MIME-Version: 1.0 Content-Type: multipart/related; boundary="----=_NextPart_01C723BF.E0EF18C0" This document is a Single File Web Page, also known as a Web Archive file. If you are seeing this message, your browser or editor doesn't support Web Archive files. Please download a browser that supports Web Archive, such as Microsoft Internet Explorer. ------=_NextPart_01C723BF.E0EF18C0 Content-Location: file:///C:/164B6E78/juhasz28.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii" Juhász Zoltán

Juhász Zoltán

 

A bírósági végrehajtás alkotmányossága és a zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtá= ;si eljárásba

      = ;            &n= bsp;            = ;            &n= bsp;            = ;            &n= bsp; 

 

 

1. A bírósági végrehajtás célja és az állami kényszer

 

A bírósági végrehajtás célja, hogy a jogot, az ennek megfelelő jogi szankciót a kötelezettel szemben kényszerrel is érvényre juttassa.= = [1] Ez a szankció rendszerint a kötelezettség teljesítésére = (a követelés kielégítésére), kivételesen a későbbi teljesítés biztosítására irányul (biztosítási intézkedés végrehajtása). Bár meg kell jegyezni, hogy a jogfejlődés során felmerülő ügyek természete is átalakul, így például egyre nagyobb jelentősége van a károkozással fenyegető magatartástól való eltiltásnak, gondoljunk csak környezetszennyezéssel vagy építkezéssel kapcsolatos esetekre. Ez a végrehajtási lehetőség= ek megfelelő változásának szükségess&eac= ute;gét is igényli.[2] Az eljárásban általában vagyoni kényszer, kivételesen személy elleni kényszer kerül alkalma= zásra.

&nb= sp;

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 1. §-a szerint: „A bírósá= gok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani.

 

Az Alkotmánybíróság 46/1991. (IX. 10.) AB határozatában kifejtette, hogy a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítés= e – akár jogszerű kényszerítés ár&aacut= e;n is – a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. A végrehajtási eljárásban már nem a mindenkit megillető alkotmányos személyi jogokat kell elvont módon védeni, hanem az „ártatlanságában” a megelőző eljárás során megcáfolt jogsértővel szemben kell konkrét törvényes kényszerítő eszközöket alkalmazni. Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, ez óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsülés&eac= ute;hez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Az ilyen veszély leküzdése nyilvánvalóan mind állampolgári, mind társadalmi, mind pedig állami szempontból alkotmányos érdek. A bírósági ítéletek és más bírósági határozatok végrehajtása= kor nem lehet ugyanis feltételezni, hogy az adós először akkor szerezne tudomást a követelésről, amikor a végrehajtó a lakásán megjelenik. A tipikus eset= ben az adós már a keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése során értesül a vele szemben fennálló követelésről. A bírósági eljárásban részt vehet, védekezhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő stb= . Az adósnak módjában áll az önkéntes teljesítés is. Ha mégsem teljesít, kiszolgáltatottnak, ártatlannak, emberi méltóságában sértett személynek semmiképpen nem lehet őt tekinteni. Sőt kifejezetten hitelezővédelmi és általános jogállamisági érdeket szolgál az a rendelkezés, hogy a végrehajtó újabb, az önkéntes teljesítésre felhívó felesleges felszólítást már nem küld az adósnak, hanem megjelenik a lakásán és a követelés fejében lefoglalja ingóságait. Az alkotmányos rend védelme a végrehajtási eljárás e fázisában éppen a jogszerű kényszerintézkedések hatékony alkalmazásával érvényesül.

 

E gondolatmenetnek megfelelően szabályoz a Vht. 5. §-a, mely szerint a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is = el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egy= éb magatartásra kötelezett (az adós) teljesítse a kötelezettségét. Az állami kényszer –= ; a törvény keretei között – elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, de kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. Az adós személye elleni kényszercselekményt a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerít= 37; eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illető= ;leg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.=

 

 

2. Alkotmányjogi kérdések a bírósági végrehajtásban

 

A bírós&aac= ute;gi végrehajtási eljárás szabályozása során alapvetően a hitelező érdekeit, valamint az adós méltányolható érdekeit, illetve ala= pvető jogainak védelmét kell szem előtt tartani. A gazdasági és társadalmi változások hatására az elmúlt tizenöt évben a hitelezővédelem kapott jelentős figyelmet. Ugyanakkor az adós érdekeinek gondos figyelembe vételét indok= olja mindenképpen az a tény, hogy a végrehajtási eljárás nem kontradiktórius eljárás, és nem jellemzik olyan garanciális jellegű intézmények, formák, melyek a pert.[3]

 

A végrehajtá= ;si eljárásban – ahogy az 1. pontban írtam – elsősorban az adós vagyoni jogainak korlátozására kerül sor. Ezen belül leginkább a tulajdonjog korlátozásáról, illetőleg teljes elvonásáról beszélhetünk. Az érvényesítendő követelések legnagyobb része pénzben kifejezhető, számszerűsített összeg, melynek végrehajtása – ha inkasszóra nincs lehetőség – az összefoglalóan munkabér= nek nevezett jövedelemcsoportból történő levonással, ingó-, valamint ingatlan végrehajtá= ssal történik leggyakrabban. Az ingók lefoglalása jegyzőkönyvbe való összeírással történik (Vht. 84. §). Az eljárás megindulásakor, ha a végrehajtó az adós tulajdonában álló ingatlan létezés&eacut= e;t deríti fel, minden esetben végrehajtási jogot jegyezte= t be arra, s ezzel az ingatlant lefoglalja, az adós tulajdonosi jogosítványait korlátozza (Vht. 138. §). Az ingat= lan értékesítésére csak akkor kerülhet = sor, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki (Vht. 7. §).

 

A tulajdonjog bír&= oacute;sági végrehajtási eljárásban történő korlátozásának, elvonásának minden esetét a Vht. szabályozza. A végrehajtási eljárás keretében biztosítottak a jogorvoslati eszközök. Alapvető a végrehajtási kifogá= ;s, mely a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása esetén vehető igénybe tizenöt napos szubjektív és hat hónapos objektív határidőn belül. A végrehajtási kifogást a foganatosító b&i= acute;róság bírálja el, így a független és pártatlan bírói kontroll garanciái érvényesülnek.

 

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XXV. fejez= ete a végrehajtási perekre vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat tartalmazza. Ezek a peres eljárások is sajátos jogorvoslatot jelentenek az adós, illetve más érdekelt személyek vonatkozásában. A végrehajtási igényper egyben tulajdonvédelmi jellegű is, mivel az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a vagyont&aacut= e;rgynak a foglalás alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert indíthat a végrehajtást kérő ellen (Pp. 371. §).

 

Az elvi struktúra = mellett a gyakorlati jogalkalmazás az, amely igazán biztosítha= tja az egyensúlyt a hitelező érdekeinek védelme &eacu= te;s az adós méltányolható érdekei, alapvet&#= 337; jogai között.

 

A jogorvoslathoz val&oacu= te; jog érvényesüléséhez szükséges rendszert megteremti a Vht., miközben vékony sávon egyensúlyoz a jogbiztonság és a jogorvoslathoz val&oac= ute; jog alapelveinek határmezsgyéjén. A jogorvoslati rends= zert erősíti, hogy a kapcsolódó egyéb eljárásokban (így például a földhivatali eljárásban, a rendőrségi eljárásban) is biztosított a megfelelő jogorvosla= t. Ez azért is fontos, mert az adós személyiségi jogait érintő korlátozásokat megvalósító kényszercselekményeket a rendőrség foganatosítja. A jogorvoslatok hatékony= ságát csökkenti, hogy a végrehajtási kifogás elbírálására nincsen megszabva törvé= ;nyi határidő. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről pedig – mérlegelési körében – a bíróság határoz, nem köteles felfüggeszteni a végrehajtást sem végrehajt&aacut= e;si kifogás benyújtásakor, sem akkor, ha végrehajtási per, illetve az alapüggyel összefüggésben felülvizsgálati vagy perújítási eljárás van folyamatban.= [4]

 

Összesség&eac= ute;ben: a bírósági végrehajtásban érvényesülniük kell az Alkotmányban megfogalmazott alapelveknek, az igazságszolgáltatás alapelveinek, valamint – a Vht. 9. §-ának utaló szabályára is tekintettel – a polgári eljárás alapelveinek is. Végezetül a bír&o= acute;sági végrehajtási eljárásnak vannak sajátos alapvető jogelvei, mint például az arányoss&aacut= e;g és fokozatosság elve (Vht. 7. §).

 

 

2.1. Hatékonyság a bírósági végrehajtásban

 

A bírós&aac= ute;gi végrehajtási rendszer hatékony működé= se meghatározó fontosságú a demokratikus jogállam alapvető fogalmából [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] levezetett jogbiztonság követelménye szempontjából. Ugyanis a jogbiztonság érvényesülésének elengedhetetlen feltétele, hogy a bíróság jogerős ítéleteiben, valamint más végrehajtható okiratokban (Vht. 10. §) foglaltak végrehajtása önkéntes teljesítés hiányában is megtörténjen. Ennek érdekében jár el a bírósági végrehajtó (önálló bírósági végrehajtó és megyei bírósági végrehajtó), aki jogosult az állami kényszer fokozatos és arányos alkalmaz&a= acute;sára az eljárás sikere érdekében. A hatékonyság növelése miatt szükséges folyamatosan vizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyek a gyorsabb, eredményesebb végrehajtást biztosíthatják. Ezek körébe tartozik a megfelel&#= 337; jogi szabályozási környezet kialakítása éppúgy, mint az anyagi jellegű fejlesztések megvalósítása. A bírósági végrehajtás szabályozásának az Európai Unión belüli egységesítés&e= acute;re irányuló törekvés fő rendezőelve is az eljárás hatékonyságának és gyorsaságának növelése.[5]

 

A bírós&aac= ute;gi végrehajtásról szóló törvény= t, a Vht-t, 1994-ben fogadta el az Országgyűlés. A törvény azóta több módosítást = is megélt. Eredetileg az volt a cél, hogy a végrehajtás terén az 1990-es évek elejére kialakult áldatlan állapotokat megszüntessék. Azo= nban nyilvánvalóvá vált, hogy a hozzá fű= zött reményeket a törvény nem tudta beváltani. Az eredményességi statisztika látványosan nem javu= lt.= [6] A 2000. évi CXXXVI. törvény a Vht. jelentősebb módosítását jelentette, több eljárási rendelkezést megváltoztatott, illetve újabbakat illesztett be, mindennek célja elsősorban a hatékonyabb végrehajtás biztosítása volt. Ugyanakkor a módosítást követően is felmerül alkotmányjogi szempontból jelentősé= ggel bíró kérdés a Vht. zálogjogosult bekapcs= olódására vonatkozó szabályaival összefüggésben, melyek ellentétben állnak az arányosság és fokozatosság alapelvével, s ezáltal az Alkotmány által garantált tulajdonhoz és tisztességes eljáráshoz való joggal.

 

 

2.2. Az arányosság és fokozatosság alap= elve és a zálogjogosult bekapcsolódása a bírósági végrehajtási eljárásba

 

A Vht. alapvető rendelkezései előírják a végrehajtá= si kényszer arányos és fokozatos alkalmazásá= ;t. Ezek szerint – ha azonnali beszedési megbízás alkalmazásának lehetősége nem állt fenn – ez azt jelenti, hogy a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban az adós munkabéréből, egyéb járandóságából, illetőleg a pénzintézetnél kezelt, őt megillető összegből kell behajtani. Ha azonban előre látható, hogy a munkabérre vagy a pénzint&eacut= e;zetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás viszonylag röv= id időn belül nem vezet eredményre, az adós bár= mely vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki (Vht. 7. §). Ugyanakkor figyelembe ke= ll venni a végrehajtást kérő rendelkezési jogát is, amely szerint a törvény keretei közö= tt a végrehajtást kérő rendelkezését!= 7;l függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását, de a bírósági végrehajtási eljár&aacut= e;s folyamán a bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet (Vht. 8. §).

 

A Vht. zálogjogosu= ltra vonatkozó szabályainak 2000-es módosítását jelentős mértékb= en indokolták azok a jogos igények, melyek a zálogjogosult kielégítési elsőségét a végrehajtási eljárásban ténylegesen biztosítani kívánták. Ugyancsak fontos é= rv volt az, hogy a más (nem a zálogjogosult) által indított végrehajtás esetén is biztosítható legyen ez a kielégítési elsőség, ne vonják el esetlegesen a zálogjogosult kielégítési alapját.

 

Jelenleg azonban a kényszer arányos és fokozatos alkalmazásá= ;nak alapelve – véleményem szerint – csorbát szenvedhet a zálogjogosult bekapcsolódása eseté= ben, és így a tulajdonhoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot sértheti a jelenlegi szabályozás.  Az= erre vonatkozó rendelkezéseket a Vht. több szakaszában= határozza meg: 114/A. §, 138/A. §-ától – a 138/B. §= ;-ig, a kielégítést jelzálogjog alapján a Vht. 169. §-ától - a 170. §-ig. E fő szabály= ok, valamint a bírósági végrehajtási eljárás irányát megszabó többi szabály azt eredményezi, hogy a zálogjoggal biztos&iac= ute;tott követeléstől (jogosultságtól) eltér&#= 337; jogalapból származó akár egészen csekély összegű tarozás végrehajtása = is eredményezheti az adós tulajdonában álló ingatlan árverési értékesítés&eac= ute;t.

 

Így amennyiben az adós tulajdonában álló ingatlanra (annak tulajdoni lapjára) az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogot jegyeztek be (p&e= acute;ldául bankkal kötött kölcsönszerződés miatt), s valamilyen kisebb összeg (pl. 1-2 havi közüzemi száml= a, kisösszegű más tartozás) miatt az adós ellen bírósági végrehajtási eljár&aacut= e;s indult, a Vht. idézett szakaszai alapján a zálogjogosu= lt is bekapcsolódhat az eljárásba. A hatályos szabályozás szerint a zálogjogosult kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjo= gosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjogg= al biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége – önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség – nem vitatott [Vht. 114/A. § (1) bek.]. Amennyiben a bíróság engedélyezte a zálogjogosult bekapcsolódását, akkor a Vht. 114= /A. §-ának (10) bekezdése alapján a bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtá= ;si eljárás illetékének és egyéb költségeinek előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

 

A zálogjogosult il= yen esetben végrehajtást kérőként szerepel a továbbiakban a végrehajtási eljárásban, így a zálogjoggal biztosított követelés is esedékessé válik, az „új” végrehajtást kérő (zálogjogosult) jogszerűen követelheti a felé fennálló, eredetileg zálogjoggal biztosított követelést.

 

A tartozás összege ekkor rögtön óriásira nőhet, különösen, ha valamil= yen nagyobb összegű lakáshitel miatt került jelzál= og az adós ingatlanának tulajdoni lapjára. A behajtandó összeg nagysága miatt, az arányosság és fokozatosság elvét is figyelembe véve, jogszerű lesz az ingatlan árverési értékesítése. Így válhat a ki= sebb összegű tartozás, mely egyébként esetleg az adós munkabéréből való letiltással = is kiegyenlíthető lenne rövid időn belül, az ingatl= an elvesztésének okává a zálogjogosult bekapcsolódása miatt.

 

Ilyen es= etben a kisebb összegű tartozás miatt bírósá= ;gi végrehajtást kezdeményező végrehajtá= ;st kérő is kerülhet rosszabb helyzetbe, hiszen elvileg előfordulhat az, hogy a zálogjogosult kielégítése után az ő követelésének behajtására nem marad es&eac= ute;ly, mivel a Vht. 170. §-a  alapján a zálogjogosult „végrehajtá= ;st kérőt” kielégítési elsőbbs&eacu= te;g illeti meg a behajtott összegből, ugyanis a Vht. 170. §-a így rendelkezik: &#= 8222;Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165. § d)-f) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni. Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni.” Tehát a zálogjogosultat (vagy zálogjogosultakat) megelőzően csak a végrehajtási költsége= t, a gyermektartásdíjat, illetve egyéb tartásdíjat, valamint a munkavállalói munkabért és a vele egy tekintet alá eső járandóságot lehet kifizetni (Vht 165. §, Vht. 16= 7. §).

 

Megfelelő megold&aac= ute;st jelenthetne, ha az ingatlanra vonatkozóan bejegyzett zálogjog jogosultja bekapcsolódási igényét csak abban az esetben terjeszthetné elő, ha az adós ellen – az eredeti más jogalapból származó kisebb összegű tartozás miatt indult végrehajtási eljárás keretében – munkabérre vezetett végrehajtás (esetleges inkasszó) sikertelen volt, illetőleg az ingófoglalás sem vezetett eredményre. Csak ezeknek a végrehajtási cselekményeknek a sikertelensége esetén következhetnének azok az eljárási cselekmények, melyeket a Vht. említett szabályai határoznak meg a zálogjogosult bekapcsolódásával összefüggésben.

 

A zálogjogosult elsőségi igénye igazi csorbát így sem szen= vedne, hiszen a zálogjoggal terhelt ingatlan elvonása nem történik meg. Amennyiben a végrehajtás „tovább folyik”, a zálogjogosult bekapcsolódása megtörténik, az ingatlan árverési értékesítése, a befolyt vételár felosztása, kifizetése során a zálogjogosult kielégítési elsősége teljes mértékben biztosított.

 

Ilyen formán megvalósulhatna az alkotmányosság követelményének érvényesülése,= de a zálogjogosult érdekei is figyelembe lennének véve, a zálogjog (jelzálogjog) jogintézményének megfelelő, egyúttal alkotmányos szabályozás kialakításával.

 

 

3. Összegzés

 

A bírós&aac= ute;gi végrehajtás történetét végigk&iacut= e;séri a hatékonyság kérdésköre, mivel minden történelmi korszakban központi jelentősége van annak, hogy az igazságszolgáltatás miképpen működik. Ezen belül is fajsúlyos probléma a bírói ítélet végrehajtása, mivel önkéntes teljesítés hiányában valamilyen módon biztosítani kell a bírói döntés teljesülését. Ez az igény általában az állami kényszer valamely formában történő megjelenését is szükségessé teszi az önhatalom visszaszorulásával, az állami lét magasabb szintjének elérésével. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a hangsúly az adós személyére irányuló szankciókról áttevődik az adós vagyonát célzó szankciókra.[7] Ezzel a végrehajtás is nehezebbé válik, mivel a vagyon elrejtése, eltitkolása is értelemszerűen megjelenik. Ezt a tevékenységet bizonyos esetekben művészetté fejlesztik napjainkban. A jogalkotásnak követnie kell ezeket a változásokat, azonban ezt megnehezíti, hogy tulajdonképpen több jogágba tartozó szabályok módosításával, = az egész szabályozási környezet megfelelő kialakításával lehet csak eredményeket elérni.

 

A zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódására vonatkozó szabályokkal = vélte többek között elérhetőnek a jogalkotó, ho= gy a jogbiztonság érvényesülésének biztosítása érdekében a bírósági végrehajtás eredményess&= eacute;ge, hatékonysága növekedjék, a zálogjogosult kielégítése elsőbbsége biztosítva legyen. Azonban – véleményem szerint – a szabályozási logika kissé megbicsaklik, és nem biztosítja a végrehajtási eljárásban követendő alapelv, a fokozatosság és arányosság alapelvének érvényesülését a zálogjogosult bekapcsolódása esetében. Ezzel megsért ké= ;t alkotmányos alapjogot, illetve alapelvet: a tulajdonhoz való jogot, valamint a jogbiztonság elvéből levezetett tisztességes eljáráshoz való jogot.

 

Az így megfogalmaz= ott, részletesen a 2.2. részben kifejtett aggályok kiküszöbölésére kívánatosnak látszik a szintén a 2.2. részben javasolt jogszabály-módosítás. Ekkor biztosíthat&= oacute; ugyanis a jogbiztonság, a tisztességes eljárásh= oz való jog, valamint a Vht-ban is megfogalmazást nyert elv: a v= égrehajtási kényszer arányos és fokozatos alkalmazása. A fokozatosság és arányosság elve egy „maga= sabb rendű” célt, az igazságosságot is megvalósíthatja ebben az esetben. A jelenlegi társadal= mi és gazdasági körülmények megkív&aacut= e;nják, a hitelezővédelem fontossága mellett is, az adósra nézve „kíméletesebb” és nem mellesl= eg az alkotmányos szabályozást ebben az esetben. A zálogjogosult elsőségi igénye nem sérü= ;lne, hiszen a zálogjoggal terhelt vagyontárgy elvonása nem történik meg. Amennyiben a végrehajtás folytatódik, a zálogjogosult szabályszerű értesítése, illetve bekapcsolódása megtörténik, kielégítési elsősé= ;ge biztosított.

 

 

 

 

 

 



[1] A bírósági végrehajtás fogalmára, céljára részletesen lásd például Balogh Olga-B. Korek Ilona-Császti Ferenc-Juhász Edit: A megújult bírósági végrehajtás. Budapest, Hvg-orac, 2004, 19-21. o. és Németh János-Vi= da István: A bírósági végrehajtás magyarázata. Budapest, KJK-KERSZÖV, 2004, 163-167. o.

[2] Harmathy Attila: A bíró szerepéről. In Magister A= rtis Boni et Aequi. Studia in honorem Németh János. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003, 370. o.

[3] Kapa Mátyás: A hitelezők érdekeit védő új intézmények a bírósági végrehajtásban. In Jogérvényesíté= s. Budapest, 2002, 69. o.

[4] Vht. 48 - 51. §§, Vht. 222. &sec= t;, Pp. 267. § és 273. §, valamint 370. §, 374. § &eacut= e;s 386. §

[5]  Kormos Erzsébet: A bírósági végrehajtás szabályozásának egységesítése az Európai Unión belül. Európai Jog, 2003/2. szám, 17-21. o. 

[6] Kormos Erzsébet: A bírósági végrehajtás rövid története 1945-től napjainkig a bírósá= ;gi végrehajtók szemszögéből. Publ. Uni= v. Miskolc. Sect. jur. et pol., Tomus 19, 2001, 177. o.

[7] Lásd például Vida István: A bírósági végrehajtás szabályozása a magyar jogban az első végrehajtási kódex megalkotásáig. In Magister Artis Boni et Aequi. Studia in honorem Németh János. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003, 933-941. o. 

------=_NextPart_01C723BF.E0EF18C0 Content-Location: file:///C:/164B6E78/juhasz28_files/header.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii"





PAGE 

 

PAGE  1

 

------=_NextPart_01C723BF.E0EF18C0 Content-Location: file:///C:/164B6E78/juhasz28_files/filelist.xml Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/xml; charset="utf-8" ------=_NextPart_01C723BF.E0EF18C0--