MIME-Version: 1.0 Content-Type: multipart/related; boundary="----=_NextPart_01C723C1.C4085850" This document is a Single File Web Page, also known as a Web Archive file. If you are seeing this message, your browser or editor doesn't support Web Archive files. Please download a browser that supports Web Archive, such as Microsoft Internet Explorer. ------=_NextPart_01C723C1.C4085850 Content-Location: file:///C:/A12A8A78/szomora28.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii" Szomora Zsolt

Szomora Zsolt

Német Kriminológiai Szeminárium Pécsett=

 

 

 

 

Ez év júniusában a pécsi jogi kar adott otthont a freiburgi = Max Plack Intézet kriminológusai által tartott előadássorozatnak, német kriminológiai szemináriumnak, amely egy a kriminológusi, büntetőj= ogászi berkekben eddig egyedülálló szakmai eseménynek tekinthető. Az ötletadó és házigazda Korinek László profe= sszor úr volt, akinek a kezdeményezését szíves= en fogadta a freiburgi Max-Planck-Institut für ausländisches und internationalisches Strafrecht kriminológiai igazgatója, Hans-Jörg Albrecht professzor= . Az egyhetes szeminárium célkitűzése az volt, hogy a kelet-közép-európai régió fiatal kriminológusaival és büntetőjogászaival megismertesse a Max Planck Intézetben folyó kriminológ= iai kutatások legújabb eredményeit. Mindezt pedig né= ;met nyelven, nem leplezve annak demonstrálását, hogy a német és a kontinentális európai kriminológiai kutatás színvonala és jelentősége csöppet sem marad el az angol-amerikai krimino= lógia-tudomány mögött.

            <= /span>A résztvevők között számosan voltunk Magyarországról (Országos Kriminológiai Intézet, ELTE, pécsi, miskolci és szegedi jogi kar), valamint érkeztek kollégák Bosznia-Hercegovinából, Csehországból, Görögországból és Bulgáriából is.

            <= /span>Az öt szemináriumi munkanap általában reggel 9 &oacu= te;rától, délután 5 óráig tartott. Egy-egy másfél órás előadás után, ah= hoz kapcsolódó szakmai beszélgetések következt= ek.

            <= /span>Az első napon a szervezett bűnözést érintő kutatási eredmények bemutatására és megvitatására került sor, az előadók Letizia Paoli, Jörg Kinzig &e= acute;s Michael Kilchling voltak. Központi fontosságú volt annak a különbségnek az elemzése, amely az évtizedek óta létrejött, alá-fölérendeltséggel jellemezhető, maffia-típusú bűnszervezetek és az ún. bűnözői vállalkozások között tapasztalható. E probléma már csak azért is érdekes, mert – a média által sugárzott sztereotípiával ellentétben – Európ&aacut= e;ban inkább az utóbbi szervezett bűnözési forma a jellemző, amely elsősorban nem a politikai és gazdas&aacut= e;gi hatalom megszerzésére, hanem az illegális piacok (pl. = kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelem, prostitúció, tiltott szerencsejátékok) irányítására és minél magasabb profit elérésre törekszi= k. A nap másik fő kérdése a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának összehasonlítása volt. Az ezzel kapcsolatos kutatá= ;sok arra keresik a választ, hogy vajon a pénzmosás leküzdését szolgáló intézményrendszer alkalmas-e a terrorizmus finanszírozási forrásainak felfedésére és felszámolására. A kutatások kimutatták, hogy alapvetően ellentétes tulajdonsá= gok, motivációk és pénzmozgások jellemzik e két jelenséget, így a pénzmosás elleni eszközrendszer nem kecsegtet sok eredménnyel a terrorizmus elle= ni küzdelemben.

            <= /span>A második napon az igazságügyi pszichiáterké= nt is praktizáló Helmut = Kury a veszélyes bűnelkövetőkről tartott előad&a= acute;st, ezen belül is főleg a szexuális bűncselekmények elkövetőit érintette. Rendkívül érdekes= ek voltak fejtegetései arról, hogy a veszélyesség kategóriája egzaktan nem határozható meg, az a különböző társadalmakban lényegesen eltérő tartalmat takar, és a veszélyességről alkotott képünk – sok máshoz hasonlóan – tanulási folyamat eredménye. Ezt követően Kury beszámolt a szexuális bűncselekmények elkövetőivel kapcsol= atos újabb német büntetés-végrehajtási szabályokról, amelyek előírják, hogy a szexuális bűncselekmények miatt végrehajtand&oacu= te; szabadságvesztésre ítélt minden fogvatartottra nézve el kell készíteni a veszélyességi prognózist, mielőtt enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazására vagy feltételes szabadon bocsátásra kerülne sor. Ez a vizsgálat átlagban 3-6 hónappal növeli meg a fogvatartási időt, amit már csak azért is aggályos, mert a veszélyességre valamint a visszaesésre vonatkozó klinikai prognózisok nem igazán eredményesek, sőt egyes kontrolleredmények szerint a legtöbbször téve= sek. Szó volt továbbá e bűnelkövetői kör kötelező pszichiátriai kezeléséről is. Végezetül előadónk kiemelte, hogy kérdésesek a témánkat érintő krimin= álpolitikai tendenciák, amelyek – nem utolsó sorban a média túlzásainak hatására is – abból indulnak ki, hogy a probléma megoldásának egyetlen módja ezen elkövetők lehetőleg minél hosszabb idejű elzárása, kényszerű gyógykezelése. A kriminálstatisztika és az empirikus kutatások eredményei a jogalkotó kiindulópontját azonban megkérdőjelezik, hiszen ezeknek a veszélyes bűncselekményeknek a száma va= gy stagnál, vagy még inkább csökken. Ugyanez elmondható a legveszélyesebb elkövetési formákról, például a szexuális motivációjú gyermekgyilkosságokról is, amelyek nagyon ritkán fordulnak elő.

            <= /span>A harmadik munkanap témája a kriminológiai talán = legdinamikusabban fejlődő területe, az áldozattan volt. Michael Kilchling lendületese= n, egy gondolati ívbe összefogva mutatta be a viktimológiai kutatások fejlődését, tárgyköreinek alakulását, bővülését. Az újabb eredmények között rávilágított a látencia-kutatások módszertani problémái= ra (többek között a szelektív emlékezés jelenségére), amelyek árnyalják a régebb= en végzett áldozat-megkérdezések eredményei= t. Felmerült továbbá a bűnözéstől való félelem paradoxona is, amelynek lényege, hogy a bűnözéstől való félelem és az áldozattá válás között nem mutatható ki összefüggés. E problémár= a a mai napig nem sikerült választ adni. A módszertani kérdések tárgyalásába kapcsolódot= t be Helmut Kury, aki a nagy volumenű, nemezetközi összehasonlító empirikus vizsgálatok metodológiai kérdéséit eleme= zte, és bemutatta az összahasnolítás nehezen kiküszöbölhető korlátait. A szerdai nap végén a viktimológia legújabb terület&eacu= te;ről, az ún. makroszintű vizsgálatokról volt szó, amelyek áldozati csoportokkal, a kollektív áldozattal, így többek között a terrorizmus áldozataival foglalkoznak. Külön beszélgetés folyt arról, hogy helyes-e, hogy egyes országok a jogi szabályozásb= an külön kategóriaként kezelik a terrorizmus áldozatait, és más bűncselekmények áldozataihoz képest privilegizált helyzetet és fokozott gondoskodást biztosítanak a számukra.

            <= /span>Csütörtökön, a szeminárium negyedik munkanapján az empirikus statisztikai vizsgálatoké volt a főszerep. Volker Grundies az ún. panel- és kohorszvizsgálatok módszertani kérdéseivel foglalkozott. A Max Planck Intézetben már régóta folynak ilyen vizsgálatok. Az egyik központi téma az ún. kor-kriminalitási-görbe (Alters-Kriminalitäts-Kurve) elemzése volt. A kohorszvizsg&aacu= te;latok eredményei azt mutatják, hogy a 15-25 éves korcsoportra esik szám szerint a legtöbb bűncselekmény, e kor al= att és fölött lényegesen alacsonyabb a kriminalit&aacut= e;s Az ugyanakkor az már nehezebben meghatározható, az ezen aggregált adatok alapján kirajzolódó kép= az egyéni bűnözői életpálya alakulásával is összhangban van-e, vagy ez utóbbi inkább kiegyensúlyozottabb képet mutat. A kor-kriminalitási görbe meredeksége önmagába= n is jó motiváció az oksági vizsgálatok folytatására.

            <= /span>E kapcsolódás mentén el is érkeztünk a kurzus utolsó napjához, amikor is Dietrich Oberwittler tartott előadást a legújabb bűnözési elméletekről. Hallhattunk az ú= n. kontroll- és döntéselméletek újabb aspektusokkal való gazdagításáról, egyfa= jta hangsúlyváltásról: az Egyesült Álla= mokbeli újabb felfogások az egyéni döntési mechanizmust jobban próbálják integrálni a csal= ádi, kisközösségi környezetbe. A Max Planck Intézet ezirányú átfogó empirikus kutatásai R= 11; a vizsgálat bűnügyi iratok tartalmánál fogva – nem tudtak választ adni a család bűnelkövetésben, illetve bűnmegelőzésben betöltött szerepére. Azt azonban kimutatták, hogy az önkontroll hiánya csak a bűncselekmények egyötödében játszott döntő szerepet. Ebből is arra következtethetünk, hogy az egydimenziós önkontroll-modellt szükségképpen ki kell egészíteni a környezeti hatások szerepével. Zárásként egy igazi kuriózumról, az agykutatások eredményeink kriminológiai hasznosíthatóságáról hallhattunk.

            <= /span>Bízom benne, hogy e rövid beszámolóval sikerült érzékeltetni, milyen sokszínű képet &eacut= e;s fontos információkat kaphattunk a szeminárium sor&aacu= te;n a legújabb kriminológiai kutatásokról. Büntetőjogászként két gondolatomat szeretném megosztani az olvasóval. A kurzuson való részvétel megerősített abban, hogy a büntetőjog művelői számára is elengedhete= tlen a kriminalitási kutatások eredményeinek az ismerete, h= ogy ezek segítségével a büntetőjog zárt j= ogi világát kicsit életszerűbben tudjuk megközelíteni. Másrészről pedig még fontosabb volna, hogy ezeket az eredményeket a jogalkotó is figyelembe vegye a kriminálpolitikai döntések meghozatala során. Sajnálatos és általános európai tendencia, hogy a kriminálpolitika egyre jobban elsza= kad a kriminológia kutatási eredményeitől.

            <= /span>Végezetül nem maradt más hátra, mint megköszönni Hans-Jö= rg Albrecht professzor úrnak és a Max Planck Intézet munkatársainak, hogy betekintést nyerhettünk a munkájukba, Korinek László professzor úrnak az ötletet, a szervezést és a meghívást, a pécsi kollégáknak pedig a vendéglátást. Köszönet illeti Kőhalmi L= ászlót, aki áldozatos munkával segítette a szeminárium mindennapjainak szervezését.

------=_NextPart_01C723C1.C4085850 Content-Location: file:///C:/A12A8A78/szomora28_files/header.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii"





PAGE=  

 

PAGE=   3

 

------=_NextPart_01C723C1.C4085850 Content-Location: file:///C:/A12A8A78/szomora28_files/filelist.xml Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/xml; charset="utf-8" ------=_NextPart_01C723C1.C4085850--