MIME-Version: 1.0 Content-Type: multipart/related; boundary="----=_NextPart_01C723C0.E48A2460" This document is a Single File Web Page, also known as a Web Archive file. If you are seeing this message, your browser or editor doesn't support Web Archive files. Please download a browser that supports Web Archive, such as Microsoft Internet Explorer. ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii" Jakab András

Jakab András: A magyar jogrendszer szerkezete<= /b>

PhD ér= tekezés tézisei

 =

I. A kutatási feladat r&oum= l;vid összefoglalása

 =

A munka a jogrendszer-strukturálás elméleti problémáit elemzi a magyar jogrendszer példáján. A főbb tárgyalt tém&aacut= e;k a következők: 1. a magyar jogrendszer alapelemei, 2. az érvényesség, a hatály és az alkalmazhatóság fogalmai, 3. a magyar jogforrási hierarchia, 4. a szokásjog, 5. a jogrendszer horizontális tagozódása és 6. a közösségi jog és a tagállami jog viszonya.

      &nb= sp;     A kitűzött cél szerinti kérdésfelvetések tipikusan a német-osztrák irodalom problémakörébe illeszkednek, és így nem na= gyon rendelkeznek angol vagy francia nyelvű irodalommal. Sőt: a fejtegetések egy része (pl. a norma szerkezete mint jogtudományi probléma) Közép-Európán kívül valószínűleg teljesen érthetetl= ennek (és értelmetlennek) tűnne. A témából adódó ezen nyelvi orientáció indokolja, hogy a szakkifejezéseket a magyar megfelelők után gyakran szerepelnek zárójelben németül.=

Ez a munka egy jogdogmatikai (fogalmi tisztázó) munka, tehát tematikájáb&oacut= e;l hiányoznak a jogalkotás hatékonyságát és eredményességét, netán társadalmi elfogadottságát vagy demokratizmusát tárgyaló részek. Ezen témákat a jogalkotástan – egyébként viszonylag bő = 211; irodalma tárgyalja.

A megírás során elsősorban a hatályos magyar jogrendszer problémái áltak a középpontba= n, ezért a felvetett kérdésekre adott válaszok nem minden esetben alkalmazhatóak más jogrendszerekre, ill. a mag= yar jogrendszer korábbi állapotaira. A kötetben tehát= a jogösszehasonlító és jogtörténeti aspektusok ennek megfelelően háttérbe szorultak. Hasonlóképpen nem kerülnek elemzésre a témát érintő jövőbeni esetleges változásokról sem (pl. új jogalkotási törvény vagy épp az Európai Alkotmányszerződés tervezetének várhat&oac= ute; hatásai a magyar jogrendszer szerkezetére). Ezen szűkítések mellett azonban a kötet teljesség= re törekszik – méghozzá főleg abban az értelemben, hogy a lehetséges továbbgondolási irányokat megkíséreltem lezárni (tehát megpróbáltam megválaszolni 1. egyrészt az álláspontommal szemben felhozható lehetséges el= lenérveket, 2. másrészt pedig az = „És mi van, ha…?”-típusú kérdéseket= ).

 

II. Források és kutatási módszer

 

Jelen munka gondolkodási stílusa igen közel á= ll a Bécsi Jogelméleti Iskolához (Kelsen, Merkl, Koja, Walter). Ez a „közelség” a megnyilvánul abban az alapvető előfeltevésben, hogy a jogrendszer egy előírásrendszer (értsd: Sollen, azaz pl. nem „társadalmi gyakorlat” és nem is csupán fogalmi rendszer), továbbá egyrészt a kérdésfeltevésben és a kutatási célkitűzésben, másrészt a válaszkeresés módszertani kereteiben, és végül jónéhány esetben a konkrét válaszok azonosságában is.

      &nb= sp;     A kérdésfeltevés és a kutatási célkitűzések tekintetében a közös ponto= k 1. a fölösleges (magyarázó erővel nem bíró) jogelméleti fogalmaktól való megválásra ill. 2. a jogi jelenségek egységes fogalmi rendszerben történő magyarázatára való törekvés valamint 3. általában a jogszabálytani s ezen belül kifejezetten 4. a hatályos pozitív joghoz kapcsolódó kérdések iránti fokozott érdeklődés.

      &nb= sp;     A kutatási módszertant illetően 1. a használhat&oac= ute; érvek tudatos szűrése (módszertisztaság), konkrétan pedig 2. a nem jogi (erkölcsi, szociológiai, politológiai) szempontok háttérbe szorítá= ;sa nevezhető meg vállalható örökségként. A Bécsi Iskola tagjaihoz hasonlóan igyekeztem 3. logikus és világos („őszinte”) gondolatmeneteket bemutatni, valamint 4. a premisszákat egyértelművé tenni.

      &nb= sp;     A konkrét eredményeket tekintve elfogadhatónak vé= lem a Tiszta Jogtan azon tét= eleit, amelyek szerint 1. a szubjektív faktornak elkerülhetetlen a sze= repe a jogalkalmazás során, 2. nem az „állam hozza létre a jogrendet”, hiszen az állam maga is jogi képződmény, 3. a közjog-magánjog elválasztás jogelméletileg értelmetlen, 4. az alanyi jog visszavezethető a tárgyi jogra, 5. a személy = jogi fogalma valójában egy normakomplexum (jogok és kötelezettségek kötege, amelyek aztán visszavezethetőek a tárgyi jogra), 6. a jogrendszereknek sajátos belső struktúrájuk (nevezetesen hierarchiájuk ill. hierarchiáik) van(nak) és 7. a (jog= i) norma hipotetikus („ha-akkor”) szerkezetű, azaz kételemű (tényállásból és jogkövetkezményből áll).

      &nb= sp;     Három igen fontos különbség van azonban, amelyek miatt mé= gsem sorolom magam ezen Iskolához: 1. a jogrendszerek monista felfogásával szemben a pluralizmust látom helyesebbnek (tehát önálló jogrendszernek gondolom a nemzetközi jogot, a közösségi jogot, a magyar jogot, a katolikus kánonjogot, a szlovák jogot, stb.), 2. az Iskolában központi szerepet játszó joglépcsőelméletet tarthatatlannak vélem, é= ;s 3. Kelsennel ellenté= tben álláspontom szerint a jogtudomány feladata nem korlátozódik a jogi aktusok lehetséges interpretációinak számbavételére, hanem = ezek közül a leginkább elfogadhatót meg kell neveznü= ;nk. Kétség esetén ilyen esetekben a joggyakorlat nyú= ;jt útmutatót.

 

III. A kutatás eredmé= ;nyei

 

A Bécsi Jogelméleti Iskolához közel álló premisszák első fejezetbeli tisztázása után, a második fejezet azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen alapelemekből ép&ia= cute;thető fel általában egy jogrendszer, s különösen a magyar jogrendszer. Ennek során a jogok és kötelezetts&e= acute;gek (Puchta), a jogviszonyok (<= span style=3D'text-transform:uppercase'>Achterberger), a szabályok és elvek (Dworkin &e= acute;s Alexy) s végül a jogrétegek (Pokol) kerülnek elemzésre és (különöző okokból) elutasításra. A szerző a jogi aktus mell= ett érvel, mint a magyar jogrendszer alapeleme. Ezen belül normatív jogi aktusok (röviden normák) olyan jogi aktusokként kerülnek meghatározásra, amelyek normatív rendelkezéseket is tartalmazhatnak; egyedi aktusok ezzel szemben csupán egyedi rendelkezéseket tartalmazhatnak. A kurrens elméletek vizsgálata után a szerző a normatív és egy= edi rendelkezések közti különbséget a címze= tti kör nyitottsága ill. zártsága alapján véli megtalálni.

      &nb= sp;     A harmadik fejezet a normatív jogi aktusok érvényességének, hatályának &eacu= te;s az alkalmazhatóságának fogalmait vizsgálja. Az érvényesség mint a „bizonyos súlyos hibáktól mentesen való létezés” kerül meghatározsára, amely vagy adott vagy nem (1 vagy = 0, tertium non datur). Az érvényesség kezdete szerint különböztetünk meg lex posteriort és lex prior<= /i>t. A hatály (a kortárs osztrák irodalomnak megfelelő= en) mint a norma tartalma kerül meghatározásra. A lex specialis és a lex generalis közti különbség a hatály terjedelmének különbségén alapul. Lex specialis nem derogálja a lex generalist (tehát nem helyezi hatályon kívül az érintett hatály-= terjedelmet), hanem csupán alkalmazási elsődlegessége van vele szemben. Egy normatív aktus hatályos, ha létezik &eacu= te;s az időbeli hatálya teljesül – ez nem zárja ki, hogy érvényességi fogyatékosságban szenvedjen. A továbbiakban olyan fogalmak kerülnek elemzé= ;sre, mint kötelező erő és (annak különleges formái, nevezetesen) alkalmazhatóság, közvetlen (= ex lege) kötelező er!= 7;, hierarchiakonform értelmezés és a jogalkotó felé irányuló kötelező erő. =

      &nb= sp;     A szerző kidolgozza a jogrendsze= rre veszélyes hiba elméletét. A hibás norm&aacu= te;kat az állami szervek alkalmazni kötelesek (kivétel a rendes bíróságok által kezdeményezett konkrét alkotmánybírósági felülvizsgálat), amíg az Alkotmánybíróság ezeket a normákat meg n= em semmisíti. Ha azonban a hiba a demokratikus és jogálla= mi jogrendszer önvédelmi mechanizmusait veszélyezteti (tehát pl. az alkotmánybíráskodást egy miniszteri rendelet felfüggesztené), akkor a kérdé= ;ses normát nem szabad alkalmazni. Csupán ha az Alkotmánybíróság megállapít&aacut= e;sa szerint a kérdéses norma alkotmányos, akkor lehet (és kell) azt alkalmazni. A fejezet ezt követően a normahierarchia különféle fogalmait elemzi. A jogrendszere= k a szerző szerint tulajdonképpen többféle szempontból hierarchizálhatóak, úgy mint hatályon kívül helyezési erő szerint (Magyar= ország), alkalmazási elsődlegesség szerint (USA) és „= ;kollízió miatti megsemmisítés“ szerint (Ausztria).

      &nb= sp;     A negyedik fejezet a magyar jogforrási hierarchiát mutatja be. = Ennek során az intern és extern jogi aktusok közti különbség kerül elemzésre; méghozz&aacu= te; avval az eredménnyel, hogy előbbiek az utóbbiaknak szükségképpen alárendeltek egy olyan jogállamban, amely hatályon kívül helyezési erő szerinti jogforrási hierarchiával dolgozik (mint Magyarország). Máskülönben az intern (és enn= ek megfelelően az állampolgárok számára nem megismerhető) normák esetleg általános extern normákat úgy helyezhetnének hatályon kívül, hogy a címzettek azt meg sem tudják. A szerző szerint bár nincs explicit, de létezik implicit inkorporációs parancs a magyar Alkotmányban, amely sze= rint a nem inkorporált alkotmánymódosítások (= ill. alkotmány-kiegészítések) mint eljárási hibában szenvedő normák az Alkotmánybíróság által megsemmisítendőek („alkotmányellenes alkotmányjog az egyrétegű alkotmányban”. A német alkotmányjoghoz hasonlatos magasabb alkotmányjogi réteg (pl. megváltozhatatlan klauzulák) azonban Magyarországon nem léteznek.

      &nb= sp;     Az Alkotmánybíróság döntései extern normák, amelyek közvetlenül az Alkotmány alatt helyezkednek el. Visszamenő hatállyal hatályon kívül helyezhetnek (megsemmisíthetnek) törvé= nyeket. Ez a fajta megsemmisítés (negatív jogalkotás) konstitutív természetű, mint azt Ausztriában és újonnan már Németországban is elismer= ik (Dirk Heckmann). A magyar alkotmányjogi dogmatika specialitása, az Alkotmánybíróság első elnökétől, S&oacu= te;lyom Lászlótól származó fogalom, a láthatatlan alkotmány mint az alkotmánybírósági határozatok (és dogmatikájuk) rendszere kerül meghatározásra.        &= nbsp;  

      &nb= sp;     A szerző a Magyar Alkotmánybíróság ál= tal még mindig használt = labandi kettős törvényf= ogalom elvetéséért érvel, s ezáltal az alkotmánybírósági vizsgálati hatáskörnek az olyan törvényekre való kiterjesztéséért, amelyek csak egyedi rendelkezéseket tartalmaznak. A Magyar jogrendszerben a törvények egymás közti hierarchiáját egyrészt a különféle parlamenti többségi követelmények, másrészt pedig a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvények különleges helyzete bonyolítja meg. A fejezet továb= bi részeiben az egyes jogforrások ill. jogforrási hierarchiában elfoglalt helyük kerülnek egyenként és részletesen elemzésre. Ennek eredménye a következő ábrán mutatható be:

 

 

Al= kotmány

 

AB határozatok

 

mi= nősített kétharmados törvényben kihirdetett nemzetközi szerződések<= o:p>

 

mi= nősített kétharmados törvények

 

eg= yszerű kétharmados törvényben kihirdetett nemzetközi szerződések<= o:p>

 

eg= yszerű kétharmados törvények

 

eg= yszerű törvényben kihirdetett nemzetközi szerződések<= /span>

Ogy. Házszabály

= = eg= yszerű törvények<= o:p>

je= gybanki rendeletek

egyéb Ogy. határozatok

LB jogegységi határozatok

Ogy. elvi állásfoglalásai

HT és KE. rend.-k (különleges állapotok)

 


au= tonóm ök. rendeletek    =             &nb= sp;      végrehajtási ök. rendeletek

 


ko= rmrendeletben kihirdetett nk. szerződések

ök. határozatok=

ko= rmányrendeletek

 


kormányhatározatok        &= nbsp;           &nbs= p;        

mi= niszteri rendeletben kihirdetett nk. szerződések

Kormány elvi állásfoglalásai            =             &nb= sp;      

miniszteri rendeletek        &= nbsp;    

közvetlen Korm. alárendeltség= ben működő

országos hatáskörű szerv= ek vezetőjének utasításai

        &= nbsp;       miniszteri utasít&aacut= e;sok

miniszteri irányelvek

 

miniszteri alárendeltségben működő

ország= os hatáskörű szervek vezetőjének utasításai

 

Az ábra nehezen áttekinthető, de ez nem az áb= ra hibája, hanem a magyar jogrendszer ilyen bonyolult. Az ábra értelmezése: egy AB határozat megsemmisíthet eg= y miniszteri utasítást, mert közvetve felette áll (nyilak láncolata vezet hozzá). A végrehajtási önkormányzati rendelettől szaggatott nyilak vezetnek tovább. Ez azt jelenti, hogy ő maga hatályon kívül helyezheti a szaggatott nyilak végén található normatív aktusokat, de azon normatív = aktusok, amelyek neki fölérendeltjei (pl. egyszerű törvény), már nem (itt tehát nem tranzitív= a hierarchia): Egy egyszerű törvény tehát nem helyezh= et hatályon kívül egy normatív önkormány= zati határozatot.

      &nb= sp;     Az ábrán sz&u= uml;rkével jelöltem az intern normatív aktusokat. Egyszerű álló betűvel jelöltem az Ogy., vastag dőlt betűv= el az államigazgatás és kis kapitálissal az önkormányzatok normatív aktusait. Azon normatív aktusokat, amelyeket nem ezen három szerv(csoport) alkotja, vastagított keretben szerepeltettem. Láthatjuk, hogy sok esetben nincs a különféle normatív aktusok között jogforrási hierarchia (pl. = egy jegybanki rendelet és egy önkormányzati rendelet kö= zt). Ez azt jelenti, hogy egyik sem helyezheti tehát hatályon kívül a másikat.

  =     Az ötödik fejezet a szokásjog problematikáját tárgyalja. A szokásjog a Magyar jogrendben „kötelezőnek tekintett értelmezési gyakorlatot“ jelent. Egy az angolszász jellegű precedensrendszer (azaz szokásjog mint önálló jogforrás, s nem csupán mint a normaértelmezés = kötelező gyakorlata) Magyarországon nem létezik. Maga a láthatatlan alkotmány is csupán ebben ez értelemben szokásjog. Desuetudo csupán olyan értelemben létezik Magyarországon mint valamely norma nem-alkalmazása – ez azonban nem eredményezi az illető norma hatályvesztését.

  =     Az utolsó előtti fejezet témája a jogrendszer horinzontális tagozódása. A szerző szerint a magy= ar jogrendben a hagyományos közjog–magánjog kettéosztásnak nincs értelme. A közjog-magánjog elválasztás mögötti politikai érdekek mára eltűntek. Az „állam” és „társadalom” elválasztásából (amelynek értelmessége maga is kérdéses) nem követke= zik a „közjog-magánjog” elválasztás. A ma= gyar jogrendben (ellentétben pl. a némettel) nincs pozitív = jogi szerepe sem a szembeállításnak. A jogorvoslati utat Ma= gyarországon az határozza meg, hogy egy aktus közigazgatási aktus vagy sem. Gyakorlati jelentősége tehát ezen fogalomnak van, s= nem pedig a „közjog”-nak. A közigazgatási szervet ebben az összefüggésben, első megközelítésben azon szervek összességek&eac= ute;nt határozhatjuk meg, amelyeket hagyományosan közigazgatási szerveknek szoktak nevezni. Kétes (ú= ;j) esetekben a közigazgatásba való besorolásra az a mérvadó, hogy a magánszemély lehetőleg ne maradjon jogvédelem (jogorvoslat) nélkül. A közigazgatás ezen definíciójához nincs szükség a „közjog” fogalmának használatára. Jogelméletileg következetes elválasztási kritérium nem létezik, a besorolás (jog)történeti esetlegességek terméke. Amikor a közjog és magánjog közti határ elmosódásáról olvasunk, akkor valójában „közjog“ és „magánjog“ alatt tipikus szabályozási módszereket (és hozzájuk kapcsolódó jogvédelmet ill. felelősségi szabályokat) értenek, nevezetesen közjog alatt a tipikus közigazgatási jogi módszereket, magánjog alatt pe= dig a polgári jogiakat. Ha azonban precízek akarunk lenni, akkor inkább „szerződés”-ről vagy „egyoldalú állami aktus”-ról kellene besz&= eacute;lnünk, s a „közjog“ ill. „magánjog“ kifejezéseket kerülnünk kellene. Az elválaszt&aacut= e;s tehát pozitív jogilag irreleváns, fogalmilag homályos és politikai indokait tekintve meghaladott.  

  =     A szerző a továbbiakban a szovjet jogdogmatikából származó, de mind a mai napig gyakran használt jogágak (alkotmányjog, büntetőjog, polgári j= og, polgári eljárásjog, stb.) szerinti jogrendszer-strukturálást tárgyalja. Következetes= elválasztási kritériumot itt sem lehet találni. Ezek az ugyanis inkább tudományszociológiai és egyetemszervezési okokkal, egy-egy új törvény megalkotására irányuló törvényhozói ötlettel, a társadalmi jelentőségre vonatkozó (jogászi) közvé= ;lekedéssel és (teljesen logikátlan) hagyományos beidegződésekkel magyarázhatók. Sem a közjog-magánjog elválasztás, sem a jogági tagozódás nem alkalmas tehát a jogrendszer elmé= leti igényű strukturálására.       =

  =     Az utolsó, hetedik, fejezetben a közösségi jog é= ;s a magyar jog közti viszony kerül elemzésre. A szerző a közösségi jogrendet olyan autonóm (önálló) jogrendnek tekinti, amely közvetlen alkalmazhatósággal és alkalmazási elsődlegességgel rendelkezik. Ez a fajta önállóság nem jogontológiai kategór= ia, hanem csupán annyit jelent, hogy (a munka jogelmélet-fogalmának megfelelően) a jogi helyzet áttekinthető magyarázatához célszerű a használata. A közösségi jogot tehát az&eacut= e;rt tekintjük önálló jogrendnek, mert normái oly= an speciális tulajdonságokkal rendlkeznek, és olyan sz&aa= cute;mosak, hogy az egyszerű leírás végett megkülönböztetjük a nemzetközi jogtól. A közvetett hatály (direc= t effect) a szerző szerint egy fölösleges fogalom, hiszen ez tulajdonképpen a bíróságok általi közvetlen alkalmazhatóságot jelenti (direct applicability). A könyv a közösségi jog és a magyar alkotmányjog közti viszony problematikájának tárgyalásával zárul.

 

IV. Az értekezés témájába illeszkedő publikációk jegyzéke

 

Jakab András: „Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága. Különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára” Jogelméleti Szemle [http://jesz.ajk.= elte.hu/] 2001/2.

Jakab András – Cserne Péter: „A kétharmados törvények helye a mag= yar jogforrási hierarchiában” Fundamentum 2001/2. 40-49. o.

Jakab András: „A norma szerkezetének vizsgálata” Jogelm&eac= ute;leti Szemle [http://jesz.ajk.elte.hu/] 2001/4.

Jakab András: „A közösségi j= og és a tagállami jog viszonya (Négy tévedé= s a 4/1997. AB határozat egyetlen bekezdésében)” = Állam- és Jogtudomány 2001/3-4. 25-50. o.

Jakab András: „Az osztrák EU-csatlakozás alkotmányjogi szempontból” Jogelméleti Szemle [http://= jesz.ajk.elte.hu/] 2002/1.

Jakab András (szerk.): Jogérvényes= ítés – jogalkalmazás (Budapest: KGRE 2002)

Jakab András: „A norma szerkezete és a jogalkalmazási modell“ in: Jakab András (szerk.): Jogérvényesítés R= 11; jogalkalmazás (Budapest: KGRE 2002) 59-64. o.<= /p>

Jakab András: „A norma szerkezete” J= URA-Pécs 2002/2. 132-134. o.

Jakab András: „A magyar jogrendszer alapelemei” Jogelméleti Szemle [http://jesz.ajk.elte.hu/] 2003/1.

Jakab András: „Válasz Pokol Béla kritikájára” Jo= gelméleti Szemle [http://jesz.ajk.elte.hu/] 2003/1.

Jakab András: „Válasz Bódig Mátyás kritikájára. Egyúttal hozzászólás a Bencze–Bódig vitához” Jogelmé= ;leti Szemle [http://jesz.ajk.elte.hu/] 2003/2

Jakab András: „A szocializmus jogdogmatikai hagyatéka” Jogelm&eacu= te;leti Szemle [http://jesz.ajk.elte.hu/] 2003/4.

Jakab András: A jogszabálytan főbb kérdéseiről (Budapest: Unió 2003)

Jakab András: „A közigazgatás hely= e a magyar államszervezetben” JURA 2004/1. 39-47. o.

Jakab András: „A joglépcsőelm&eacu= te;let problémái” in: Szabó Miklós (szerk.): Regu= la iuris. Szabály és/vagy norma a jogelméletben (Misk= olc: Bíbor 2004) 215-248. o.

Jakab András: „Kelsens Völkerrechtslehre zwischen Erkenntnistheorie und Politik“ Zeitschrift für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht 2004/4. 1045-1057. o.

Jakab Andr&a= acute;s: „Ki a jó jogász?” Jura 2005/1. 95-100. o.

Jakab András: „Probleme der Stufenbaulehre. Das Scheitern des Ableitungsgedankens und die Aussichten der Reinen Rechtslehre“ Archiv f&= uuml;r Rechts- und Sozialphilosophie  2005/3. 333-365. o.

Jakab András – Miklós Hollá= n: „Die rechtsdogmatische Hinterlassenschaft des Sozialismus im heutigen Recht: Das Beispiel Ungarn“ J= ahrbuch für Ostrecht 2005/1. 11-40. o.

 

 


András Jakab: Die Struktur der ungarischen Rechtsordnung

The= sen der PhD Dissertation=

&n= bsp;

I. Kurze Zusammenfassung= der Fragestellung der Forschung

 

Das Buch analysiert die theoretischen Probleme der Rechtsordnungsstrukturierung anhand der ungarischen Rechtsordnung. Die wichtigsten behandelten Themen sind: 1. Grundelemente der ungarischen Rechtsordnung, 2. Begriff der Geltung, des Geltungsbereichs und der Anwendbarkeit, 3. die Hierarchie der Rechtsquellen, 4. Gewohnheitsrecht, 5.= die horizontale Aufteilung der Rechtsordnung und 6. das Verhältnis von Gemeinschaftsrechtsordnung und mitgliedstaatlicher Rechtsordnung.

      &nb= sp;     Die Fragestellung ist ein typischer deutscher und österreichischer Forschu= ngsbereich, und dementsprechend hat es kaum französische oder englische Literatur.= Ein Teil der Gedankenführungen (z.B. die Struktur der Rechtsnorm als rechtswissenschaftliches Problem) wäre außerhalb von Mitteleurop= a sogar als unverständlich (und sinnlos) betrachtet. Wegen dieser aus dem Thema stammenden sprachlichen Orientation wurden die wichtigsten Fachausdrüc= ke nach dem ungarischen Wort in Klammern auch auf Deutsch hingefügt.=

Diese Arbeit ist eine rechtsdogmatische (Beg= riffsanalysierende) Arbeit. Aus ihrer Thematik fehlen also die Effizienz bzw. Demokratismus oder gesellschaftliche Akzeptanz der Rechtssetzung. Diese Themen werden von der – auf Ungarisch verhältnismäßig großen – Literatur der Gesetzgebungslehre behandelt.

Bei der Fertigstellung des Buches standen in erster Linie die Probleme der geltenden ungarischen Rechtsordnung im Mittelpunkt, deshalb können die Antworte auf die jeweiligen Fragen nic= ht ohne weiteres auf andere Rechtsordnungen, bzw. Auf den früheren Stand = der ungarischen Rechtsordnung angewandt werden. Im Band treten also die rechtsvergleichenden und rechtsgeschichtlichen Aspekte in den Hintergrund. Ebenso blieben die eventuellen künftigen Änderungen (z.B. der neue Gesetzesvorschlag über die Rechtssetzung oder die mögliche Wirkung des Entwurfes des Europäischen Verfassungsvertrages auf die Struktur d= er ungarischen Rechtsordnung). Innerhalb dieser Grenzen versucht aber die Arbe= it vollständig zu bleiben – und zwar in dem Sinne, dass die möglichen Argumentationsrichtungen abgeschlossen werden (es werden als= o 1. die möglichen Gegenargumente gegen meine Thesen und 2. die Fragen „was ist wenn...?” bea= ntwortet).

 

II. Quellen und Methode = der Forschung

 

Mein Denkstil steht der Wiener Schule der Rechtstheorie (Kelsen, Merkl, Koja, Walter) am nächsten. Diese &= #8222;Nahe“ offenbart sich in der Voraussetzung, dass die Rechtsordnung eine Vorschriftenordnung (d.h. Sollen, und nicht etwa „gesellschaftliche Praxis“ und auch nicht nur ein Begriffssystem) ist, ferner einerseits= in der Fragestellung und Zielsetzung der Forschung, andererseits im methodisch= en Rahmen der Antwortensuche, und letztlich in einigen Fällen auch in der Identität der konkreten Antworte.

      &nb= sp;     Gemeinsame Punkte in der Fragestellung und in der Zielsetzung der Forschung sind 1. das Loswerden der keine Erklärungskraft besitzenden rechtstheoretischen Begriffe, bzw. 2. die Tendenz, die rechtlichen Phänomene in einem einheitlichen Begriffsrahmen zu erklären ferner 3. im allgemeine das Interesse für normtheoretische, und darunter insbesondere für diejenigen Fragen, die 4. für das geltende Recht relevant sind. <= /o:p>

      &nb= sp;     Bezüglich der Forschungsmethode sind folgende Elemente als akzeptable Hinterlassensch= aft zu nennen: 1. ein bewusstes Filtern der brauchbaren Argumente (Methodenrein= heit), und konkret 2. die Zweitrangigkeit der metajuristischen (moralischen, soziologischen, politologischen) Gesichtspunkte. Ähnlich zu den Mitgliedern der Wiener Schule versuche ich 3. logische und klare („ehrliche”) Gedankenführungen darstellen, ferner 4. die Prämissen klarstellen.

      &nb= sp;     Unter den konkreten Ergebnissen halte ich für akzeptabel diejenigen Thesen d= er Reinen Rechtslehre, nach denen 1. = der subjektive Faktor unausweichlich in der Rechtsanwendung ist, 2. nicht der „Staat schafft die Rechtsordnung“, da er selbst Rechtliches ist= , 3. die Unterscheidung von öffentlichem Recht und Privatrecht rechtstheoretisch sinnlos ist, 4. das subjektive Recht aus dem objektiven R= echt ableitbar ist, 5. der rechtliche Begriff der Person eigentlich ein Normenkomplex ist (ein Bündel von Rechten und Pflichten, die dann auf = das objektive Recht zurückführbar ist), 6. die Rechtsordnungen eine eigenartige Struktur (nämlich eine Hierarchie bzw. Hierarchien) aufwei= sen und 7. die (rechtliche) Norm ein hypothetische Struktur („wenn-dann”), d.h. (bestehend aus Tatbestand und Rechtsfolge) zweigliedrig ist.

      &nb= sp;     Wegen drei wichtiger Unterschiede kann die Arbeit jedoch nicht in die Wiener Schu= le eingeordnet werden: 1. gegenüber der monistischen Auffassung der Rechtsordnungen wird hier einen Pluralismus befürwortet (d.h. das Völkerrecht, das Gemeinschaftsrecht, das ungarische Recht, das slowaki= sche Recht, das kanonische Recht usw. werden als eigenständige Rechtsordnun= gen betrachtet), 2. die in der Schule zentrale Rolle spielende Stufenbaulehre w= ird abgelehnt, und 3. im Gegensatz zu = Kelsen wird hier die Auffassung vertreten, die Aufgabe der Rechtswissenschaft ist nicht nur die Darstellung der möglichen Interpretationen der Rechtsakt= e, sondern man soll diejenige zeigen, die am ehesten akzeptabel ist. Im Zweifelsfall hilft die allgemein anerkannte Interpretationspraxis.

 

III. Forschungsergebniss= e

 

Nach der Klärung der der Wiener Rechtstheoretischen Schule nahe stehenden Prämissen im ersten Kapitel, das zweite Kapitel beschäf= tigt sich mit der Frage, welche Grundelemente eine Rechtsordnung (und insbesonde= re die ungarische Rechtsordnung) hat. Dabei werden die Rechte und Pflichten (<= span style=3D'text-transform:uppercase'>Puchta), Rechtsverhältnisse = (Achterberger), Regeln und Prinzip= ien (Dworkin und Alexy), Rechtsschichten (Pokol) durchdekliniert und (aus verschiedenen Gründen) abgelehnt. Der Autor plädiert für den Rechtsakt als Grundelement der Rechtsordnung. Normative Rechtsakte (kurz als Normen bezeichnet) werden als Rechtsakte definiert, die auch normative Bestimmungen enthalten können; individuelle Rechtsakte können hingegen nur individuelle Normen enthalten. Nach der Untersuchung der gängigen Theorien über die Unterscheidung zwischen normativen und individuellen Bestimmungen entscheidet sich der Autor für ein Kriteriu= m, das auf die Geschlossenheit bzw. Geöffnetheit des Adressatenkreises se= tzt.

Das dritte Kapitel konzentriert sich auf die Analyse der Begriffe Geltung, Geltungsbereich und Anwendbarkeit der normati= ven Rechtsakte. Geltung wird als „Existenz ohne schwerwiegende FehlerR= 20; definiert, die entweder gegeben ist oder nicht (1 oder 0, tertium non datur). Gemäss des Beginns der Existenz wird lex posterior und lex prior voneinander unterschieden. Der Geltungsbereich der No= rm wird (im Einklang mit der zeitgenössischen österreichischen Literatur) als der Inhalt der Norm bestimmt. Lex specialis und lex generalis werden auf der Grundlage der Breite des Geltungsbereichs unterschieden. Lex specialis de= rogiert nicht die lex generalis (d.h. s= etzt nicht außer Kraft den berührten Geltungsbereich), sondern hat nur einen Anwendungsvorrang gegenüber ihr. Eine Norm ist in Kraft, wenn sie existiert und ihr allgemeiner zeitlicher Geltungsbereich erfüllt ist – dies schließt aber eine Fehlerhaftigkeit (also Geltungsmangel) nicht aus. Es werden im weiteren die Begriffe Verbindlichkeit und ihre spezielle Formen: Anwendbarkeit, direkte (ex lege) Verbindlichkeit, hierarchiekonforme Auslegung und Bindung der Rechtssetzung analysiert.

      &nb= sp;     Der Autor entwickelt eine Doktrin = vom auf die Rechtsordnung gefährlichen Fehler. Fehlerhafte Normen sollen von den Staatsorganen angewandt werden (mit Ausnahme der konkreten verfassungsgerichtlichen Kontrolle initiiert du= rch ordentliche Gerichte), bis das Verfassungsgericht diese Normen vernichtet. = Wenn aber der Fehler die Selbstverteidigungsmechanismen der demokratischen und rechtsstaatlichen Rechtsordnung gefährdet (also z.B. die Verfassungsgerichtsbarkeit durch eine Ministerialverordnung suspendiert wir= d), dann darf die fragliche Norm nicht angewandt werden. Erst wenn das Verfassungsgericht diese fragliche Norm doch für verfassungsmäßig hält, dann kann (und soll) sie angewandt werden. Das Kapitel analysiert demnach den Begriff der Normenhierarchie. Die Rechtsordnungen sind nach dem Autor eigentlich in mehreren Hinsichten zu hierarchisieren, wie Hierarchie gemäß der Aufhebungskraft (Ungar= n), gemäß Anwendungsvorrang (US) und gemäß „Vernich= tung wegen Kollision“ (Österreich).

      &nb= sp;     Das vierte Kapitel stellt die ungarische Hierarchie der Rechtsquellen dar. Dabei werden interne und externe Rechtsakte unterschieden, und wird festgestellt, dass die vorigen dem letzt= eren in einem Rechtsstaat mit Rechtsquellenhierarchie nach der Aufhebungskraft (= wie Ungarn) notwendigerweise untergeordnet sind. Sonst könnten eventuell interne (und dementsprechend nicht der Allgemeinheit zugänglich gemach= te) Norme auch allgemeine externe Norme so außer Kraft setzen, dass die Adressaten dies nicht erfahren. Nach dem Autor existiert zwar kein ausdrückliches, wohl aber eine impliziertes Inkorporationsgebot in der ungarischen Verfassung, nach dem nicht inkorporierte Verfassungsänderu= ngen (oder Verfassungsergänzungen) als prozedural fehlerhaft vom Verfassungsgericht aufzuheben sind („verfassungswidriges Verfassungsr= echt im einschichtigen Verfassungsrecht“). Eine der deutschen Rechtsordnung ähnliche höhere Schicht des Verfassungsrechts (z.B. Ewigkeitsklau= sel) existiert allerdings in Ungarn nicht.

  =     Die Urteile des Verfassungsgerichts sind externe Normen, und stehen direkt unter der Verfassung. Sie können insb. Gesetze mit Rückwirkung auß= ;er Kraft setzen (vernichten). Diese Vernichtung (negative Rechtssetzung) ist konstitutiver Natur, wie es in Österreich und neuerdings auch schon in Deutschland anerkannt wird (Di= rk Heckmann). Die Spezialität d= er ungarischen Verfassungsdogmatik (entwickelt von László Sólyom, dem ersten Präsidenten des ungarischen Verfassungsgerichts), die unsichtbare Verfassung wird als ein Geflecht der verfassungsgerichtlichen Urteile (und = ihre Dogmatik) definiert.

  =     Der Autor argumentiert für das Verwerfen der vom ungarischen Verfassungsgericht noch immer benutzten labandschen Zweiteilung des Gesetzesbegriffes, und somit für eine Ausdehnung der verfassungsrichterlichen Prüfungskompetenz auf solche Gesetze, die nur individuelle Bestimmungen beinhalten. Die Lage der ungarischen Gesetzeshierarchie wird einerseits durch die verschiedenen Mehrheitserfordernisse im Parlament, andererseits durch die spezielle Lage = der die internationalen Verträge verkündenden Gesetze verkompliziert.= Im weiteren Verlauf des Kapitels werden die Rechtsquellen und ihre Stellung in= der Normenhierarchie im einzelnen detailliert dargestellt. Die Ergebnisse können graphisch folgendermaßen abgezeichnet werden:<= /span>

 

Verfassung<= o:p>

 

Urteile des Verfassungsgerichts

 

qualifizierte Zweidrittelmehrheitsgesetze, die völkerrechtliche Verträge verkünden<= o:p>

 

qualifizierte Zweidrittelmehrheitsgesetze

 

einfache Zweidrittelmehrheitsgesetze, die völkerrechtliche Verträge verkünden<= o:p>

 

einfache Zweidrittelmehrheitsgesetze

 

einfache Gesetze, die völkerrechtliche Verträge verkünde= n

GO des Parlaments

= = einfache Gesetze<= o:p>

Verordnungen der Nationalbank

andere Beschlüsse des Parlame= nts

OGH Rechtseinheitsbeschlüsse

Stellungnah= men des Parlaments

besondere Normen im Staatsnotstand

 


autonome lokale Verordnungen  = ;            &n= bsp;     Lokale Durchführungsverordnungen

 


RegVO, die völkerrechtliche Verträge verkünden

lokale Beschlü= ;sse

Regierungsverordnungen

 


Regierungsbeschlüsse      &nb= sp;            =          <= /i>

MinVO, die völkerrechtliche Verträge verkünden

Stellungnahmen der Regierung      &nb= sp;            =          <= /i>

Ministerialverordnung= en       =

normative Weisungen der in unmittelbarer

Regierungsunterordnung arbeitenden nationalen Behörden<= /p>

      &nb= sp;         normative Ministerialweisungen=

ministerielle Richtlinien

 

normative Weisungen der in ministerieller Unterordnung

arbeitenden nationalen Behörden

<= o:p> 

Das Bild kann folgendermaßen entziffert werden: ein Urteil des Verfassungsgerichts kann eine Ministerialweisung außer Kraft setzen, = da von ihm eine Pfeilenkette zu ihr führt. Von den lokalen Durchführungsverordnungen führt eine gestrichelte Pfeile nach unt= en. Dies bedeutet, dass sie selbst einen lokalen Beschluss außer Kraft se= tzen kann, aber diejenigen Normen, die über ihr stehen, können es nicht mehr (d.h. die Hierarchie ist hier nicht transitiv). Ein einfaches Gesetz k= ann also einen lokalen Beschluss nicht außer Kraft setzen. Die internen Normen sind mit grauem Hintergrund bezeichnet. Einfache Buchstaben stehen für Normen d= es Parlaments, fett und kursiv für die zentrale Verwaltung und Kapitälchen für die Nor= men der lokalen Selbstverwaltungen. Diejenigen Normen, die in keine dieser Grup= pen einzuordnen sind, habe ich fett umgerahmt.

Das fünfte Kapitel behandelt die Proble= matik des Gewohnheitsrechts. Gewohnheitsrecht heißt in der ungarischen Rechtsordnung eine als verpflichtend betrachtete Interpretationspraxis. Ein angelsächsisches Präzedenzsystem (d.h. Gewohnheitsrecht als eigenständige Rechtsquelle und nicht nur als verpflichtende Praxis der Normeninterpretation) existiert in Ungarn nicht. Selbst die unsichtbare Verfassung ist nur in diesem Sinne Gewohnheitsrecht. Desuetudo existiert in Ungarn nur insoweit, als eine Norm nicht angewandt wird. Ein Außerkrafttreten kann allerdings durch desuetudo nicht erfolgen.

Das vorletzte Kapitel ist der horizontalen Strukturierung der Rechtsordnung gewidmet. Der Autor sieht die traditionelle Zweiteilung der ungarischen Rec= htsordnung in öffentliches und privates Recht als sinnlos. Die dahinterstehenden politischen Interessen sind für heute verschwunden. Aus der Trennung v= on Staat und Gesellschaft (deren Bedeutung selbst fraglich ist) folgt nicht die traditionelle Zweiteilung der Rechtsordnung. In der positiven ungarischen Rechtsordnung hat die Unterscheidung auch keine praktische Bedeutung (im Gegensatz zu Deutschland). Der Rechtsweg wird in Ungarn danach entschieden,= ob es um einen Akt eines Verwaltungsorgans handelt, oder nicht. Praktische Konsequenz wird also nur diese Begriff (nicht der des öffentlichen Rec= hts) haben. Der Begriff Verwaltungsorgan soll in diesem Zusammenhang im ersten Schritt als die traditionell als so definiert werden, dass die traditionell= als Verwaltungsorgane angesehenen Organe darin eingeordnet sind. In zweifelhaft= en (neuen) Fällen ist maßgebend, dass das Individuum den Rechtsschu= tz nicht entbehrt. Man kann also den Begriff Verwaltung so definieren, dass der Begriff „öffentliches Recht“ dazu unnötig ist. <= /o:p>

Ein konsequentes Separationskriterium fü= ;r die Unterscheidung von öffentlichem Recht und Privatrecht existiert nicht;= die Einteilung ist die Folge rechtsgeschichtlicher Zufälligkeiten. Wenn man über die Verwischung zwischen öffentlichem Recht und Privatrecht liest, dann werden unter „öffentlichem Recht“ und „Privatrecht“ typische Regelungsmethoden (und damit verbundene Rechtsschutz- bzw. Verantwortlichkeitsregel) verstanden, und zwar unter öffentlichem Recht die typischen verwaltungsrechtlichen Methoden, unter Privatrecht hingegen die typischen zivilrechtlichen Methoden. Wenn man aber präzis bleiben möchte, sollte man lieber über „Vertrag” oder „einseitiger Staatsakt” sprechen und= den Gebrauch der Ausdrücke „öffentliches Recht” bzw. „Privatrecht” vermeiden. Die Unterscheidung ist also in der ungarischen Rechtsordnung rechtlich irrelevant, begrifflich unklar und politisch überholt.

Der Autor behandelt im weiteren die aus der sowjetischen Rechtsdogmatik stammende, aber immer noch oft benutzte Rechtsordnungsstrukturierung nach Rechtszweigen (z.B. Verfassungsrecht, Str= afrecht, Zivilrecht, Zivilprozessrecht usw.). Ein konsequentes Unterscheidungskriter= ium existiert auch hier nicht. Diese Unterscheidungen sind eher mit wissenschaftssoziologischen und universitätsorganisatorischen Gründen, mit den spontanen Gesetzgebungsideen des Parlaments, mit allgemeiner Überzeugungen (der Juristen) über die Wichtigkeit ein= es Regelungsbereiches und mit (völlig unlogischen) Juristentraditionen zu erklären. Weder die Zweiteilung in öffentliches Recht und Privatr= echt, noch die Rechtszweiglehre kann also zu einer konsequenten Strukturierung der ungarischen Rechtsordnung benutzt werden.

Im letzten, siebten, Kapitel wird das Verhältnis zwischen der Gemeinschaftsrechtsordnung und der ungarischen Rechtsordnung analysiert. Der Autor betrachtet Gemeinschaftsrecht als eine eigenständige Rechtsordnung mit unmittelbarer Anwendbarkeit und Anwendungsvorrang. Die Eigenständigkeit hat mit Rechtsontologie nicht = zu tun; dies heißt einfach, dass der Gebrauch dieses Begriffes (entsprec= hend dem Rechtstheoriebegriff der Arbeit) für eine übersichtliche Erklärung der Rechtslage nützlich ist. Gemeinschaftsrecht wird al= so nur deshalb als eigenständige Rechtsordnung betrachtet, weil seine Nor= men über so spezielle Eigenschaften verfügen, und sie so zahlreich si= nd, dass zwecks der einfachen Deskription es vom Völkerrecht unterschieden wird. Die unmittelbare Wirkung (dir= ect effect) ist nach dem Autor ein überflüssiger Begriff, da es eigentlich unmittelbare Anwendbarkeit (direct applicability) durch die Gerichte bedeutet. Das Buch endet mit der Problematik des Verhältnisses zwischen Gemeinschaftsrecht und ungarisc= hem Verfassungsrecht.

 

IV. Publikationen im The= ma der Dissertation

 

Jakab András: „Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága. Különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára” [Geltung, Geltungsbereich und Anwendbarkeit genere= ller Normen. Mit besonderer Rücksicht auf das Verhältnis von Gemeinschaftsrecht und mitgliedstaatlichem Recht] Jogelmé= leti Szemle [Z= eitschrift für Rechtstheorie] [http://jesz.ajk= .elte.hu/] 2001/2.

Jakab András – Cserne Péter: „A kétharmados törvények helye a mag= yar jogforrási hierarchiában” [Die Stelle der Zweidrittelmehrheitsgesetze in der ungarischen Rechtsquellenhierarchie] Fundamentum 2001/2. pp. 40-49.

Jakab András: „A norma szerkezetének vizsgálata” [Ein Untersuchung der Struktur der Norm] Jogelméleti Szemle [Zeitschrift für Rechtstheorie] <= /span>[http://jesz.ajk.elte.hu/] 2001/4.

Jakab András: „A közösségi j= og és a tagállami jog viszonya (Négy tévedé= s a 4/1997. AB határozat egyetlen bekezdésében)” [D<= /span>as Verhältnis von Gemeinschaftsrecht und mitgliedstaatlichem Recht (Vier Fehler in einem einz= igen Absatz der Entscheidung des ungarischen Verfassungsgerichts 4/1997. AB] &Aac= ute;llam- és Jogtudomány [Staats- und Rechtswissenschaft] 2001/3-4. pp. 25-50..

Jakab András: „Az osztrák EU-csatlakozás alkotmányjogi szempontból” [Der österreichische EU-Beitritt aus verfassungsrechtlichem Blickwinkel] Jogelméleti Szemle [Zeitschrift für Rechtstheorie] <= /span>[http://jesz.ajk.elte.hu/] 2002/1.

Jakab András (Hrsg.): Jogérvényes&= iacute;tés – jogalkalmazás [Rechtsdurchsetzung – Rechtsanwendung] (Budapest: KGRE 2002)

Jakab András: „A norma szerkezete és a jogalkalmazási modell“ [Die Struktur der Norm und das Modell d= er Rechtsanwendung] in: Jakab András (Hrsg.): Jogérvényesítés ̵= 1; jogalkalmazás [Rechts= durchsetzung – Rechtsanwendung] (Budapest: KGRE 2002) pp. 59-64.

Jakab András: „A norma szerkezete” [Die Struktur der Norm] JURA 2002/2. pp. 132-134.

Jakab András: „A magyar jogrendszer alapelemei” [Grundelemente der ungarischen Rechtsordnung] Jogelméleti Szemle [Zeitschrift für Rechtstheorie] <= /span>[http://jesz.ajk.elte.hu/] 2003/1.

Jakab András: „Válasz Pokol Béla kritikájára” [Antwort auf die Kritik von Béla Po= kol] Jogelméleti Szemle [Zeitschrift für Rechtstheorie] <= /span>[http://jesz.ajk.elte.hu/] 2003/1.

Jakab András: „Válasz Bódig Mátyás kritikájára. Egyúttal hozzászólás a Bencze–Bódig vitához” [Antwort auf die Kritik von Mátyás Bódig. Zugleich ein Beitrag zur Debatte zwischen Bencze und Bódig] Jogelméleti Sz= emle [Zeitschrift für Rechtstheorie] <= /span>[http://jesz.ajk.elte.hu/] 2003/2

Jakab András: „A szocializmus jogdogmatikai hagyatéka” [Die rechtsdogmatische Hinterlassenschaft des Sozialismus] Jogelméleti Szemle [Z= eitschrift für Rechtstheorie] [http://jesz.ajk= .elte.hu/] 2003/4.

Jakab András: A jogszabálytan főbb kérdéseiről [Hauptfra= gen einer Theorie der normativen Rechtsakte] (Budapest: Unió 2003)<= /o:p>

Jakab András: „A közigazgatás hely= e a magyar államszervezetben” [Der Platz der Verwaltung in der ung= arischen Staatsorganisation] [JURA 2004/= 1. pp. 39-47.

Jakab András: „A joglépcsőelm&eacu= te;let problémái” [Probleme der Stufenbaulehre] in: Szabó Miklós (Hrsg.= ): Regula iuris. Szabály és/vagy norma a jogelméletben [Regula iuris. Regel und/oder N= orm in der Rechtstheorie] (Miskolc: Bíbor 2004) pp. 215-248. =

Jakab András: „Kelsens Völkerrechtslehre zwisch= en Erkenntnistheorie und Politik“ Zeitschrift für ausländis= ches öffentliches Recht und Völkerrecht 2004/4. pp. 1045-1057.

Jakab András: „Ki a jó jogász?” [Wer ist der gute Jurist?] Jura 2005/1. pp= . 95-100.

Jakab András: „Probleme der Stufenbaulehre. Das Scheitern des Ableitungsgedankens und die Aussichten der Reinen Rechtslehre“ Archiv f&= uuml;r Rechts- und Sozialphilosophie  2005/3. pp. 333-365.

Jakab András – Mikló= s Hollán: „Die rechtsdogmatische Hinterlassenschaft des Sozialismus im heutigen Recht: Das Beispiel Ungarn“ Jahrbuch f&u= uml;r Ostrecht 2005/1. pp. 11-40.

 

------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image001.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAAWAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAQAI ABMAgAAAAAAAAAIahGN5msjgWFSzPXjrejP4D4aHCIHUd2oepxQAOx== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image002.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAAdAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAQAH ABkAgAAAAAAAAAIdhGMJqNvemJKJnmfhxDz27YVLQJZjiaASWpGRJRUAOx== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image003.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAAbAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAAAH ABgAgAAAAAAAAAIdhGMJqNvemJKJnmfhxDz27R3BSC7kaJYiukaWVAAAOw== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image004.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAAWAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAAAH ABMAgAAAAAAAAAIZhGMJqNvemJKJnmfhxDX4v3xeCB4lGVlSAQA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image005.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlheQApAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAQAAQB1 ACMAgAAAAAAAAAJ/hI+py+0Po2yhzouz3qpaDoZi5gXjiaZIqbauxr7y7MT0fdv4/ur8f/IBhyAh 8XgxIpcQJfPZ8UCnDycVar0+s1okt3v8goHi8a9sxqHTOSkb635v43IvvR6+48n6/bnvh2LCsBYI M7gCaJgSU7i4UeL4CBmJONlWeTkkqYlRAAA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image006.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhigC4AHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAYAAQCD ALEAgAAAAAAAAAL/hI+py+0Po5wu0Iuz3jhYDobiyHzkiaaRqbZu6r3yHLL0jT92zvfA7gvOYsIi DWhMkpDKJofpjF6I0qoGas2WtFwJttulgseJL9lqPkvTaqe4DWbDk/J5sW4PvvNoftjPtQfoNpiF V3iEWCWoeNcYdfjYEikJQ1l5cok5orlZ43nXCbohOppRajqV2sO46oLquhKLAztbUWu7lSuDu1vW 63sAHPxDPGms0opMuowyHPzsq9zcQb1kzYktMq0t2/30DR5+Fb1bnntum64+ftV++t6xHjvvWr96 n8odX8ZPkW8K4Kh9/gwIBHXQU8JNBAsuxPSwUkRJDf1NfHSxUUaNpQW9dPT28VZIHSMrlGywEVFF fikLtRz0EtDKeDH91ORzM8/Mdznt9JzzE87OdkHbFFVzFOlJXUv7Nf311GlUg1OFVTWYlEzWMVvj XP3R9c/VsIG+Dh1HVktaQ2bX9hlr9msxuHSrun1rN+7Yu2v05t3rdypfSG0DRx1MCHBdwYYPN26K uElkyY+XTtYj7LIPIpo3e+js+bPgz6Itkwadg7Rd1D4KAAA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image007.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAAbAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAQAH ABcAgAAAAAAAAAIchGMJqNvemJKJnmfhxDz2fQTiuIxiSYanGllSAQA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image008.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDACCAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAAAI AIAAgAAAAAAAAAJghB2nqdj+WJPrAXownFbfDkYhJ5bkWZkpmo2t+rLbSsf1bOf4/sG8B3TpejLi zTgM+pA/YXOpLEaP06STia0+pVdttguGhrniMvlMHafRVvMlAI/L5Yh5Pb7AZ+ARDaUAADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image009.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhSwA2AHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAAAAABG ADAAgAAAAAAAAAJ+TICpy+0PYzKy2osp3nzrDobOIZbmZ6YcqbYX6sYjK9cMbNt4Xu+86/u1gsIT rRg7IofKpdEpI0JXzWlIan1Vs1Tu01vagi3YMURsjpTTNzR79va444s1HWC/5+N7/l37RxZY0cdW aDj3B5OYpnHIZRDJiPiYJVkJdYmZqVkAADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image010.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhWAAfAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAAAAABV ABoAgAAAAAAAAAJZTICpy+0Po2zGzIuzhnX7D1JdSJbYaKbqUh3rq6LwDLb0/cn4Ltn8H9EBhwkf 8YgQIn/G5VDpxDWjPCh1Nr3erNpVtthNCS1hcedbDrW4ac2a3Ca94XHPtAAAOw== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image011.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhdgAoAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAQAAABx ACMAgAAAAAAAAAKAhI+py+0Po1xh2ouzPqHXDYbi5I3miXofyraX6sZyA8/2Xd96m+++2fsJN6Wh URM8KiHFpfORfEo5zakVEL06s1pltfvkgoffsbdsNorTujUbh3774vI2vW6742XuPU/vl9HB0Bco OIhQaHg4qLiIpIL4OBMpORlTaXmZp7mJUgAAOw== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image012.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAAvAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAQAI ACsAgAAAAAAAAAIuhGN5msjgWFSzPXjrehrzDH6iFJIjVaKntW7mq8Ks7MZQgOeIjh98k6MEhZxI AQA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image013.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhWwBWAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAAAAABV AFAAgAAAAAAAAALKTICpy+0Po2Rm2ovzq7r7v3DgSE5iiabJqbYj68bdIdezjWN0zkN7DwwFh4of EWg88pJKHKxZe0Jj0mmrak1hs6Ut98X8orziT7hMOqNB6rWn7dbA4zq61j7Gd+d6H7/vQAYY+DcY Umi4gpgIIMhY9JixyDiZWGl4OZgJuNnXqfeJ5xg5+lhKGUp3apkat2oZWRdr0eo6S3trkitR69a7 9ov2qhksNsxZ/HXsmcy17Lkb0ewMGV397GqADaw9rdTtTQS+XTZu3WBQAAA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image014.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAAeAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAQAH ABoAgAAAAAAAAAIehGMJqNvemJKJnmfhxDz27YXgEpQmaSKplFZlZEkFADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image015.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAA0AHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAAAI ADEAgAAAAAAAAAIwDI5gecv64HOJItsilmx7DU6hSHZjdV5pVqKt+jZfzLkmPXfBzveL/+tVeEPM blQAADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image016.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhMwAMAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAEAAgAv AAcAgAAAAAAAAAIehI+pyxgNo3ThzYtB3Wb7D4bi+GXmAp4qVa1uZx0FADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image017.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhWAAmAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAQAAQBT AB4AgAAAAAAAAAJbhI+py+0PTwix2ovRzLx36oUiNIHjiZroKpbs28Lytc12VN+6ou6+1PvdgsJh rohMylxKHbGZOkJh0mnKOmNit1yGtgvufsOhJ9mhqp4rNfUaZ36z3XLMuB4pAAA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image018.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhNAAQAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAQABgAv AAUAgAAAAAAAAAIbBBKmy+3/EJy0KoRvNjjZf3ggt4USeUbj2nQFADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image019.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhNQAfAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAEAAQAw ABgAgAAAAAAAAAJFTICpy+2fDJy0Immzvmd7in1iE44md6ZAqX5su71wJs9VbU94/uw82flZfEIF sYhaBJGR5dEmMTyh0iWzWb0qq1MVt1oAADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image020.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhIAAaAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAUAAQAa ABMAgAAAAAAAAAIthI+pGOse2psn0ivvs3rnnnCgIo6MSX4oUK6qJrZd1Mgw/YJ4fu/uzpvgVocC ADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image021.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhHwAcAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAAAAAAZ ABYAgAAAAAAAAAIvDI6pm8YPg4MUyYrBzXTz+HUhODJeaU3oca6tuypqPL2chNP4/O185vthgsKb pAAAOw== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image022.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhUQAkAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAQAAQBN AB4AgAAAAAAAAAJjhI+py+3fQoC02mvkxLxf7YVitI3mCJ5ql66uJb0y1c52Ut86EO9+7pMBg68e 0TY8npJKk7HpYkI90imrZF0+s6IqF4b9hrziQzizLT+2afW6R3YjNHH5nH62v/F5PQnvV1EAADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image023.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhxQBbAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAQAAADA AFUAgAAAAAAAAAL/hI+py+0Po5y02gsC3rz7D4ZZoInmiabqQa7uC8dMK9f27ZElzvf+ovsJhzga 8YhMBZPMZs7ojEoj0Kn1iqhit9El9+v0gsdHLfnME6PXNzX7DTPD58od/Y5y4/dPO//PIQc4KKFH ePhgiLioIMj4aOAIuag4SSlpSYiZObjJyVf5CegpikdaOheKanq6ytbqugYbS6ZK+zZ7C5aru2Xb e/YLPMY7bFVs3IWc3LTMzOT8XBYtPSRcPUWN/aO9ndbt3eYXvjtO7gt+HnOtPt1ObP4uxS7PHV8f do+fRL9flO7PBMCAIgYS/NDv4Dp9Cu01bGbwIYaEElVErGjhIsYJMhQ3CmToUYbGkIlGkmxg8uQM kCpXpAxprmNLjn5entRRwqZKnDp38pxpg2dPkkKHhiwAADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image024.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhKgA2AHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAAAAAAl ADEAgAAAAAAAAAJhDI6pyw3molxwWhfq3Unz731bKE5ZCaKpOrLX6ZqxRc5KbR9wzuC8nwPOdrxb sSEcHilJV9O5pEQ7T1XVOu1kdddS17vVhYnRr8i8ypKXFbQs45bA48g5nWln58vwbd9fAAA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image025.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAAWAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAQAI ABIAgAAAAAAAAAIahGN5msjgWFSzPXjrejP470GgM0Yg9UlaaBQAOx== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image026.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAAcAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAQAAQAH ABgAgAAAAAAAAAIdhB+HasmuYGNAzkeprbpHXwUiIpamGZaNukojdhQAOx== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image027.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhOwAcAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAEAAQA2 ABYAgAAAAAAAAAJBjIGpy+3/Dpy0NhOs3lHyv2HgqInkCXnoqpjsC7gwKs9nbY9qru/85/uFgkIL LlOcuHDJC4bZdEKjieeUar0mcQUAOw== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image028.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhGQAiAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAYAAQAS ABwAgAAAAAAAAAI0hI9poY3sGowpTHouBhrb/YCZuHSUGaHOR6oSybmKXMHsOW4fXd6nBdQBhz+i Jwjy6WCAAgA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image029.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhDAA1AHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIAAQAI ADEAgAAAAAAAAAIzRIBpmsf7HJOKtgcntojnumHfFYXlqaGgSqbuOnmy+bbwbecdbQT+DwR2go1f xXi0+GgFADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image030.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhWQAmAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAUAAQBT AB4AgAAAAAAAAAJZhI+py+0PTwix2ovRzLx36oUiNIHjiabqWa7uC8dGK9fNZueSzs94XzMBg7+h 8cgqIl3CZYrmZDajoym1qrxqtdCtl9r9eqxihzBbjpjQaRK5XQnDOfL5owAAOw== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image031.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhMwAQAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAIABgAw AAUAgAAAAAAAAAIchBFxy+0PTYq00oSVtNxOhh2ZGHbPZzqjVCJYAQA7 ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image032.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhMwAMAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAAAAwAx AAcAgAAAAAAAAAIehI+pyxnRopzuQYqzsXbzD4biOGomA56qwq0u8igFADs= ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/image033.gif Content-Transfer-Encoding: base64 Content-Type: image/gif R0lGODlhOwAcAHcAMSH+GlNvZnR3YXJlOiBNaWNyb3NvZnQgT2ZmaWNlACH5BAEAAAAALAEAAAA2 ABYAgAAAAAAAAAJEDI6py+0e4pu0smis3g3zD0rgaHnk+Zjomqjs676rKLNxTd74p+9c79PQgqFh i0iJGZEXESbDnDyB0dazKp1CsQttpAAAOw== ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/header.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii"





&nb= sp;            =             &nb= sp;            =             &nb= sp;            =    - 1<= /span> -

------=_NextPart_01C723C0.E48A2460 Content-Location: file:///C:/48E20E78/jakab28_files/filelist.xml Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/xml; charset="utf-8" ------=_NextPart_01C723C0.E48A2460--