esetén, ismerj&eac=
ute;k
el az élettársi kapcsolat megszűnése
esetére, az erre rászoruló élettárs
tartáshoz való jogát. Persze hozzá kell tenni, =
hogy
sem
a házastárs, sem az élettárs tartásra
való rászorultsága nem általános. Az
élettárs tartásra való rászorultsá=
;gát
nagyrészt ugyanazok a körülmények tehetik
indokolttá, mint a házastárs tartásra val&oacut=
e;
rászorultságát. Így nem ritka, hogy az
élettárs – a házastárshoz hasonlóan
– azért nem folytat önálló keres!=
7; tev&eacu=
te;kenységet,
mert közös gyermeküket neveli, gondozza, s!=
7;t az is =
el!=
7;fordulha=
t,
hogy élettársa gyermekét neveli, gondozza; illetve ese=
tleg
élettársa gazdasági tevékenységéb=
en
vagy más foglalkozása gyakorlása körül fejti=
ki
tevékenységét, esetleg élettársa gondoz&=
aacute;sa,
ápolása körüli teendőket l&aa=
cute;t
el stb.
Amennyiben
ezek miatt önálló kereső tevékenység&eac=
ute;t
hosszabb ideje feladta, a mai gazdasági, piaci viszonyok mellett, nem
túl könnyen tud újból elhelyezkedni és
saját megélhetéséről
önállóan gondoskodni. Ezen körülmények
felett, a mai társadalmi-gazdasági viszonyok között=
nem
lehet szemet hunyni.
A
körülményektől függően az
élettársi tartás is lehet természetesen csak me=
ghatározott
időre
szóló, és nyilvánvalóan az
élettársi tartásnak is feltétele a tartá=
sra
kötelezett oldalán a tartás nyújtásá=
;ra
való képessége, valamint önmagában az az
objektív körülmény, hogy az
életközösség hosszabb időn át ál=
ljon
fenn. A Koncepciók tudatosan nem foglaltak állást abba=
n a
kérdésben, hogy mi minősüljön a tartáshoz
való jog szempontjából „hosszabb id!=
7;n &aacut=
e;t
fennállt” élettársi kapcsolatnak. Ennek a
kérdésnek az eldöntését a Koncepció=
k a
bírói gyakorlatra akarták bízni.
A Tervezet
már konkrét időtartamokat jelöl meg, vag=
yis
azt mondja, hogy az önhibán kívüli
rászorultság mellett további feltétel, hogy=
az
élettársi kapcsolat legalább tíz évig
fennállott, vagy amennyiben az élettársi
kapcsolatból gyermek született, elegendőnek tartja =
az egy
évet is. A bíróság indokolt esetben a tíz
évnél rövidebb időtartamú
élettársi kapcsolat esetén is
megállapíthatja a tartási kötelezettséget.=
Az
életközösség megszűnését kö=
vető
egy év után történő rászorultsá=
;g
esetén pedig már csak különös
méltánylást érdemlő esetben követelhe=
tő
a tartás.
A
Tervezet meghatározza az érdemtelenség azon
eseteit, amelyek a tartásra jogosultságot kizárj&aacut=
e;k.
Mellékesen megjegyzem, hogy a hatályos Csjt., a
házastársi tartásra való
érdemtelenség részleteit nem tartalmazza, hanem
arról csupán a Legfelsőbb Bíróság V.
sz. Polgári Elvi Döntése rendelkezik.
Visszatérve
a Tervezethez, érdemtelennek tekintendő a tartásra az a =
volt
élettárs, akinek életvitele, magatartása
járult hozzá alapvetően az élettársi kapcs=
olat
megszűnéséhez, valamint az aki az
életközösség megszűnését kö=
vetően
volt élettársának, vagy vele együtt él!=
7;
hozzátartozójának érdekeit durván
sértő magatartást tanúsított.
Természetesen az érdemtelenségre hivatkozó
fél magatartását is figyelembe kell venni az
érdemtelenség elbírálásáná=
l.
A
tartás feltétele, hogy a kötelezett arra képes
legyen, vagyis ezáltal saját szükséges
tartását, illetve kiskorú vagy nagykorú gyermek=
ének
tartását ne veszélyeztesse. Figyelemre mélt&oac=
ute;
szabály továbbá, hogy a tartásra az
élettárs a különélő házast&aacut=
e;rssal
és a volt házastárssal egy sorban jogosult, tehá=
;t a
Tervezet etekintetben egyenlőség jelet tett a
házastárs és az élettárs közé=
;.
A
tartással összefüggésben, végezetül egy=
utaló
szabályt találunk a Tervezet szövegében, azon=
ban
érdekesség, hogy az utalás nem a házastá=
rsi
tartásra, hanem a rokontartásra vonatkozik. Eszerint a
„tartás mértékére,
szolgáltatásának módjára és id=
37;tartamára
valamint ezek megváltoztatására, a tartási
igény visszamenőleges
érvényesítésére, továbbá a
tartáshoz való jog megszűnésére és a
tartás megszüntetésére a rokontartás
közös szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, h=
ogy
az élettársi tartáshoz való jog megszűnik
akkor is, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsola=
tot
létesít vagy házasságot köt.”[19]<=
/span>
3. Ami az
élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásait illeti,
azoknak a Koncepciók szerint a jöv!=
7;ben se=
m kell
a házassági vagyonjogi hatásokkal azonosnak lenniü=
;k, a vagyon=
jogi
hatások között az a megkülönböztet&eacut=
e;s,
amit a Ptk. ma – a szerzés arányát illet<=
span
style=3D'font-family:TTE17F64C0t00;mso-bidi-font-family:TTE17F64C0t00'>!=
7;en =
211;
megtesz, főszabályként a jöv!=
7;ben is
fenntartandó. Mindemellett az élettársak vagyoni
viszonyaira vonatkozó szabályozás, a
jelenleginél részletesebb szabályokat igényel,
melyek a Tervezet szerint a következők:
Tov&aacut=
e;bbra
is fennáll a vagyoni viszonyok szerződéssel val&o=
acute;
rendezésének lehetősége az élettársi
együttélés idejére, viszont ennek
törvényi kimondására is sor kerülne, a
korábbiakkal ellentétben.&nb=
sp;
A szerződés
érvényességéhez, a házassági
vagyonjogi szerződéshez hasonlóan, annak közokir=
atba
foglalása szüks&eac=
ute;ges.
A
szerződésben bármely olyan vagyonjogi rendelkez&e=
acute;s
tehető, amely – akár szerződés, akár a
törvény alapján – a házastársak
között érvényesülhet, így kik&ou=
ml;thetik
az élettársak vagyonközösséget is. A
szerződés regisztrálását a Tervezet nem ta=
rtja
szükségesnek, de harmadik
személyekkel szemben csak annyiban hatályos, amennyiben a
harmadik személy a szerződés
fennállásáról és annak
tartalmáról tudott.
Szerződés
eltérő rendelkezése hiányában az
élettársak az együttélés alatt ön&=
aacute;lló
vagyonszerzők=
. Kapcsolatuk megszűnése eset&eac=
ute;n
azonban bármelyik élettárs követelheti a másiktól az
együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulatnak a megosztását. Nem
számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, ami
házastársak eset&=
eacute;n
különvagyonnak
minősülne.
Az
élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben
való közreműködése arányában=
illeti meg részesedés, melyre
elsősorban természetben tarthat igényt. A háztartásban, a
gyermeknevelésben valamint –
eltérő megállapodás hiány&aacut=
e;ban
– a másik
élettárs vállalkozásában végzett
munka a szerzésben val&oa=
cute;
közreműködésnek minősül.
Ha
a szerzésben való közreműködés
aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek=
kell tekinteni, kivéve, ha az <=
span
style=3D'letter-spacing:.2pt'>bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagy=
oni
hátrányt jelenten=
e.[20]
4. Az
élettársak lakáshasználatának
rendezése
A Koncepciók ugyancsak hosszabb élettársi viszonyt követően tartották elképzelhetőnek az= élettárs részére a volt élettárs tulajdonában lévő lakás – határozott vagy határozatlan ideig tartó – használatának biztosítását. Mindemellett kidolgozandóknak tartják az élettársi közös lakásban lakó kiskorú gyermek – különösen az élettársak közös gyermeke – lakáshasználati jogosultságát védő szabályokat.
Elsőként
leszögezi, - a vagyoni viszonyokhoz hasonlóan, - hogy az élettársak
az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak
fennállása alatt, az életközösség
megszűnése esetére, a közösen haszn&a=
acute;lt
lakás további használatát szerződ&eacut=
e;ssel
rendezhetik, melynek
érvényességi feltétele szintén a k&ou=
ml;zokiratba
foglalás.
Szerződés
hiányában, az életközösség
Ha a
lakáshasználat jogcíme közös, akkor a
házastársak ugyancsak közös jogcímű
lakásuk használatának rendezésére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz
fűződő jog&aacut=
e;t is
figyelembe véve.
Ha
valamelyik élettá=
rs kizárólagos
jogcíme alapján használták közöse=
n a
lakást, a bíróság a volt élettárs=
at
ilyen esetben is feljogosíthatja a lakás további
használatára, elsősorban osztott használat
formájában, amennyiben
a)
az élettársi kapcsolat legalább tíz évig
tartott, vagy
b/ egy évig állott=
ugyan
csak fenn, de az élettársi kapcsolatból származó kiskorú gyermek
lakáshasználati jogának biztosítása
érdekében ez indokolt.
Kivételesen
indokolt esetben, ha a lakáshasználatra jogosult köz&oum=
l;s
kiskorú gyermek illetve legalább a gyermekek egyike feletti
szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt
élettársat illeti meg és a közös
kiskorú gyermek lakáshasználata másként =
nem
biztosítható, a m&aacut=
e;sik
élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján
használt lakás kizárólagos
használatára is feljogosíthatja a
bíróság a volt
élettársat.
A bíróság az osztott, illetőleg kizárólagos használatot meghatározott időr= e, vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.
A lak&aacut= e;s kizárólagos használatára feljogosított v= olt élettársat a bérlő jogállása illeti= meg azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással c= sak megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.
Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólag= os jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető, vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetőié tehető lakása van.
A bíróság döntését követően, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra történő hivatkozással, hogy az alapul szolgáló körülményekben oly mértékű változás következett be, mely= nek folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogos érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti. = Ez a rendelkezés nem érinti a volt élettársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően volt élettársa bérlőtár= si jogviszonyának megszüntetését a törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.
A <= b>Kódex fenti Könyvén kívül egyéb helyen is találhatunk konkrétan kimondott, vagy éppen csak kikövetkeztethető szabályt az élettársak öröklési jogi helyzetéről, az általuk gyakorolt szülői felügyeleti jog, valamint az élettársak általi örökbefogadás lehetőségeiről vagy azok kizártságáról.
5.&n= bsp; Törvényes öröklési jogot= b> –= az Öröklési Jogi Könyvre vonatkozó javaslatokkal összhangban ̵= 1; az élettársaknak nem kívántak a Koncepció= ;k biztosítani, azonban a hosszabb időn át fennállt élettársi kapcsolat esetén öröklési jogi jogcímen kívánja a túlélő élettársnak az általa élettársával közösen lakott, a hagyatékhoz tartozó lakás továbbhasznála= ti jogát biztosítani (kivéve ha az élettárs= nak ugyanabban a földrajzi helységben megfelelő beköltözhető lakása van), valamint a lakás berendezési és felszerelési tárgyainak továbbhasználati jogát akkor is, ha ez adott esetben elhasználódásssal jár.[22] =
A fenti rendelkezéseket a Kötelmi Jog Különös részének a lakásbérl= eti jogviszony folytatását szabályozó rendelkezések egészítik majd ki.[23]<= /p>
<= span style=3D'mso-list:Ignore'>6.&n= bsp; A Családjogi Törvény szabálya= iban nem expressis verbis kimondva, de a szülői felügyelet szabályaiból kikövetkeztethetően megállapítható, hogy csalá= djogi vonatkozásban a Csjt. nem tesz különbséget a szül= != 7;i felügyeleti jogok tekintetében aszerint, hogy házastárs vagy élettárs szül!= 7;kr!= 7;l van-e szó. Együttélő élettársak közös gyermeke felett az élettársak mindegyike telj= es joggal gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogokat. Az apa szülői jogait – ez esetben általában – teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy emberi reprodukcióra irányuló eljárásban való részvétel alapozza meg. Külön költöző élettársak közös gyermekének elhelyezésére és a szülői felügyeletre vonatkozóan, a volt élettársat a volt házastárs apával (vagy anyával) azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik.
Ha egy elvált szülő létesít élettársi viszonyt, a szülő élettársa az anya vagy apa előző házasságából származ&oac= ute; gyermeke felett nem rendelkezik szülői jogokkal; e jogok a vérszerinti szülőt illetik meg. Az élettárs pedig a hagyományos értelemben vett nevelőszülő= ;nek minősül.
Ezen
szabályok fenntartása a jövőre nézve is
mindenképpen indokolt. Változtatást a Koncepciók
sem terveztek.
<= span style=3D'mso-list:Ignore'>7.&n= bsp; Végezetül pedig, az örökbe= fogadás terén avonatkozásban, hogy élettársak fogadhatn= ak-e együtt örökbe vagy sem, elmozdulás nemigen várható. A válasz: nem. Arra van csak lehetőség, hogy az egyik élettárs az örökbefogadó, de a gyermeket közösen nevelik fel= . A másik élettárs csupán nevelőszülő lehet.
A I= I. Koncepció szerint az első normaszöveg tervezet 2005 végére készül el. Ez a Családi jogi könyvet illetően már megtörtént. 2006-ban folytatják le a szakmai vitákat és a közigazgatási egyeztetést, s = majd csak ezután, 2007 nyarán kerülhet a törvénytervezet a kormány elé.
A T= ervezet megvitatása, elfogadása a Parlament által, és a= nnak hatályba lépése kapcsán pedig csupán jóslatokba lehet bocsátkozni.
<= ![if !supportFootnotes]>[1] A Kormány 1061/1999. (V.28.) Korm. határozatával módosított 1050/1998. (IV.24.) Ko= rm. határozata alapján elkészült az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója, amelyet a Kodifikációs Főbizottság 2001. november 8-i ülésén elfogadott. A Kormány az 1009/2002. (I.31.) Korm. határozatával elrendelte a koncepciónak a Magyar Közlönyben történő közzétételét. (Megjelent a Magyar Közlö= ny 2002. év 15. II. (külön)számában.)
<= ![if !supportFootnotes]>[2] Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója, a Kormány 1003/200= 3. (I.25) Korm. határozatával elfogadott szöveg, amely e határozat mellékleteként megjelent a Magyar Közlöny 2003. évi 8. számában. A/I/1.=
[3] Ld. I. és II. Koncepció A/V/4. pontja
<= ![if !supportFootnotes]>[4] Kőrös András: A családj= og jövője „Fontolva haladás” – az új Ptk. Családjogi Könyve 1. Rész: Az élettár= si jogviszony szabályozásának szakértői javaslata, Családi jog 2005. évi 2. szám 1. old.
<= ![if !supportFootnotes]>[5] A Ptk. Kódex egyes Könyveit elsőként – „hivatalosan” – az Igazságügyi Minisztérium honlapján (www.im.hu) le= het majd fellelni. Eddig az első két Könyv került csak fe= l a honlapra. A Családjog Könyv lesz a következő, várhatóan április végén.
[6] Ptk.685/A.§.
[7] Ptk. 578/G.§.
[8] 14/1995. (III.12) AB. határozat= p>
<= ![if !supportFootnotes]>[9] Ptk.578/G.§.
[10] Ptk. 685.§.b) pontja
[11] Dánia, Németország, Hollandia, Franciaország
[12] KSH 2005. adatok, forrás: www.nepszamlalas.hu
[13] Kőrös András: i.m. 2. old.
[14] Kőrös András: i.m. 2. old.
[15] Kőrös András: i.m. 2. old.
[16] Kőrös András: i.m. 2. old.
[17] A Tervezet szövegének élettársakra vonatkozó rendelkezései, tekintettel arra, hogy a Családjog Könyv jelen tanulmány megírásáig még nem került fel az Igazságügyi Minisztérium honlapjára (ld. 5. lábjegyzet) Kőrös András korábban idézett tanulmányában lelhető fel= .
[18] Tervezet 86.§
[19] Tervezet 93.§
[20] Tervezet 95.§
[21] Tervezet 96 – 100.§§.
[22] A II. Koncepció= ;hoz tartozó Tematika Ötödik Könyv IV/9. pontja tartalmazz= a az idevonatkozó elképzeléseket. Az ezzel kapcsolatos normaszöveg tervezet hivatalosan még nem lelhető fel.
[23] Kőrös András i.m. 2. old.