TÁRCZY EDIT ZSUZSANNA

Eljárásjogi változások a fogyasztói jogvitákban (is)

eljáró szerveknél az Fttv. tükrében

 

 

 

 

 

Bevezetés

 

Magyarországon 2008. szeptember 1.- én lépett hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.). A jogszabály a 2005/29/EK irányelv átvételének céljából született meg, mely a fogyasztók termékekkel kapcsolatos ügyleti döntéseit közvetlenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozik.

Az irányelv implementálására három lehetőség kínálkozott: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.), vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) módosítása, végül pedig új törvény alkotása. Ez utóbbi valósult meg.[1]

2008. április 15. - án jelentette be az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága, hogy általános vitára alkalmasnak találta a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló T/5448. számú törvényjavaslatot.

A javaslatot az Országgyűlés 2008. június 9. - én előbb elvetette, majd – miután újratárgyalta – a nyár folyamán elfogadta. Az Fttv. szeptember 1.- i hatályba lépésével egyidejűleg számos jelentős jogszabályi módosítás is hatályba lépett. Így változott a Fgytv., a Tpvt., valamint új jogszabály született: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Grtv.).

A továbbiakban - az Fttv. rövid bemutatása után - a fent említett jogszabályok által bevezetett változásokat vizsgálom a fogyasztói jogvitákban eljáró szervek, így a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban: NFH), a békéltető testületek és a bíróságok vonatkozásában. Az elemzés elsősorban az Fttv. tükrében történik, mivel ez önmagában is számos változtatást vezetett be, de ezen túl más törvényeket is módosítottak az Fttv. elfogadása miatt, így ez a törvény ezeken keresztül is hatott – közvetett módon – a fent említett szervek eljárására.

 

I. Fttv.

 

A fent említett 2005/29/EK irányelv teljes harmonizációt kívánt megvalósítani, így – az anyagi jogi szabályok tekintetében – a jogalkotónak nem volt mozgástere.

Ahogy arról már volt szó, az Fttv. az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlataira vonatkozik.

A törvény hármas szintű tilalmi rendszert vezet be:

Először is, a generál klauzula, mely általános tilalmat fogalmaz meg. A klauzula alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy az esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálhatóak legyenek akkor is, ha nem sorolhatók be egyértelműen sem a „fekete listás”, sem a megtévesztő, sem az agresszív gyakorlatok közé.

A megtévesztő, vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatokat a törvény pontosan definiálja a második szinten és végül az Fttv. melléklete tartalmazza az ún. „fekete listás” gyakorlatokat, melyek esetében a hatóságok nem mérlegelhetik a jogsértés megtörténtét, hanem az ott megnevezett tényállások megvalósulása esetén minden egyéb körülményre tekintet nélkül kötelesek eljárást indítani. A T/5448. számú javaslat szerint ezek voltak a 2005/29/EK irányelv elfogadásakor a legjellemzőbb élethelyzetek.[2]

A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat tevőleges magatartás vagy mulasztás következménye is lehet. Előbbi körében: a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

Megtévesztő továbbá a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet, valamint az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása is megtévesztő, amelynek a vállalkozás alávetette magát. Mindkét esetben további konjuktív követelmény, hogy az említett gyakorlat, illetve a követelmény be nem tartása - valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével - a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

Mulasztás eredményeképpen megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki. További konjuktív feltétel, hogy ez által a gyakorlat a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt - pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással - akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén - az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára.  További konjuktív feltétel – ebben az esetben is - hogy ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.[3]

 

II. A GVH eljárása

 

Az Fttv. értelmében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt általános hatáskörrel az NFH jogosult eljárni.

A GVH akkor jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. A 2008. szeptemberi állapothoz képest új szabály, hogy nem a GVH jár el, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma megsértésének részét képezi az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amely magatartási kódex a vállalkozások PSZÁF által felügyelt tevékenységével összefüggő kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában követendő magatartási szabályokat állapít meg.[4]

Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el, és amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje. További feltétel, hogy ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (ez az Fttv. generál klauzulája). [5]

Ilyen gyakorlat észlelése esetén bárki panasszal, vagy bejelentéssel élhet.

Bejelentés esetén, annak megérkezésétől számított két hónapon belül a vizsgáló a következőket teheti meg: végzéssel vizsgálatot rendel el, vagy megállapítja, hogy – a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján – verseny - felügyeleti eljárás megindításának nincs helye, illetve - ha az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik - végzéssel átteszi azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak[6]

A GVH eljárása nem változott az Fttv. hatályba lépésével, hiszen korábban a Tpvt. alapján szintén panasszal, illetve bejelentéssel lehetetett élni a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása esetén. Azonban a bejelentési űrlap változott, mivel a GVH szeptembertől különválasztja az „antitröszt” és a „tisztességtelen kereskedelmi” bejelentési űrlapot.[7]

Az egyik fontos változás a fogyasztó új fogalma. Az Fttv. 2.§ a) pontja értelmében fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Ez szűkebb a korábbi, Fgytv. - ben rögzített definíciónál, mely – bizonyos feltételekkel – a gazdálkodó szervezeteket is fogyasztónak tekintette. Az új fogalom indoka, hogy az irányelv fogyasztó alatt azokat a természetes személyeket érti, akik az irányelv hatálya alá tartozó körben kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységükön kívüli célok érdekében járnak el. A Tpvt.- ben meghatározott fogalom tágabb volt ennél, mivel a törvény a megrendelőt, a vevőt és a felhasználót is fogyasztónak tekintette.[8]

Szintén jelentős módosítás az a rendelkezés, hogy ha a kérelem alapján az eljárás a GVH hatáskörébe tartozik, mind az NFH, mind a PSZÁF köteles a kérelmet, illetve a keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a kérelem/bejelentés megérkezésétől számított huszonkét napon belül áttenni a GVH – hoz.[9]

Természetesen ez a kötelezettség a GVH- t is terheli a másik két szerv vonatkozásában, mivel – annak érdekében, hogy a fogyasztót ne érje joghátrány amiatt, hogy nem a hatáskörrel rendelkező hatósághoz fordult - a GVH, a PSZÁF és az NFH kötelesek áttenni a kérelmet az annak elbírálására jogosulthoz. Egyébként a fogyasztó maga döntheti el, hogy melyik említett szervhez nyújtja be kérelmét, mivel - a fentiek alapján – nem neki kell foglalkoznia a hatáskör kérdésével.[10]

Az Fttv. értelmében a GVH, a PSZÁF és az NFH kötelesek együttműködni, különösen egymás jogalkalmazási gyakorlatának megismerése, az anyagi és az eljárásjogi szabályok egységes alkalmazása, a hatásköri összeütközés elkerülése, valamint a hatásköri viták hatékony rendezése érdekében. Így a fent említett hatóságok megállapodást kötöttek, melyet évente kötelesek felülvizsgálni és honlapjukon közzé tenni.[11]

A Grtv. alapján főszabályként szintén az NFH jár el, viszont  megtévesztő reklámok, valamint az összehasonlító reklámokkal kapcsolatos rendelkezések megszegése esetén a GVH, vagy a bíróság rendelkezik hatáskörrel.[12]

 

III. Az NFH eljárása

 

Az Fttv. értelmében – a versenyt érdemben nem érintő ügyekben – általános hatáskörrel az NFH jár el. A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen voltának megállapítására irányuló eljárására az Fgytv. rendelkezéseit kell alkalmazni.[13] A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban eljáró egyéb szervek közül a GVH - ról már volt szó, a PSZÁF eljárásának vizsgálatára pedig később kerül sor.

Az Fgytv. alapján az NFH által kiszabható pénzbeli szankció a fogyasztóvédelmi bírság, ami 15000 Ft-tól - 100 millió Ft - t meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében - az éves nettó árbevétel 5%-ig, de maximum 100 millió Ft-ig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet.

Egyéb vállalkozás esetében a bírság 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet.[14]

A bírságnak 2008. szeptember előtt nem volt felső határa.

Az NFH köteles bírságot kiszabni, ha a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító jogerős határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a vállalkozás - amennyiben a jogsértést telephelyen követték el - ugyanazon telephelyen, ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette. Ugyanígy köteles eljárni, ha a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti, vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti, illetve akkor is bírságot szab ki, ha a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor.

Új rendelkezésnek számított 2008 - ban, hogy az NFH elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását – a jogszerű állapot helyreállításáig -, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges. Ezen kívül ezt akkor is megteheti, ha az üzlet a 18 éven aluliak szeszes itallal, dohánytermékekkel vagy szexuális áruval való kiszolgálásának tilalmát tartalmazó rendelkezéseket ismételten megsérti, ekkor a bezárás legfeljebb harminc napig tarthat.[15]

Szintén új lehetőség volt, hogy az NFH hatósági szerződést köthet – a jogsértés megszüntetése érdekében és határozathozatal helyett – azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel.[16]

Az NFH köteles közzé tenni jogerős határozatát, valamint végzését, amennyiben ez utóbbiban elrendelte - azonnali hatállyal - a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, vagy elrendelte a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását – a jogszerű állapot helyreállításáig -, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges.[17]

A Grtv. értelmében a gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az NFH jár el, illetve – a PSZÁF által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében a PSZÁF jár el. Megtévesztő reklámok, valamint az összehasonlító reklámokkal kapcsolatos rendelkezések megszegése esetén a GVH, vagy a bíróság rendelkezik hatáskörrel, illetve az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és - a beszédcélú telefonhívás kivételével - elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság jár el.[18]

A Grtv. a korábbi, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII törvényhez képest a következőkben tért el 2008. szeptemberi hatálybalépésekor: először is, rendelkezései nem vonatkoznak a politikai és társadalmi célú reklámokra és a megtévesztő reklám a vállalkozások közötti kapcsolatra szűkült.

Másodszor, a reklám célzottjának megnevezése nem „fogyasztó”, hanem: „reklám címzettje” lett.

Harmadszor, a reklámozó köteles megrendeléskor a reklámszolgáltatónak megadni a cégnevét, székhelyét és adószámát.

Negyedszer, ha a reklámozandó áruhoz minőségvizsgálat szükséges, ennek megtörténtéről a reklám közzétevője köteles nyilatkozni - ennek hiányában a reklám nem tehető közzé.

Ötödször, magánszemélyeket reklámmal megkeresni akkor lehet, ha ők ehhez kifejezetten hozzájárultak előzetesen. A hozzájárulókról a reklám közzétevője köteles nyilvántartást vezetni. A hozzájárulás bármikor visszavonható.

Hatodszor, a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámok engedélyezettek és végül, a szabályok megszegéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője együttesen, míg az okozott kár megtérítéséért hárman egyetemlegesen felelősek[19]

 

IV. A PSZÁF eljárása

 

Mivel az Fttv. alapján elsősorban a GVH és az NFH rendelkezik hatáskörrel, így a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a reklámokkal kapcsolatban a PSZÁF feladatköre meglehetősen szűk.

Az Fttv. értelmében a PSZÁF akkor jár el a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósítása miatt, ha az érintett gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, melyet a PSZÁF – ról szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) alapján a PSZÁF felügyel.[20]

A Psztv. 2008 – ban hatályos rendelkezései alapján a PSZÁF hatáskörébe tartozó szervezetek és személyek tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekbe, valamint az említett szervezetek és személyek belső szabályzatába, a PSZÁF határozataiba, valamint az Fttv. – be ütköző magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhetett.[21] Ezt a szabályt hatályon kívül helyezték.

A PSZÁF hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a különös eljárási szabályok, valamint az Fttv.-ben, a Grtv. - ben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvényben, és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel.[22]

A PSZÁF a fogyasztókkal szemben kötelezettséget megállapító rendelkezésekbe ütköző, valamint a piac-felügyeleti eljárása során feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett – akárcsak az NFH - hatósági szerződést köthetett azzal az ügyféllel, aki vállalta, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel. Ez a lehetőség azonban mára szűkült, jelenleg ugyanis csak a fogyasztóvédelmi eljárása során feltárt jogsértés megszüntetése érdekében lehet szerződést kötni.[23]

A Psztv. 48/H.§ (1) bek. értelmében a PSZÁF – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése esetén - megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását; elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését; határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót; a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását és fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A törvény 48/J.§ (3) bekezdése kimondja, hogy ezek a jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak a hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett olyan jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a szerződés megkötésére sor került.

Ez utolsó két jogszabályhely helyett eredetileg az Fttv. 24.§ - a tartalmazta az ezekben foglaltakat. A rendelkezés szövegét eredetileg nem ilyen formában rögzítették, ez a változat egy 2008. június 6.- n kelt módosító javaslat hatására képezi a törvény részét, annak érdekében, hogy – 2008 – ban még az eredeti, 24.§ (9.) bekezdés - igazodjon a hatósági szerződés funkciójához és lehetséges tartalmához.[24]

Az említett funkció azt jelenti, hogy a hatósági szerződés elősegíti „a jogviszonyok megegyezéses úton történő úton történő átalakítását”, így csökkentve a - a közigazgatásra egyébként jellemző – közhatalmi eszközök által megvalósuló döntések számát.[25]

A 2008 – as állapotokhoz képest újdonság, hogy a Psztv. – ben jelenleg egy külön fejezet foglalkozik a fogyasztóvédelmi eljárással. A vonatkozó szakasz felsorolja, hogy a PSZÁF mit ellenőriz, a felsoroltak között van a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek betartása is.

Fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az ügyintézési határidő negyvenöt munkanap.[26]

A PSZÁF pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése miatt (közérdekű igényérvényesítés) az ellen, akinek a Psztv. - ben meghatározott törvények, jogszabályok, illetve az Fttv. rendelkezéseibe ütköző tevékenysége a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. A perindítás csak akkor lehetséges, ha a PSZÁF az adott jogsértés miatt eljárását már megindította.[27]

 

V. A békéltető testületek

 

Az Fgytv. értelmében – mivel módosult a fogyasztó fogalma – a vállalkozások már nem fordulhatnak fogyasztói jogvitáikkal a békéltető testületekhez. Ezen kívül hosszabb lett az eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő: a testület kilencven napon belül lefolytatja (ez korábban hatvan nap volt) és befejezi azt (indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke harminc nappal meghosszabbíthatja).[28]

Egyéb határidők is módosultak 2008 - ban, pl. a hatáskört, illetékességet meg kell vizsgálni az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül – korábban ez három munkanap volt -, illetve a meghallgatás időpontját ki kell tűzni az eljárás megindításától számított hatvan napon belüli időpontra – korábban ez harminc nap volt -, valamint a határozat kézbesítésére a kihirdetéstől számított tizenöt napon belül kerül sor – ez korábban nyolc nap volt.[29]

A testület döntése ellen nem lehet fellebbezni, hatályon kívül helyezését pedig már nem csak eljárási ok miatt lehet kérni. A fél a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül kérheti keresettel a hatályon kívül helyezést a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól pl. abban az esetben, ha a tanács eljárása vagy összetétele nem felelt meg az Fgytv. rendelkezéseinek, vagy ha a testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,[30] kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye,[31] illetve – ajánlás esetén – ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.[32]

A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

Új szabály volt 2008 - ban, hogy ha a békéltető testületi tag alkalmatlanná válik, megbízatásának megszűnését az ő meghallgatása után és az őt jelölő szervezet véleményének figyelembevételével a békéltető testület elnöke, illetve - az elnök tekintetében - a békéltető testület tagjai közül választott, a kamara és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által jelölt tagokból álló háromfős testület állapítja meg.[33]

 

VI. A vállalkozások

 

Az Fgytv. VI. fejezete foglalkozik - a fogyasztói jogok érvényesítésén belül - a panaszkezelés és ügyfélszolgálat kérdéseivel (ezeket 2008 előtt nem tartalmazta a törvény).

A vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről és az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, az ügyfélszolgálat levelezési címéről, illetve elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról.

A fogyasztó a vállalkozásnak az áru forgalmazásával, értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással.

A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és lehetőleg orvosolni. Ha a fogyasztó nem ért egyet a panasz kezelésével, illetve ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni és annak másolatát átadni a fogyasztónak. Az írásbeli, illetve a jegyzőkönyvbe vett panaszt a vállalkozás harminc napon belül köteles írásban megválaszolni és elutasító álláspontját köteles indokolni, valamint köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti[34]

A közüzemi szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozás az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét köteles úgy megállapítani, hogy az ne járjon aránytalan nehézségekkel a fogyasztókra nézve. Ezen kívül az ügyfélszolgálat köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit – indoklással ellátva – írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni.[35]

 

VII. A bírósági eljárás

 

Az Fttv. szabályai értelmében a törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett fél a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse. Ez esetben a gyakorlat részét képező tényállás valóságának bizonyítása a vállalkozást terheli.[36]

Az Fgytv. hasonló rendelkezést tartalmaz, mikor azt írja, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesítését.

Arról már volt szó, hogy a fél a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül kérheti keresettel a békéltető testület döntésének hatályon kívül helyezést, a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól. A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani, mivel az a perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.

A bíróság a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti, de ezen kívül ítélete csak a kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

Ha a fél kéri a hatályon kívül helyezést, mindaddig, míg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárul, addig az ajánlat nem hozható nyilvánosságra.

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.[37]

A Grtv. alapján megtévesztő reklámok, valamint az összehasonlító reklámokkal kapcsolatos rendelkezések megszegése esetén a GVH, vagy a bíróság rendelkezik hatáskörrel.

Ezen belül a GVH jogosult megállapítani, hogy az adott magatartás sérti – e a megtévesztő reklámok tilalmára vonatkozó rendelkezéseket, illetve, hogy sérti –e az összehasonlító reklámok tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. Ezeken túl a GVH jogosult megállapítani, hogy a magatartási kódex a fent felsorolt rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönöz – e.

A bíróság jogosult megállapítani, hogy az adott magatartás sérti –e az összehasonlító reklámok tilalmára vonatkozó rendelkezések bármelyikét, illetve a magatartási kódex az említett tilalomba ütköző magatartásra ösztönöz – e.[38]

Hasonlóan az említett két törvényhez, a Grtv. is leszögezi, hogy az eljárás lefolytatása nem zárja ki a fél – a Grtv. rendelkezéseinek megsértésére alapított - polgári jogi igényének bíróság előtti igényérvényesítését.[39]

Az eljáró hatóság, illetve a bíróság a még közzé nem tett reklám közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy a reklám - közzététele esetén - a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne. A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs helye.[40] Ez a tiltás elrendelhető akkor is, ha az eljáró versenytanács végzésében ideiglenes intézkedéssel megtiltja a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, illetve elrendeli a Tpvt.-be ütköző állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme, valamint a gazdasági verseny kialakulásának, fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt - halaszthatatlanul szükség van.[41]

 

Összegzés

 

Az Fttv. és a kapcsolódó módosítások azért születtek meg, hogy a fogyasztók fokozottabb védelemben részesülhessenek, ha a vállalkozások tisztességtelenül akarnak eljárni velük szemben.

Ennek érdekében 2008. június 30.- n megalakult a Fogyasztóvédelmi Tanács, mely egy háromoldalú testület. A kormányzati oldalt a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban feladat – és hatáskörrel rendelkező minisztériumok, az NFH és a GVH képviselői alkották; a fogyasztói oldalt tizenegy fogyasztóvédelmi egyesület és szövetség (pl. a FEOSZ), illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács (továbbiakban: OÉT) képviselői alkották (12 fő). Végül a vállalkozói oldalt – szintén 12 fő – a kamarák, az OÉT munkáltatói oldalának képviselői és a miniszter által felkért nyolc országos gazdasági érdekképviseleti szervezet küldöttei alkották.[42]

A változások, valamint az Fogyasztóvédelmi Tanács, és a szervek közötti együttműködés tükrében remélhetőleg igaznak bizonyulnak majd a következő szavak:

„Az együttműködés jelentősége abban rejlik, hogy nem egymással vitatkoznak, versengenek a hatóságok, hanem összefogásuk az ügyintézés hatékonyságát és gyorsaságát javítja, növeli a fogyasztói elégedettséget és a bizalmat a hatóságok munkája iránt, ezáltal hozzájárul a fogyasztói tudatosság kiszélesítéséhez, megerősödéséhez is. ”[43]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



[1] Hajnal Zsolt: A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozásának koncepcionális kérdéseiről

A fogyasztóvédelmi jog új irányai az elméletben és a gyakorlatban, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszékének és a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének közös kiadványa, 2007

39. – 58. o.,46. o.

[2] A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló T/5448. számú törvényjavaslat, Indoklás, 64. o.

Elérhető az alábbi honlapon: www.parlament.hu/irom38/05448/05448.pdf

(utolsó lekérdezés: 2008. június 8.)

[3] Fttv. 6.§, 7.§, 8.§/(1) bek.

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800047.TV

(utolsó lekérdezés: 2010. május 18.)

[4] Kivéve, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, illetve a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg, vagy ha a tájékoztatási követelmény megsértésével valósul meg

Fttv. 10.§ (3), (4), (6) bek.

[5] Fttv. 3.§ (2) bek.

[6] Tpvt. 43/H.§ (8) bek.

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600057.TV

(utolsó lekérdezés: 2008. május 22.)

[7] Az Fttv. hatályba lépésével kapcsolatos tájékoztatás 3. o.

[8] Ld Hajnal i.m. 47., 48. o.

[9] Fttv. 20.§ (1) bek., 23.§ (1) bek.

[10] Szűcs András: Együttműködés a fogyasztók védelmére

KONTROLL V. évf. 9. szám – 2008. szeptember 1. o.

[11] Fttv.12.§ (1), (3) bek.

[12] Grtv. 24.§ (2) bek.

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800048.TV

(utolsó lekérdezés: 2010. május 22.)

[13] Fttv. 19.§ a) pont

[14] Fgytv. 47/C. §/ (1) bek.

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700155.TV

(utolsó lekérdezés: 2010. május 22.)

[15] Fgytv. 47/C. § (5) bek., 47.§ (1) bek. g) és h) pont

[16] Fgytv. 47.§ (5) bek.

[17] Fgytv. 51.§ (2), (3) bek.

[18] Grtv. 24.§/ (1) – (4) bek. 

[19] Az új fogyasztóvédelmi szabályok áttekintése – 3. , 4. o.

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.bokik.hu/index.php?id=2601

(utolsó lekérdezés: 2008. október 1.)

[20] Fttv. 10.§ (2) bek.

[21] Psztv. 26/A.§ (1) bek.

Elérhető az alábbi honlapon: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700135.TV

(utolsó lekérdezés: 2008. december 8.)

[22] Psztv. 27.§

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700135.TV

(utolsó lekérdezés: 2010. május 22.)

[23] Psztv. 33.§ (1), (2) bek. – 2008. december 8. – i állapot

Psztv. 48/J.§ (1) bek.

[24] A T/5448/19 irományszámú módosító javaslat – 2. , 5. o.

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.parlament.hu/irom38/05448/05448-0019.pdf   

(utolsó lekérdezés: 2008. június 10.)

[25] Dr. Kalas Tibor – Dr. Torma András - Dr. Nyitrai Péter – Dr. Paulovics Anita – Dr. Marton Emőke – Dr. Tisza Tibor - Dr. Bistei Attila: Magyar közigazgatási jog, Általános rész II, Budapest, Virtuóz Kiadó, 2005, 92. o.

[26] Psztv. 48/A.§, 48/C.§

[27] Psztv. 56.§ (1), (2) bek.

[28] Fgytv.31.§ (5) bek.

[29] Dr. Krajcsik Szilvia: A fogyasztóvédelmi törvény változásai civil szemmel

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.feosz.hu/files/uplink/ksz.ppt               (utolsó lekérdezés: 2008. december 2.)

[30] A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése

Fgytv. 18.§ (1) bek.

[31] Fgytv. 29.§ (4) bek. Akkor, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

[32] Fgytv. 34.§ (2) – (4) bek.

[33] Fgytv. 36/C.§ (1) bek., 24.§ (2) bek.

[34] Fgytv. 17/A.§ /(1) – (5) bek.

[35] Fgytv. 17/B.§ (1), (2), (5) bek.

[36] Fttv.15.§

[37] Fgytv. 34.§ (1), (5) – (7) bek. 36.§ /(2) - (4) bek.

[38] Grtv. 24.§ (2), (3) bek.

[39] Grtv. 24.§ (5) bek.

[40] Grtv.27.§

[41] Grtv. 30.§ (2) bek.

[42] Milyen feladatok várnak a háromoldalú Fogyasztóvédelmi Tanácsra?

Fogyasztóvédelem – Fogyasztók és fogyasztóvédők lapja, 10. évf. 8. – 9. (94. – 95.) szám,

2008. július – augusztus 7. o.

[43] Ld Szűcs i. m. 7. o.

IRODALOMJEGYZÉK

 

Szakkönyvek:

 

Dr. Kalas Tibor – Dr. Torma András - Dr. Nyitrai Péter – Dr. Paulovics Anita – Dr. Marton Emőke – Dr. Tisza Tibor - Dr. Bistei Attila: Magyar közigazgatási jog, Általános rész II, Budapest, Virtuóz Kiadó, 2005

 

Szakcikkek:

 

Hajnal Zsolt: A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozásának koncepcionális kérdéseiről

A fogyasztóvédelmi jog új irányai az elméletben és a gyakorlatban, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszékének és a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének közös kiadványa, 2007, 39. – 58. o.

 

Szűcs András: Együttműködés a fogyasztók védelmére

KONTROLL V. évf. 9. szám – 2008. szeptember

 

Milyen feladatok várnak a háromoldalú Fogyasztóvédelmi Tanácsra?

Fogyasztóvédelem – Fogyasztók és fogyasztóvédők lapja, 10. évf. 8. – 9. (94. – 95.) szám,

2008. július – augusztus

 

Internetes hivatkozások:

 

Dr. Krajcsik Szilvia: A fogyasztóvédelmi törvény változásai civil szemmel

Elérhető az alábbi honlapon:

http://www.feosz.hu/files/uplink/ksz.ppt (utolsó lekérdezés: 2008. december 2.)

 

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló T/5448. számú törvényjavaslat

Elérhető az alábbi honlapon:

www.parlament.hu/irom38/05448/05448.pdf (utolsó lekérdezés: 2008. június 8.)

 

Az új fogyasztóvédelmi szabályok áttekintése

Elérhető az alábbi honlapon:

http://www.bokik.hu/index.php?id=2601 (utolsó lekérdezés: 2008. október 1.)

 

A T/5448/19 irományszámú módosító javaslat

Elérhető az alábbi honlapon:

http://www.parlament.hu/irom38/05448/05448-0019.pdf (utolsó lekérdezés: 2008. június 10.)

 

 

 

 

 

 

 

 

JOGSZABÁLYOK

 

 

2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

 

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

 

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

 

2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről