Papp Tekla

A koncesszió néhány társasági jogi vetülete

 

 

 

 

 

 

I. A koncesszió fogalma

 

        A koncesszió latin eredetű kifejezés, engedményt, kedvezményt, engedélyezést jelent; e jelentéstartalmat tükrözi jogi szakszókénti használata is.

        A jogi megítélés alapja a koncesszió kategóriájának mibenléte: "Az állam, illetőleg az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törvényben tételesen meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát visszterhes szerződéssel, időlegesen úgy engedi át, hogy a jogosultnak részleges piaci monopóliumot biztosít." A jogalkotó által deklarált fogalom híven tükröződik az 1991. évi XVI. törvény szabályaiban, bár némileg - pontosításra szorul:

        a) a koncesszió tárgya nemcsak "meghatározott tevékenységek gyakorlása", hanem meghatározott vagyontárgyak létrehozása és működtetése is lehet ;

        b) sok esetben teljes piaci monopóliumot nyerhet a jogosult a koncesszió révén, azaz kizárólagos jogosultsága lehet mind a természetes monopóliumok (pl.: bányászati kutatás és kitermelés), mind a technikai monopóliumok (pl.: országos vagy helyi közutak és műtárgyaik, helyi közművek működtetése) tekintetében.[1]

 

II. A koncessziós szerződés általános jellemzői

 

A koncessziós szerződés visszterhes szerződés, azaz az állam, vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő vagyontárgyak birtoklásának, használatának és hasznosításának joga illetve a koncesszió-köteles tevékenységek gyakorlásának joga csak ellentételezés fejében engedhető át, ám koncessziós díjfizetési kötelezettséget kogens rendelkezésként nem ír elő a törvény. Így az ellenszolgáltatás módját illetően az ágazati jogszabályok és ezek alapján a szerződő felek megállapodása a meghatározó. Ha a koncesszió ellenértékét koncessziós díjban határozzák meg, akkor ennek összegszerű kialakítását befolyásolhatja az előbb említetteken túl:

-          az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv.;

-          az ágazati miniszter megállapítási jogköre (pl.: szénhidrogének szállítása és föld alatti tárolása, illetőleg a geotermikus energia kutatása és energetikai célú kitermelése esetén);

-          az ágazati törvény évi minimum díjelőírásai (pl.: lóversenyfogadásnál ez legalább 200 millió forint; játékkaszinó működtetésénél egységenként Budapesten és Pest megyében legalább 350 millió forint, máshol 50 millió forint).

        A visszterhesség mellett lényeges ismérv a határozott idejűség (maximum harmincöt évre köthető, és egy alkalommal, legfeljebb a szerződésben megállapított idő felével, meghosszabbítható). A törvényszöveg megfogalmazásából következően határozatlan idejű koncessziós szerződés nem létezik, mert ez csaknem a koncessziós jog végleges átruházásával lenne egyenértékű. Kiegészítőleg megjegyeznénk, hogy szerencsejáték szervezése esetén az általánosnál rövidebb koncessziós időtartam is előfordul (pl.: játékkaszinót, vagy lóversenyfogadást működtetni legfeljebb tíz évig lehet). Ezen kívül a bányászati koncesszió esetén időben szakaszolt „ütemtervet” kell betartania a bányászati koncesszió jogosultjának: a kutatási időszak négy évnél hosszabb nem lehet, a kutatás befejezésétől számított egy éven belül kezdeményeznie kell a bányavállalkozónak a bányatelek megállapítását, ennek meghatározásától számított öt éven belül meg kell kezdeni a kitermelést.

        A szerződés tárgyából és funkciójából következően huzamos jellegű jogviszonyról van szó. A szerződés alanyainak gazdasági és jogi érdekeit is a tartós kontraktuális kapcsolat szolgálja, és így nincs is értelme minimális szerződési idő jogszabályi rögzítésének.

        A koncessziós szerződés a lízing, a faktoring, a franchise stb. mellett a Ptk-ban nem szabályozott atipikus szerződések körébe tartozik. A licenciaszerződés, a bérleti szerződés, a vállalkozási szerződés és a közüzemi szerződés egyes ismérvei mutatnak hasonlóságot ezzel a szerződéssel.[2]

 

III. A koncessziós szerződés alanyai

 

A koncessziós szerződésnél a jogviszony egyik pólusán az állam vagy az önkormányzat helyezkedik el. Az állam a Ptk. 26. § (2) bek. alapján kétségtelenül polgári jogi jogalanyként jelenik meg, de képviseletében az 1959. évi IV. tv. 27. §-ban megfogalmazott főszabállyal ellentétben az egyes ágazati miniszterek járnak el, kivéve a szerencsejáték szervezésére irányuló koncessziós szerződésnél, ugyanis itt -a Ptk. rendelkezésének megfelelően - a pénzügyminiszter képviseli az államot.

Az önkormányzat nevében a szerződéskötésig a képviselőtestület jogosult eljárni, de a szerződés aláírásakor a polgármester képviseli az önkormányzatot.

        A koncessziós szerződés megkötésével bezárólag az állam (önkormányzat) "partnere" akár belföldi, akár külföldi természetes személy, jogi személy, vagy "ezek jogi személyiség nélküli társaságai" (1991. évi XVI. tv. 3. § (1) bek.) lehetnek.

        Sajátos jellegzetessége e téren a koncessziós szerződésnek az, hogy a törvény erejénél fogva a koncesszió jogosultjának személyében alanymódosulás következik be. A szerződéskötéstől számított kilencven napon belül létrehozandó koncessziós társaság a pályázat nyertesének, az állammal illetőleg az önkormányzattal szerződést kötőnek lesz a jogutódja, terhelik a szerződéses kötelezettségek és megilletik a szerződésből fakadó jogosultságok.

A gyakorlatban alkalmazott engedményezés a jogok, kötelezettségek átszállását "megoldja".[3] Emellett, úgy véljük, hogy a társasági szerződésnek - a koncessziós szerződésen és az engedményezésen kívül - magában kellene foglalnia egy olyan tartalmú jogról való lemondást, amelyben a társaság alapítói (köztük a koncessziós pályázat nyertese) kötelezik magukat arra, hogy a koncessziós szerződést érintően nem fogják módosítani a társasági szerződést. A koncessziós társaságba később belépő tagokra - a társasági szerződés aláírásával - e joglemondás kiterjed. Így biztosítva látnánk a koncessziós társaság egész működése során a koncessziós tevékenység(ek) végzésének elsődlegességét.

Ez a probléma úgy is kiküszöbölhető, hogy a koncessziós társaságokkal kötik meg a koncessziós szerződést, de az engedményező nyilatkozat ekkor is elengedhetetlen, hiszen a koncessziós pályázat nyertese a koncesszió jogosultja.

 

IV. Társasági jogi vetületek

 

IV/A) A koncessziós szerződés hatása a társasági szerződésre

 

Az 1991. évi XVI. törvény a koncessziós szerződés megkötésétől számított kilencven napon belül a koncessziós társaság vonatkozásában alapítási kényszert állapít meg.[4] A koncessziós társaság létrehozása során a gazdasági társaság alapító okiratában érvényre kell juttatni a koncessziós szerződés követelményeit.[5]

    A létrehozandó koncessziós társaságra formakényszer is vonatkozhat:

-részvénytársaságot kell alapítani a vasút, a légiközlekedés, a közutak és műtárgyaik koncessziója kapcsán,[6]

-szerencsejáték szervezésére kft. és rt. is jogosult lehet (ezt kifejezetten az 1991. évi XXXIV. tv. indokolása tartalmazza)

A társasági szerződésben fel kell tüntetni a társaság tagjait is, őket a koncessziós szerződés úgy érintheti, hogy meghatározhatja a koncessziós pályázat nyertesének részvételével alapítandó belföldi székhelyű koncessziós társaság tulajdonosi összetételét.

    A társasági szerződésben minimális alaptőke előírását is elrendelik az ágazati, koncessziós jogszabályok, mégpedig kétféleképpen:

-vagy a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét kell meghatározni (pl.: vasút, légiközlekedés, közúti közlekedés)[7]

-vagy konkrét összeg megállapítása szerepel a törvényben (lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább százmillió forint alap-, vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság szervezhet; játékkaszinót, kizárólag e célból alapított, legalább százmillió forint /a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett egység esetén legalább háromszázmillió forint/ alap-, vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság működtethet)[8].

        A társasági szerződésnek -természetszerűleg- tartalmaznia kell a koncessziós társaság által gyakorlandó tevékenységi köröket. Ezek csak koncesszió-köteles tevékenységek, illetve ezekkel szervesen összefüggő tevékenységek lehetnek:

a)  a koncesszió-köteles tevékenységek:

-    postai alapszolgáltatás ellátása[9]

-    távközlési szolgáltatás[10]

-    szerencsejáték szervezése (sorsolásos játék szervezése, pénznyerő automaták üzemeltetése, lóversenyfogadás és egyéb szerencsejáték szervezése, szerencsejáték lebonyolítására szervezet alapítása, működtetése)

-    menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítás

-    autópályák, autóutak és közutak és műtárgyaik működtetése

-    víziközművek, csatornák létesítése, felújítása, karbantartása, üzemeltetése

-    közcélú vízilétesítmények használatba adása

-    ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése

-    szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése, üzemben tartása; csővezetékes termékszállítás és tárolás

-    geotermikus energia, energetikai célú kitermelése

-    nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása, üzemeltetése, a repüléssel összefüggő földi kiszolgáló létesítmények építése, üzemeltetése

-    közforgalmú vasút működtetése, vasúti személyszállító és/vagy árufuvarozási tevékenység

-    hasadó és sugárzó anyagok előállítása, forgalmazása

b)        a koncesszió-köteles tevékenységekhez kapcsolódó, kiegészítő tevékenységek és szolgáltatások:

-    a vasút, légiközlekedés, közúti közlekedés keretében pl.: kereskedelmi, vendéglátó létesítmények építése és üzemeltetése

-    vízgazdálkodásnál pl.: halászati, üdülési, sportcélú, idegenforgalmi, fürdőszolgáltatások

-    postai alapszolgáltatás mellett, pl.: hírlap- és könyvterjesztés, pénzforgalmi közvetítő szolgáltatás is végezhető

-    a távközlési szolgáltatáson kívül pl.: híradás- és számítástechnikai termékkereskedelem, távközlési kutatás, biztonságtechnikai szolgáltatás is ellátható.[11]

Itt kell megemlíteni a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának területi terjedelmét: kizárólagosságot, együttességet, vagy külön-külön tevékenység folytatási lehetőséget biztosít-e a koncesszió. Erre vonatkozóan az 1991. évi XVI. tv. 8.§ (2) bek. g) pontjában, valamint a postáról [12], a közúti közlekedésről és a bányászatról szóló ágazati jogszabályokban találunk rendelkezéseket [13].

    A koncessziós társaság koncesszió-köteles tevékenységeinek gyakorlását -ha ezt jogszabály hatósági engedélyhez köti- csak ennek birtokában kezdheti meg.[14] A postai alapszolgáltatás és a távközlési szolgáltatás végzéséhez a Hírközlési Főfelügyelet, a szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához a Szerencsejáték Felügyelet, a bányászati tevékenység ellátásához a Bányafelügyelet, az útépítéshez, ennek fenntartásához, megszüntetéséhez és elbontásához pedig a Közlekedési Főfelügyelet engedélye szükséges [15]. A hatósági engedély hiánya vagy visszavonása önmagában nem eredményezi a koncessziós szerződés érvénytelenségét [16], viszont érinti a koncessziós társaság létét. Ugyanis egy tartósan visszás helyzet elkerülése érdekében –hat hónapos határidő eredménytelen elteltével- az államot vagy az önkormányzatot felmondási jog illeti meg [17], és ha ezzel élnek is, akkor a koncessziós társaság tagjai végelszámolást kötelesek lefolytatni [18].

Mivel a koncessziós társaság csak határozott időre alapítható (lásd fentebb a II. pontban), így a gazdasági társaság időtartamát is bele kell foglalni a társasági szerződésbe. A koncessziós szerződés meghosszabbítása (az eredeti időtartam legfeljebb felével) –a társasági szerződés módosítása révén- a koncessziós társaság „továbbélését” is eredményezi.

    A koncessziós társaság megalakulásakor az alapító okiratban előírható, hogy

-a pályázat nyertese a részvények, üzletrészek, illetve a szavazatok többségével rendelkezik [19],

-a kibocsátott részvények, üzletrészek korlátozottan forgalomképesek [20]etc.

 

IV/B. A koncessziós szerződés hatása a társaság működésére

 

    A koncesszort megilleti a koncesszióköteles tevékenységek gyakorlásának és a birtoklás, használat, hasznok szedésének joga, az állam kizárólagos tulajdonában lévő, illetőleg az önkormányzat törzsvagyonához tartozó vagyontárgyak felett [21]. A rendelkezési jog ellenben nem illeti meg, mert e dolgok tulajdonjogának átruházására nem irányulhat a szerződés [22]. Ebből következően a koncessziós társaság az említett vagyontárgyak feletti használati jogát nem idegenítheti el, és nem is apportálhatja más gazdasági társaságba, ezzel is biztosítva az állami tulajdonba illetve az önkormányzati törzsvagyonba tartozó dolgok forgalomképtelenségét [23]. A víziközmű vagyon használatát érintő 201/1997. (XI.19.) Korm. r. is kimondja, hogy a víziközmű vagyon használati joga nem idegeníthető el és más gazdasági társaságba nem vihető [24]. A koncessziós társaság a használatába adott vagyontárgyakat idegen forrásként köteles nyilvántartani.

        Emellett a szerződés időtartama alatt megvalósuló beruházások révén létrejött tartozékok tulajdonjoga is a koncessziós társaságot illeti meg, ezek a kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő fődolog rendeltetésszerű használatát segítik elő (de a Ktv. 24. §-hoz fűzött indokolás szerint a "működtetéshez nem elengedhetetlenül szükségesek")[25]. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. lehetőséget nyújt arra is -ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezik-, hogy a koncessziós jogviszony keretében megépített külszíni létesítmények az üzembe helyezés időpontjával a bányavállalkozó tulajdonába kerüljenek [26].

        Ezen jogok átengedéséért ellenszolgáltatásul az államot illetve az önkormányzatot illeti meg

        - egyrészt a koncessziós beruházások révén keletkező, az állam kizárólagos tulajdonába, vagy az önkormányzat törzsvagyonába sorolandó vagyontárgyak tulajdonjoga [27],

        - másrészt a koncessziós díj (ld.: II. pont). Egyébként a szerződést kötő felek állapítják meg a díj mértékét és fizetésének módját, amely vagy időszakonkénti bizonyos összeget, vagy a koncessziós társaság nyereségéből meghatározott hányadú részesedést jelenthet.

    A koncessziós társaságot megillető koncessziós tevékenység gyakorlásának a joga korlátozottan forgalomképes, az az állam vagy az önkormányzat hozzájárulása nélkül nem ruházható át, és más gazdasági társaságba sem apportálható [28]. E tárgyban csak egy ágazati jogszabály tartalmaz előírásokat:

-          a bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása az ágazati miniszter hozzájárulásával átruházható, emellett a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog is átruházható a Bányafelügyelet hozzájárulásával [29].

A koncessziós szerződéshez szervesen kapcsolódó megállapodások is érintik a koncessziós társaság működését, ezek a következők lehetnek:

-konzorciumi (más szolgáltatókkal való együttműködés szervezeti, pénzügyi, tulajdoni kereteiről);

-üzletszabályzatról szóló, ügyfélszolgálat működtetésével kapcsolatos (Itt a koncessziós társaság köteles tartani magát a koncessziós szerződésben megállapított szolgáltatási díjakhoz és ezek módosítási feltételeihez; a közúti közlekedésre, a vízgazdálkodásra[30] vonatkozó ágazati koncessziós jogszabályok erről kifejezetten rendelkeznek.)

-foglalkoztatáspolitikai (munkahelyek létesítéséről, munkaerő elbocsátásának tilalmáról etc.);

-magyar termék, szolgáltatás igénybevételének előírásáról;

-biztosítási szerződés megkötésére irányuló (a koncesszor birtokában lévő vagyonra, munkavállalóira, harmadik személyeknek okozott károk fedezetére, etc.);

-ellenőrzési jogkör tartalmáról, jogosultjáról.

 

Ezeken felül az egyes ágazati jogszabályokban még egyéb, a koncessziós társaság működésére kiható rendelkezéseket is találunk; így például a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. adatszolgáltatási, kártalanítási és kártérítési kötelezettségeket is előír a koncessziós társaság számára [31]. Hasonló, a gazdasági társaságra kiható feltételeket köthet ki a koncessziós szerződés a bányászatról szóló törvény alapján is: az állam által vállalt kisajátítással kapcsolatos költségek megtérítésének kötelezettsége, illetve az ásványi nyersanyag állami elővásárlási jogának kikötése [32]. A vízgazdálkodás és a bányászat körében a koncessziós társaság teljesítési biztosíték adására is köteles lehet; a jogszabályokban óvadék, és felelősségbiztosítás kötése merül fel ajánlott lehetőségként [33].

 

 

 

IV/C. A koncessziós szerződés hatása a koncessziós társaság létére

 

        A társaság megszűnik a koncessziós és a társasági szerződésben megjelölt időtartam leteltével.

        Ha a koncessziós társaságot fizetésképtelenség miatt felszámolják, akkor a koncesszor jogutód nélküli megszűnése a koncessziós szerződés megszűnését is eredményezheti. Másik koncessziós társaság akkor alapítható a koncesszió hátralévő időtartamára, ha ezt a koncessziós szerződés lehetővé teszi; ez mindenképpen az eredeti szerződés módosítását vonja maga után. A felszámolás alatt álló társaság használatában lévő vagyontárgyak a hitelezői követelések fedezetéül nem szolgálhatnak, ezeket a felszámoló köteles az államnak vagy az önkormányzatnak visszaadni. Egyébként a felszámolás alá eső vagyon értékesítésénél elővásárlási jog illeti meg az államot illetőleg az önkormányzatot.

        A koncessziós szerződés felmondással történő megszüntetése érinti a társaságot is, a következő esetekben:

·   ha a koncessziós szerződés aláírója a saját részvételével, a nyitva álló kilencven napos határidőn belül úgy alapít belföldi székhelyű gazdasági társaságot, hogy a koncessziós szerződésben előírt követelményeket a társasági szerződés nem tartalmazza, akkor azonnali hatállyal mondhatja fel a koncesszióba adó a szerződést;

·   ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés megkötésétől; a hatósági engedélyt visszavonó vagy a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásától eltiltó határozat közlésétől számított hat hónapon belül nem válik jogosulttá a tevékenység gyakorlására, akkor az állam (önkormányzat) nevében eljárókat felmondási jog illeti meg;

·   ha a koncessziós szerződésben a törvényben meghatározottakon kívül egyéb feltételeket is rögzítenek, akkor ezek bekövetkeztekor mindkét felet megilletheti a jövőre nézve az egyoldalú szerződésmegszűntetés joga;

·   az ágazati jogszabályokban a koncessziós tevékenység ellátását felügyelő hatóság ellenőrzési jogkörében (1992. évi XLV. tv. 14. § (4-5) bek.; 1992. évi LXXII tv. 22. § (5) bek. a) pont; 1993. évi XLVIII. tv. 14.§ (2) bek. 15. §;) javasolhatja az illetékes miniszternek a szerződés megszűntetését.

        A koncessziós szerződés megszűnésétől számított harminc napon belül a koncessziós társaság tagjainak végelszámolást kell lefolytatniuk, azaz a koncesszió "visszavonásával" a koncesszor léte is értelmetlenné válik. Ha a társaság tagjai e kötelezettségüknek nem, vagy nem határidőn belül tesznek eleget, akkor a cégbíróság hivatalból intézkedik: érvényt szerez a jogutód nélküli megszűnés jogkövetkezményeinek [34].

 

                Az eddigiek összegzéseként megállapíthatónak látjuk azt, hogy a koncessziós szerződés quasi speciális szindikátusi szerződésként működik a koncessziós társaság „életében”, hiszen

-    a koncesszió jogosultjává váló gazdasági társaságra tekintettel is kötik,

-    a két szerződés (koncessziós és társasági) tartalmi és értelmezési összefüggésben van egymással,

-    mindkettő értelme és létjogosultsága csak együtt képzelhető el, mert bármelyik megszűnése hatást gyakorol a másikra is.

Annyiban speciális jellegűnek tekinthető a koncessziós szerződés, mint szindikátusi szerződés, hogy nemcsak belső társasági jogi jogviszonyokat szabályoz, hanem -ahogy a IV/B. pontban megfogalmaztuk- a koncesziós társaság külső jogviszonyaira is „rányomhatja bélyegét”.