Nótári Tamás

Római jogi szöveggyűjtemény szerb nyelven

Magdolna Sič: Praktikum iz rimskog privatnog prava – Život i pravo u rimskoj imperiji, Novi Sad 2005. 275 oldal

Szűcs Magdolna: Gyakorlatok a római magánjog köréből – Élet és jog a Római Birodalomban, Novi Sad 2005. 275 old.

 

 

 

 

A Praktikum iz rimskog privatnog prava – „Život i pravo u rimskoj imperiji” c. kötet Szűcs Magdolna, az Újvidéki Egyetem professzorának munkája. E kötet első kiadása 2000-ben látott napvilágot, amit hamarosan, 2002-ben követett a második kiadás. Az oktatási segédkönyv példaképéül Vécsey Tamás jogesetgyűjteménye szolgált,[1] amelyet Szűcs Magdolna a magyar ajkú hallgatókkal több éven át fel is dolgozott. Később – amint ezt a professzor asszonytól megtudhattuk – a szerb anyanyelvű hallgatók is szívesen fogadták ezt a módszert.

Az Előszóban a szerző-szerkesztő ismerteti a „Praktikum” célját, amelyre már az alcím is utal (Élet és jog a Római Birodalomban). Ennek során felhívja a hallgatók figyelmét Hermogenianus azon megállapítására, miszerint „hominum causa omne ius constitutum est”, s hogy ennek szellemében a jogot nem lehet és nem szabad a történeti-emberi viszonyoktól elvontan értelmezni és tanítani. Feladata tehát megláttatni a római jogban az örök emberit, amit arra Moravcsik Gyula is felhívta „A papíruszok világából” című 1942-es kötetében a figyelmet.[2] Abban, hogy – Savigny szavaival élve – „a gyakorlat tudományosabb, a tudomány pedig gyakorlatiasabb legyen” a római forrásszövegek nagy segítségére lehetnek a jogi oktatásnak. A mindennapi problémák és az azokat az igazságosság és a méltányosság elve alapján megoldani kívánó jogszabályok születésének kapcsolatát nyomon követhetjük a római jogászok esetmegoldásain keresztül. Általuk a hallgató megismerheti a jogászi gondolkodásmódot, elsajátíthatja a magánjog alapfogalmait és napjainkban is alkamazott szabályait.

Bevezetésként a „Bevezetés helyett” címszó alatt Strabón leírásában[3] a hallgató megismerkedhet Róma városának jellegzetességeivel, majd áttekintő képet kap a jogászképzés-jogásszá válás modelljeiről a római történelem során (az archaikus kortól Iustinianus császár oktatási reformjáig). A római magánjogot a gyűjtemény Gaius hármas felosztásában (personae, res, actiones), melynek keretében a későbbi jogi ágakra való felosztást is figyelembe vesszük, a további években tanulandó magánjogi anyag könyebb megalapozása érdekében. A gyűjtemény a dolgokra vonatkozó rész (de rebus) keretében a dologi, az öröklési és a kötelmi jogot természetesen külön fejezetekre osztva tárgyalja.

Minden rész tárgyalása bevezető tanulmánnyal kezdődik, amely a tankönyvek anyagához kiegészítő ismereteket kínál a hallgatók számára a legfontosabb elvek és fogalmak tekintetében, ugyanakkor nem feledkezik meg olyan momentumokról sem, amelyek a jogtörténet határterületeivel (az irodalom- és a vallástörténettel) érintkezik. A római jogtudósok mellett helyet kaptak a kötetben a jogtörténeti szemszögből releváns szerzők forrásszövegei is, így például Ammianus Marcellinus, Augustinus, Gellius, Cato maior, Cicero, Dio Cassius, Festus, Galenus, Horatius, Iuvenalis, Livius, Martialis, Ovidius, Plautus, Plinius maior és minor, Plutarkhos, Polybios, Quintilianus, Sallustius, Seneca, Tacitus, Terentius, Tertullianus, Varro, Vergilius és Vitruvius műveiből is olvashatók szemelvények a szöveggyűjteményben.

A forrásszövegeket tartalmazó válogatásban a szerkesztő felhasználta az eredeti latin források mellett a magyar, szerb és horvát nyelven megjelent szöveggyűjteményeket is.[4] A gyűjtemény a forrásokat csak szerb nyelven közli, azonban nem mulasztja el a nélkülözhetetlen latin kifejezéseket megadni. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a válogatás számos ügyletmintát is tartalmaz, amelynek összeállítása és értelmezése során Szűcs Magdolna elsősorban Moravcsik Gyula már idézett összeállítására, Pólay Elemér „A dáciai viaszostáblák szerződései” című 1972-es monográfiájára és Szepessy Tibor chrestomathiájára támaszkodik.[5]

Minden fejezet feladatokkal végződik: egyes eseteket a szerző a forrásokból, másokat Vécsey gyűjteményéből merítetett, ugyanakkor bizonyos esetek nem forrásszerűek, ám a tananyag jobb elsajátíthatóságához jelentős segítséget nyújthatnak. A Függelékben található a kézikönyvben idézett római jogászok és ókori szerzők rövid életrajza, valamint egy válogatás a szerb nyelven elérhető római jogi irodalomból.[6] Meggyőződésünk szerint e nagy eruditióval, a forrásanyag és a szakirodalom kiváló ismeretével összeállított munka nem csupán a római joggal tananyagszerűen foglalkozó jogász és történész egyetemi hallgatók, hanem a klasszikus ókor iránt érdeklődők számára is értékes kézikönyvként, illetve forrásgyűjteményként szolgálhat.

 

 



[1] Vécsey T.: Jogesetek. Budapest 1901.

[2] Moravcsik Gy.: A papíruszok világából. Budapest 1942. 26.

[3] Strabón, Geographica 5, 3, 8.

[4] Szűcs i.m. 13.

[5] Pólay E.: A dáciai viaszostáblák szerződései Budapest 1972; Szepessy T.: A régi Róma napjai. Budapest 1968.

[6] Szűcs i.m. 264. skk.