MIME-Version: 1.0 Content-Type: multipart/related; boundary="----=_NextPart_01C89E80.4149FEB0" This document is a Single File Web Page, also known as a Web Archive file. If you are seeing this message, your browser or editor doesn't support Web Archive files. Please download a browser that supports Web Archive, such as Microsoft Internet Explorer. ------=_NextPart_01C89E80.4149FEB0 Content-Location: file:///C:/2649C693/papp33.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii"
<=
![if !supportFootnotes]>[1]Papp Tekla
A konzorciós
szerződés sajátos alanya – a fogyasztói cso=
port[2]
<= /span>1. A konzorciós szerződés fogalma és néhány jellemzője
<= /span>2. A fogyasztói csoportnak, mint a konzorciós szerződ&eacut= e;s speciális alanyának ismérvei
<= /span>3. A fogyasztói csoport működése
<= /span>4. A fogyasztói csoportokkal kapcsolatos problémák
<= /span>5. A fogyasztói csoportok jogszerű működésé= ;nek jelenlegi magánjogi garanciái
A tanulmány els= 37; három tartalmi egysége egy „ideáltípust” mutat be a hatályba nem lépett, a fogyasztói csoportok szervezésére és működésére vonatkozó kormányrendelet[3] rendelkezéseiből kiindulva, a másik két ré= sz a fogyasztói csoportok jelenlegi helyzetét elemzi.
<=
/span>1. A konzorciós
szerződés fogalma és néhány jellemzőj=
e
<= /span>A konzorciós szerződés fogyasztói csoportban való részvételre irányuló megállapodást jelent. A konzorciós szerződés alapján a fogyasztó az általa előre meghatározott ingó dolog/ingatlan tulajdonjog&aacu= te;t a szervező közreműködésével, előzete= sen megállapított időtartamon belül úgy szerzi m= eg, hogy
<= /span>– a szerződés létrejöttének kezdő napjától a szervező részére előre meghatározott esedékességkor egyszeri, illetve idő= ;szakos díjfizetéseket teljesít;
–[4] eszközölnek a szervező részére, aki beszer= zi a fogyasztó által megvásárolni kívá= nt dolgot,
–[5] azt, aki a dolog tulajdonjogának megszerzésére válik jogosulttá,
–[6], a másik
pólusán pedig a szervező áll. A hatályba n=
em
lépett 186/2001. (X. 11.) Kormányrendelet[7] szerint a szervező
olyan részvénytársasági formában
működő és névre szóló
részvényekkel rendelkező gazdálkodó szerve=
zet,
illetve külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe lehet, amely a kormányrendele=
tben
előírt feltételnek (vagyoni
biztosíték)[8]
megfelel, és amelyet kérelme alapján a Magyar
Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által, a
szervezőről vezetett nyilvántartásba bejegyeztek.=
p>
A
fogyasztói csoportot létrehozó és abban
részvételi lehetőséget biztosító konzorciós szerződé=
s jogi
megítélése igen szerteágazó; az
alábbi minősítésekkel lehet találkozni a
jogirodalomban: <=
/span>–
speciális finanszírozási technika (A PSZÁF
állásfoglalása alapján a fogyasztói csop=
ortok
szervezése nem pénzügyi szolgáltatás. A
szervező cégek tevékenysége nem a Hpt. 3. § =
(1)
bek. b) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás,
és nem az 1996. évi CXI. tv. 4. § (1) és (2)
bekezdéseiben szereplő befektetési vagy
kiegészítő befektetési szolgáltatás,
így nem is minősül engedélykötelesnek.)[9] <=
/span>–
a részletvétel és a hitelre történő
vásárlás közötti átmeneti,
szerencseelemet (azaz mikor választják ki a fogyasztót=
) is
tartalmazó szerződéstípus,[10] <=
/span>–
különleges előtakarékossági forma (azokn&aacut=
e;l
a fogyasztóknál, akik a futamidő legelején jutnak=
a
dolog tulajdonjogához, ez a jelleg háttérbe szorul),
és a részletvétel szerencseelemet magában
foglaló kombinációja,[11] –[12] –[13] –[14]
Nyugat-Európában az 1980-as években honosodott meg ez a
konstrukció, először Portugáliában.[15] A fogyasztói
csoportok Magyarországon az 1990-es évek elején jelent=
ek
meg, amikor az infláció meredeken emelkedett és a
hitelkamatok is magasak voltak.[16] A fogyasztói
csoportok kialakításakor megcélzott
fogyasztók alapvetően azok, akik a piacon nem tudnak hitelh=
ez
jutni, vagy a hitelintézetek által kedvezőtlenül
minősített hitelképességük miatt nem tudnak
vásárolni.[17] A fogyasztói
csoportokat szervező cég szempontjából potenciális fogyasztónak
az tekintendő, akinek az igazolt jövedelme nem teszi
lehetővé a banktól történő
hitelfelvételt, illetve akinek nincs a hitelfelvételhez
szükséges egyösszegű önerős megtakarí=
;tása,
illetve aki nem rendelkezik saját tulajdonú és
megfelelő értékű ingatlannal, amelyre jelzál=
oghitelt
vehetne fel, illetve aki nem tud adóstársat, vagy kezest &aac=
ute;llítani.[18] Ez alapján les=
zögezhető,
hogy a fogyasztói csoportok tagjai az átlagosnál
kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fogyasztók
beszűkült választási lehetőséggel.
Felhívjuk a figyelmet azonban arra is, hogy nyilvánvaló=
;an
azok is beléphetnek a fogyasztói csoportba, akik
választhatnának pénzügyi
szolgáltatásokat (hitel-, kölcsön- és
előtakarékossági konstrukciókat) is, és
ezáltal licitálási képességük
kedvezőbb és a licitálásban való
részvételük gyakoribb lehet.[19] <=
/span>A
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi
CLV. törvény 2. § g) pontja (mely a 2004. évi XVI. =
tv.
– a fogyasztóvédelemről szóló 1997.
évi CLV. tv. módosításáról –
hatályba lépésével hatályát veszt=
ette)
szerint a fogyasztói csoport=
olyan
csoport, amelyet a fogyasztók azzal a céllal hoznak lé=
tre,
hogy meghatározott áruk tulajdonjogát a csoport egyes
tagjai a csoport segítségével megszerezzék.=
A
4/1997. (I. 22.) – az üzletek
működéséről és a belkereskedelmi
tevékenység folytatásának feltételeir=
37;l
szóló – Kormányrendelet (27. § g) pont) vásárlói klubnak
minősíti azt a „képződményt”, am=
ely
természetes személyekből álló
vásárlói csoportok szervezésére, ing&oac=
ute;
dolgok tulajdonjogának megszerzésére irányul. Ezt
a kormányrendeletet módosító 160/2000. (IX. 21.)
Kormányrendelet 2000. X. 21-i dátummal hatályon
kívül helyezte a vásárlói klub fogalm&aacu=
te;t
megadó rendelkezést. Tehát hatályos jogszab&aac=
ute;lyi
meghatározás jelenleg nincs sem a fogyasztói csoport, =
sem
a vásárlói klub vonatkozásában.
Egyébként a két kategória úgy viszonyult
egymáshoz, hogy a fogyasztói csoport fogalma magában
foglalta a vásárlói klub definíciój&aacu=
te;t
is, mely két fogalmi elemben szűkebb értelmezést
adott: vásárlói klub tagja a fogyasztók
közül csak természetes személy lehetett, és =
az
áruk közül csak az ingók tulajdonjogának a
megszerzése volt a cél. <=
/span>A fogyasztói csoport
önálló jogalanyisággal nem rendelkezik, nem jogképes, nincs saj&aac=
ute;t
neve (a szervező neve alatt működnek), a csoportot alkot&oac=
ute;
tagok nem állnak egymással szerződéses jogviszony=
ban
(a konzorciós szerződést egyenként a szervező=
;vel
kötik). A fogyasztói csoport a
polgári jogi társaság (Pt. 568–578/A.
§§) néhány
jellemzőjét viszont
magában hordozza: <=
/span>–
célhoz (ugyanazon árucsoportba tartozó dolgok
megszerzése) és ezáltal időhöz (lásd:=
szerencseelem
és legfeljebb 60, illetve 120 hónapos futamidő)
kötött lét; –[20]; tehát nem
külön szervezettípus, azonban a „primitívR=
21;
társulási jelleget erősíti az is, hogy a
fogyasztók számának felső határa a
konzorciós szerződések időtartama alatt nem
változtatható, a fogyasztók személye azonban ig=
en[21]); –<=
span
style=3D'mso-list:Ignore'>o&nb=
sp;
a
fogyasztói csoport tagjai egymással nem állnak
jogviszonyban, csak egyenként a szervezővel, és <=
span
style=3D'mso-list:Ignore'>o&nb=
sp;
3. A fogyasztói csoport
működése
A fogyasztói csoport akkor tekinthető megalakultnak, ha a Magyar Kereskedelmi Engedélyez&eacut= e;si Hivatal által nyilvántartásba vett szervező a fogyasztót a kedvezményezetti kiválasztás els= 337; időpontjáról írásban értesít= i.
A kormányrendelet[22] csak zárt fogyasztói csoportot engedélyez: a fogyasztók számának felső határa a konzorciós szerződések időtartama alatt nem változhat.
A szervezőnek a részvételi szabályzatban (a szervező ajánlattételi felhívása, mely egyben általános szerződési feltételnek is minősül, és mellékletként a konzorciós szerződés szerves részévé válik) meghatározott rendszerességgel, de legalább negyedévente nyilvános kedvezményezetti kiválasztást kell tartania. Ezen = a kiválasztáson valamennyi konzorciós szerződéssel rendelkező fogyasztó részt vehet.
A szervező hívja össze a kiválasztásra a fogya= sztókat: az értesítést a kiválasztás időpontja előtt 8 nappal kézbesíteni kell. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a kiválasztás helyszínét és idejét.
A kiválasztáson a szervezőn és a fogyasztói csoport tagjain kívül a közjegyző is jelen van. A kiválasztásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a = szervező és a közjegyző hitelesít. A jegyzőkönyvbe= a fogyasztó betekinthet és másolatot is kérhet róla.
A kiválasztáson való részvételre csak az a fogyasztó jogosult, aki a kiválasztás megkezdés= ének időpontjáig valamennyi esedékes fizetési kötelezettségének eleget tett.
A fogyasztói csoport kedvezményezettjének kiválasztása kétféleképpen történhet:
a) sorsolással (akinek a sorszáma a közjegyző jelenlétében megtartott sorsoláson kisorsolásra kerül), és
b) licitálással (előtörlesztés vállalásával: a fogyasztó a számára előírt legtöbb ha= vi részlet esedékesség előtti befizetés&eacut= e;t ígéri és teljesíti). Licitálásnál az előtörlesztés összege nem haladhatja meg az előtörlesztést vállaló fogyasztónak a konzorciós szerződ&= eacute;s időtartama alatt esedékes, hátralévő havi törlesztő részleteinek összegét. Az azonos nagyságú előtörlesztés vállalá= sa esetén követendő eljárást a részvételi szabályzat határozza meg; ennek hiányában sorsolással döntenek.
Ha sor kerül a fogyasztó k= edvezményezetti kijelölésére, akkor a fogyasztó:
–[23] vagy ”banki kam= at nélküli részletfizetési lehetőségként” reklámozza a szervező szolgáltatását[24]);
–[25]; lásd mé= ;g: a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása a hiányos tájékoztat&aacut= e;s révén pl.: az áru konkrét tulajdonságait illetően,[26] vagy a futamidő hosszáról[27]);
–[28] lásd mé= g: az Európai Bíróság C-287/03 számú ítélete (2005. május 12.) az Európai Köz&o= uml;sségek Bizottsága v Belga Királyság ügyben, mely határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás során alkalmazott t&= ouml;rzsvásárlói programot érintett];
–[29]<=
![endif]>
A fogyasztói csoportok jogszerű működésén= ek biztosítására jogszabályokban meghatároz= ott garanciák vannak, melyek több síkon védik a fogyasztó jogi pozícióit, de sajnos nem teljes kö= rűen, valamint a csoport-összesség érdekeinek védelmét egyáltalán nem biztosítjá= ;k.
Egyr&e= acute;szt a fogyasztó és a szervező közötti konzorciós szerződés, valamint a fogyasztó &eacut= e;s a dolog tulajdonosa/előállítója közötti adásvételi megállapodás megkötésére, teljesítésére és megszegésére a Ptk. irányadó rendelkezés= ei alkalmazandóak.[30] Azonban a polgá= ;ri jogi eszközök csak az egyes fogyasztó és a vele szerződő fél (a szervező/a dolog előállítója/a dolog tulajdonosa) relációjában használhatóak csak, az egész konstrukcióra és a fogyasztói csoportra nézve nem.
M&aacu= te;srészt a fogyasztói jogvitát (a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy) békéltető testület eljárása révén is lehet rendezni.[31] A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésév= el kapcsolatos jogviták bírósági eljáráson kívüli megoldása tartozik.[32] A fogyasztó érdekeinek ez a védelmi eszköze bizonyos szempontb&oacut= e;l kevesebbet nyújt a Ptk. szabályainál (pl.: a szerz!= 7;désszegés sokkal többféle tényállást takar, mint a hibás teljesítésre koncentrálást – lásd: minőségi, biztonságossági és teljesítési hibákra történő explicit utalást -, és a többi szerződésszegési problémát csak implicite tartalmazza ez a norma), ugyanakkor többet nyújt a termékfelelősségi törvény (1993. évi X. tv.) előírásait megsértő magatartásokkal szembeni fellépés lehetőségével. A polgári jogi igényérvényesítéssel (bírói út) szemben viszont kevésbé hatékony mód= szer azáltal, hogy éppen a bírói út elker&uum= l;lését célozza a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti egyezségkötésre törekvés révén (mely az egyezség természetéből adódóan eleve nem jelenti a fogyasztói érdekek teljes mértékű védelmét), vagy eredménytelensége esetén= a bírói utat megelőző eljárási lé= ;pcsőfokként funkcionál. Megjegyzendő még az is, hogy ebben az esetbe= n is csak az egyes fogyasztó védelméről van szó= .
Harmad= részt az egyes fogyasztó jogainak védelmét szolgálja a versenytörvény (1996. évi LVII. tv.; Tpvt.) tilalma is: tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszt= eni;[33] különö= sen megtévesztésnek minősül – a konzorciós szisztéma szempontjából – az áru ára, lényeg= es tulajdonsága tekintetében, valamint az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló tisztességtelen tájékoztatás[34] (reklám, hirdetés). A fogyasztói csoportok jogszerű működésének garantálása szempontjából a versenyjogi szankcionálás annyi= ban jelent előrelépést az előzőekben ismertetett fogyasztói státuszvédelmi instrumentumokhoz kép= est, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a bírság kiszabásánál mérlegeli a szervező jogsértő gyakorlatát: mióta, milyen mértékben és mekkora körben téveszti meg a fogyasztókat.
Negyed= részt csak a szervező cég (melyeket kft., vagy rt. formában alapítottak) – mint gazdasági társaság - = jogszerű működését biztosítja a 2006. évi IV. és V. törvény (a Gt. és a Ctv.), de a fogyasztói csoport alapítására és működtetésére ezek a jogszabályok nem alkalmazhatóak.
V&eacu= te;gül – ötödrészt – egy joghézag kiküszöbölésével teljes körű biztonságot lehetne nyújtani a fogyasztói csoportok megfelelő működéséhez. Az Fgytv. módos&= iacute;tásáról szóló 2004. évi XVI. törvény 27. § (6) bekezdése felhatalmazza a Kormányt arra, hogy a fogyaszt&oacu= te;i csoportok szervezésére és működés&uum= l;k felügyeletének a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete általi ellátására vonatkoz&oac= ute; részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg= . Ugyanezen törvény 27. § (4) bekezdése a PSZÁF hatáskörébe utalja a fogyasztói csoportokró= ;l szóló külön jogszabály hatálya al&aac= ute; tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.[35] A 205/2004. (VI. 30.) Kormányrendelet következtében – mely a 186/2001. (= X. 11.) Kormányrendelet hatályba nem lépéséről rendelkezett – nincs kül&oum= l;n jogszabály, ami alapján a PSZÁF eljárhatna és felügyelhetné a fogyasztói csoportokat é= ;s a szervezőket. Így a PSZÁF csak a felügyeleti engedély nélkül folytatott betétgyűjté= ;si, kölcsön- és hitelnyújtási tevékenységet gyakorló szervezőket szankcionálhatja.
&Uacut= e;gy véljük, hogy a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos külön jogszabály megalkotása és érvényre juttatása nélkül a fogyaszt&oacut= e;i csoportok jogszerű működéséről és annak hatékony védelméről nem beszélhetünk. Azonban ezzel kapcsolatban nem ringathatjuk magunkat illúziók= ban: az 1067/2004. (VII. 8.) Kormányhatározat a fogyasztói csoportok szervezésére és működésére vonatkozó szabályozással összefüggő jogalkotási f= eladatokról szóló 2387/2002. (XII. 20.) Kormányhatározatot hatályon kívül helyezte, tehát egyelőre jogalkotási szándék sem látszik körvonalazódni a problémakör megoldásá= ;ra.
[1] A DE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke és a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete által szervezett „A fogyasztóvédelmi jog ú= ;j irányai az elméletben és a gyakorlatban” című konferencián (Debrecen; 2007. máj. 17-18.) elhangzott előadás szerkesztett változata.
[2] Papp Tekla „Atipikus szerződések” (Pala= tia Kft.; Szeged; 2006.; VII. fejezet „A konzorciós szerződés”; 77–90. pp.) című egyetemi jegyzete alapulvételével készült.
[3] 186/2001. (X. 11.) Kor= m. rend.
[4] a) havi alaprészlet: a dolog mindenkori aktuális szerződéses értékének és a konzorciós szerződés hónapokban kifejezett futamidejének a hányadosa; b) megbízási díj: havonként fizetendő a szervezői tevékenységért; c) biztosítási díj (183/2005. VJ): kockázati életbiztosítás díja (pl.: biztosít&aacut= e;si esemény, ha a biztosított – a fogyasztói csoport tagja – a kockázatviselési idő – a szerződéses futamidő – alatt meghal), hitelfedezeti biztosítás díja (a fogyasztói csoport szolidaritáson alapuló fizetéseinek biztosítéka, például arra az esetre, ha a fogyasztó a dolog tulajdonjogának megszerzése ut&aacut= e;n nem tesz eleget havi részletfizetési kötelezettségének); d) a mindenkori közterheket tartalmazó részletek; e) a megszerezni kívánt dolog kiválasztását követően a szervezőnek a kiválasztott dolog tulajdonj= oga megszerzéséhez kapcsolódó egyszeri megbízási díj (tulajdonszerzéshez kapcsolódó jutalékos megbízási díj, mely a fogyasztó és a dol= og tulajdonosa között érvényesen létrejött adásvételi szerződés után jár)
[5] Sorsolással (akinek sorszáma a közjegyző jelenlétében megtartott kedvezményezetti kiválasztáson kisorsolásra kerül), vagy licitálással (előtörlesztés vállalásával: a fogyasztó a számára előírt legtöbb ha= vi részlet esedékesség előtti befizetés&eacut= e;t ígéri és teljesíti).
[6] A gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül es= 37; célból szerződést kötő személy; a nem természetes személy fogyasztói minőség= ben történő áruvásárlásának= az a specifikuma, hogy a dolog megszerzése, birtoklása, használata annak végső felhasználása &eacu= te;rdekében történjen, LB Kfv. III. 37.675/2003., LB Kfv. III. 37.091/2004.= , LB Gf. VI. 30.642/2000.; 1997. évi CLV. tv. a fogyasztóvé= delemről (Fgytv.) 2. §. e) pont
[7] a fogyasztói csoportok szervezésére és működésére vonatkozó részletes szabályokról
[8] A szervezővel megkötött szerződések alapján a fogyaszt&oacut= e;k által a tárgyévet megelőző évben befizetett havi alaprészletek összegének 8 %-át eléri, de legalább 20 millió Ft. összegű.
[9] 149/2005. VJ
[10] 1/2005. VJ
[11] 149/2005. VJ, 183/200= 5. VJ
[12] 6/1993. VJ
[13] 61/2001. VJ
[14] 6/1993. VJ
[15] 61/2001. VJ
[16] 6/1993. VJ
[17] 183/2005. VJ
[18] 183/2005. VJ
[19] 183/2005. VJ, 149/200= 5. VJ
[20] A határozott idő letelte, a felek megegyezése, a fogyasztót megillető rendes felmondás joga, a szervező által gyakorolható rendkívüli felmondási jog.
[21] Az a fogyasztó, aki a szerződéses, esedékes fizetési kötelez= ettségének eleget tett, a fogyasztói csoportban elfoglalt helyét az azzal járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt a konzorciós szerződés feltételeit vállaló más személyre átruházhatj= a.
[22] 186/2001. (X. 11.) a fogyasztói csoportok szervezésére és működésére vonatkozó részletes szabályokról
[23] 1/2005. VJ
[24] 61/2001. VJ
[25] 149/2005. VJ
[26] 1/2005. VJ
[27] 183/2005. VJ
[28] 157/1997. VJ, 133/199= 8. VJ
[29] A szerző a büntetőjogi eszközök alkalmazhatóságára (pl.: a csalás tényállása egyes esetekben megvalósul-e) &eacut= e;s a közigazgatási útra (a fogyasztó az Fgytv-be és más jogszabályokba foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatósághoz fordu= lhat; ekkor is csak egyéni érdeksérelem orvoslásáról van szó) nem kívánt kitérni.
[30] Ptk. XVII. Fejezet „Általános szabályok”, XVIII. fejezet R= 22;A szerződés megkötése”, XX. fejezet „A szerződés tartalma és tárgya”, XXI. fejezet „A semmisség és a megtámadhatóság”, XXII. fejezet „A szerződés módosítása”, XXIV. fejezet „A teljesítés és a beszámítá= ;s”, XXV. fejezet „A szerződésszegés”, XXXIII. fejezet „Az adásvétel”; 19/1997. VJ, 195/1994. VJ.
[31] Fgytv. 18. § (1) bek.
[32] Fgytv. 19. § (1) bek.
[33] Tpvt. 8. § (1) b= ek.
[34] Tpvt. 8. § (2) b= ek. a) és b) pontok
[35] 1999. évi CXXI= V. tv. – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről, 3. § k) pont