Zámbó Géza

A gyámság Bulgária, Lengyelország, Oroszország, és Románia

jogi szabályozásának tükrében

 

 

 

 

 

 

I. Bevezetés

 

 

Kutatási célunk a volt szocialista országokban a gyámságra és a hatásköröket gyakorló szervekre -gyámbíróság, gyámhatóság - vonatkozó szabályok azonos szempontok alapján történő bemutatása. Egy-egy szabály összevetéséhez fűzött magyarázatunknál utalunk az összefüggések miatt általunk lényegesnek tartott, de már hatályon kívül helyezett, vagy hatályos magyar szabályokra is.

 

A gyámrendelés, a gyámság megszűntetése – a vizsgált országokban – döntően bírósági hatáskörbe tartozik. Lengyelország kivételével a volt szocialista országokban – Bulgária, Magyarország, Oroszország és Románia – az előbb említett hatáskörök közigazgatási szervekhez, tehát gyámhivatalokhoz, gyámhatóságokhoz vannak telepítve.

 

Magyarországon a gyámhatósági szervezet elhelyezése tekintetében az l877. évi XX tc a Gyámtörvény elfogadását megelőzően élénk képviselőházi vita bontakozott ki. A törvény hatálybalépését követően a hatáskörök telepítésének problematikája hosszú  időszakra nyugvópontra került

Dolgozatunkban elsősorban a gyámságra vonatkozó külföldi szabályozás bemutatására, és a sajátosságok magyarázatára koncentráltunk. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy a gyámi hatáskörök és  a   szervezet  vizsgálatánál  a magyar szabályozásra, sőt az azt megelőző élénk vitára is  utalni szükséges.  A vizsgált országok esetében – a gyámságra vonatkozó törvények – német nyelven álltak rendelkezésünkre, ezért a magyar nyelvre történő fordítás során nem az eredeti szövegből indultunk ki.

 

II. A gyámság szabályozása az egyes országokban

l. A gyámság Bulgáriában

 

a)      Forrás:

Az 1985. évi Családjogi törvény 109-128. cikkei

 

b) A gyámság szükségessége

Gyámság alá azt a gyermekkorú (azaz 14 év alatti) személyt kell helyezni, akinek szülei ismeretlenek, meghaltak, vagy szülői jogaikat megvonták.[1] Az ilyen 14-18 év közöttiek, továbbá azok, akik korlátozottan cselekvőképesek, gondnokság alá kerülnek.[2] (109.§)

 

c) A gyám kirendelése, felügyelete

A gyámolt lakóhelye szerint illetékes gyámsági és gondnoksági hivatal feladata a gyám, a helyettes gyám, valamint a gyámolt rokonai és ismerősei köréből két tanácsadó kirendelése. Ezen kirendelt személyek alkotják a gyámsági tanácsot. A tanácsadók segítik a gyámot feladatai ellátásában, de jelzik is a hivatal felé, ha nem megfelelően látja el feladatait. Részt Ezen kívül részt vesznek  a gyám tevékenységéről készített beszámoló hivatal által történő elfogadásában.[3] (111.§)

 

d) A gyámság fajtái

A törvény a gyám, a helyettes gyám és az ideiglenes gyám (szó szerinti fordításban külön képviselő= der besondere Vertreter) kategóriáját különíti el. Az ideiglenes gyámot a gyámsági és gondnoksági hivatal (Vormunschaftsorgan oder Plegschaftsorgan) bízhatja meg – a gyám kirendeléséig terjedő átmeneti időre – a gyámi feladatok ellátásával. (114.§) A helyettes gyám feladata – nevéből is adódóan – a gyám helyettesítése, ha az akadályoztatva van, vagy érdekellentét merült fel a gyám és a gyámolt között. (123.§)

A gyámság különös esetei között van nevesítve az intézeti gyám, aki annak az intézetnek a vezetője, ahol az ismeretlen szülőtől származó kiskorút elhelyezték. (128.§)

 

b)      A gyámságból való kizárási okok

 

Kizárt a gyámság viseléséből az a személy,

-         aki cselekvőképtelen,

-         akinek a szülői jogait megvonták,

-         akit súlyos szándékos bűncselekmény miatt elítéltek,

-         aki a törvényben meghatározott okoknál fogva a gyámságból fakadó kötelességeinek nem tud eleget tenni. Ezek: betegség, alkoholizmus, helytelen életmód, nyereségvágy, a gyámolttal való érdek-összeütközés vagy más egyéb ok. (116.§)

 

f) A gyámság, a gyámi jogviszony megszűnése

A gyámság a törvény erejénél fogva gondnoksággá válik, ha a gyámolt betölti a 14. életévét. (127.§) A gyámsági és gondnoksági hivatal a gyámsági tanács összetételét bármikor megváltoztathatja. Bármely tag helyett másik tag rendelhető ki, ha a gyámságból fakadó kötelességek teljesítése idős kor, betegség, más szolgálati kötelezettség miatt túlzottan megterhelő, továbbá, ha a gyámolt érdeke ezt kívánja. (113.§)

 

g) A gyám jogai, kötelességei

A gyám kötelessége a gyámoltról gondoskodni (ezen belül nevelni, gondozni, képezni), vagyonát kezelni, harmadik személlyel szemben képviselni. A törvény azt is hangsúlyozza, hogy a gyám társadalmi tisztségben látja el feladatait. (117.§)

Az előbb említett szabályok a hatásköröket közigazgatási szervekhez, a gyámsági és gondnoksági hivatalokhoz telepítették.

 

 

2. A gyámság Lengyelországban

 

a)      Forrás:

Az 1964. évi Családjogi és Gyámsági Törvénykönyv 145-184. cikkei.

 

b)      A gyámság fajtái

A gyámnak elsősorban az apa vagy az anya által megnevezett személyt kell kinevezni, feltéve, hogy a javasolt személynek a szülői hatalmát nem vonták el és kirendelése a gyámolt érdekében áll. Ha nincs nevezett gyám, akkor a rokonok közül, vagy a baráti körből kell a gyámot kinevezni. Ilyen személyek hiányában a gyámbíróság (Vormundschaftsgericht) egy a gyámságra alkalmas személy megjelölését kezdeményezi – az államigazgatás helyi illetékes szervénél, nevelőintézetnél, vagy a fiatalokról gondoskodó társadalmi szervezetnél.[4] Ha a gyámság alá helyezés szükségessége nevelőszülőknél élő fiatalkorú esetében merül fel, gyámnak elsősorban a nevelőszülőket kell kirendelni.[5] (149.§)

 

c)      A gyámságból való kizárási, felmentési okok

 

Nem viselhet gyámságot:

-         akinek munkaképessége korlátozott,

-         akinek szociális jogait, szülői hatalmát, vagy a gyámság viseléséhez való jogát felüűggesztették,

-         aki egyéb okból kifolyólag nem biztos, hogy a gyámi tisztségből fakadó feladatait el tudja látni. (148.§)

 

d)      A gyámság, a gyámi jogviszony megszűnése

 

Megszűnik a gyámság:

-         ha a gyermek nagykorúságát eléri,

-         vagy a szülői hatalom helyreállításával.

 

A törvény terminológiája szerint a gyám elbocsátására akkor kerülhet sor, ha

-         de iure vagy de facto nem képes gyámsággal kapcsolatos feladatainak ellátására,

-         cselekedete vagy mulasztása a gyámolt érdekével ellentétes.

 

Fontos okból maga a gyám is kérheti elbocsátását, kivéve, ha a gyámbíróság másként rendelkezik. Az új gyám hivatalba lépéséig ebben az esetben is el kell látni a gyámsággal kapcsolatban felmerült sürgős teendőket. (169.§)

 

e)      A gyám jogai, kötelességei

A gyám köteles gondoskodni a kiskorú személyéről és vagyonáról. A gyámnak a gyámolt személyét és vagyonát érintő minden lényeges ügy intézéséhez meg kell szereznie a gyámbíróság engedélyét. (156.§) Tevékenysége során olyan gondossággal köteles eljárni, ahogy azt a gyámolt java és társadalmi érdeke megkívánja.  (154.§) Minden lényeges döntés meghozatala előtt meg kell hallgatni a gyámolt személyt, ha ez annak szellemi érettsége és egészségi állapota ezt lehetővé teszi. (158.§)

 A gyám tevékenységéért díjazásban nem részesül. A vagyonkezeléssel megbízott, jelentős munkát végző gyámnak azonban a bíróság rendszeres vagy a gyámság megszűnésekor járó juttatást állapíthat meg. Ez a szabály nem érinti a gyámnak azon jogát, hogy a tevékenység gyakorlása során felmerülő kiadások, és ráfordítások megtérítését kérheti a gyámolttól. (162-163.§)

A gyámot a gyámolt személyéről jelentési, vagyonáról évente elszámolási kötelezettség terheli, amelyet a gyámbíróságon kell előterjesztenie. A gyámbíróság dönt a jelentés jóváhagyásáról, vagy – hibás számadás, vagy mulasztás esetén – a gyámmal szembeni felelősség érvényesítéséről. A gyámbíróság által elfogadott jelentés nem zárja ki a gyám - a nem megfelelő vagyonkezelés miatt bekövetkező károk miatti - esetleges felelősségét.[6] (167.§)

A volt szocialista országok közül tehát Lengyelországban a gyámbíróság rendelkezik hatáskörrel. A közigazgatási, továbbá a társadalmi szervek – végrendeletben megnevezett, vagy törvényes gyám hiányában – tesznek javaslatot a gyám személyére.

Ismert és alkalmazott a nevelőszülői ellátás és gyámság.

 

 

3. A gyámság Oroszországban

 

a)      Forrás:

Az 1995. évi Családjogi Törvény 121-123. és 145-155. cikkei.

 

b)      A gondoskodás szükségessége

 A szülői felügyelet nélkül maradt gyermek az orosz jogban gyámság vagy gondnokság alá kerül. A két intézmény közötti elhatárolás életkor szerint történik: a 14 év alattiak gyámot, míg a 14-18 év közöttiek gondnokot kapnak. (145.§)

A szülői felügyelet hiányát a szülők halála, a szülői jogok megvonása vagy korlátozása, a szülők betegsége, munkaképtelensége, hosszú távolléte is eredményezheti. Ugyanehhez vezet, ha a szülők nem biztosítják a törvényben előírtaknak megfelelően a gyermek nevelését, jogainak és érdekeinek védelmét. A gyermekek felügyelet, vagy gondoskodás nélkül való maradásának elkerülése érdekében - az iskolák, gyógyító intézmények, más intézetek, szervezetek dolgozóit - értesítési kötelezettség terheli. A kötelezetteknek mindenkor az illetékes gyámsági és gondozói szervet kell értesíteni. A gyámsági gondozási szervek  gondoskodnak a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek nyilvántartásba-vételéről, elhelyezéséről, ellenőrzéséről. További feladatuk a gyámolt csalási körülményeinek figyelemmel kísérése. (121-122.§)

 

c)      A gondoskodás formái

A külső beavatkozás szükségessége esetén - a jelzett probléma tudomásra jutását követően - egy hónapon belül dönteni kell a gyermek elhelyezéséről. A gyermekek elhelyezésére alapvetően háromféle lehetőség van (a felsorolás egyben sorrendet is jelent):

-         a családnál való elhelyezés,

-         hivatásos nevelőszülőknél vagy gondozó családnál való elhelyezés,

-         végül a különféle intézetekben (nevelő, gyógyászati, szociális, stb.) való elhelyezés.

 

Az elhelyezésnél alapvető fontosságú követelmény az etnikai származás, a vallási, kulturális hovatartozás, az anyanyelv, a nevelési és képzési lehetőségek figyelembe vétele. Ez a szabály a soknemzetiségű Orosz Föderációban alkotmányos garancia és nélkülözhetetlen. (123.§)

Ha a gyámoltnak nincs családja, vagy oda nem kerülhet vissza, Oroszországban az elsődleges cél a gyermek sorsának a gyermek sorsának „végleges” rendezése örökbefogadás útján. Amennyiben ez nem lehetséges, más gondozási formák igénybevételére van szükség. (124.§)

Gondozó családnál való elhelyezés estén a helyi gyámi-gondozói szerv és a befogadó család között egy szerződést hoznak létre a gyermek meghatározott ideig történő nevelésére. A szerződésben rögzítésre kerülnek a gyermek nevelésének, képzésének, ellátásának feltételei, az ehhez kapcsolódó állam által fizetett járandóság összege. Tartalmazza továbbiakban  a szerződés a nevelőszülők jogait és kötelességeit, bérezésüket, valamint a szerződés megszűnésének feltételeit. A gondozó családban való elhelyezésnél is fokozottabban előtérbe kerülnek a gyermek jogai, érdekei. Így a testvérek nem választhatók el egymástól (kivéve, ha az ő érdekeik ezt kívánják). A gyermek 10. életévének betöltése után a beleegyezése szükséges a gondozó családban való elhelyezéséhez. A helyi gyámsági és gondozói szervek a nevelőszülők munkájához a szükséges segítséget megadják, de ellenőrzik is a végzett tevékenységet. [7](151-152. és 154-155.§)

Azon gyermekek részére, akik nevelő, egészségügyi, szociális intézetben nem átmeneti jelleggel kerülnek elhelyezésre, nem rendelnek ki külön gyámot, ebben az esetben intézeti gyámságról beszélünk. Az intézetben lévő gyermekek körülményeit, gondozásának feltételeit a gyámsági és gondozási szervek ellenőrzik. (147.§)

 

d)      A gyámi, nevelőszülői tisztség betöltésének feltételei, a kizárási okok

 

Gyám csak nagykorú, munkaképes személy lehet. Figyelembe veendők tulajdonságai, képességei, a gyermeknek a gyámmal, valamint annak családtagjaival való kapcsolata. A gyám személyének kiválasztásakor a gyermek kívánságát lehetőség szerint figyelembe kell venni.

 

Kizártak ebből a tisztségből azok,

-         akik krónikus alkohol vagy drogfüggőségben szenvednek,

-         akiket korábban a gyámi tisztségből elbocsátottak,

-         akiknek szülői jogait megvonták vagy korlátozták,

-         azok az örökbefogadók, akiknél az örökbefogadás megszüntetésére az önhiba folytán került sor,

-         akiknek egészségi állapota nem teszi lehetővé a gyermek nevelését. (116.§)

 

Nevelőszülő bármilyen nemű, nagykorú személy lehet, kivéve

-         akiket a bíróság munkaképtelennek, vagy korlátozottan munkaképesnek nyilvánított,

-         akiknek a bíróság a szülői jogait megvonta vagy korlátozta,

-         a korábban gyámi tisztséget betöltő személyeket, akiket kötelességszegés miatt felmentettek,

-         az örökbefogadókat, ha az örökbefogadás megszüntetésére az önhiba folytán került sor,

-         akiknek egészségi állapota nem teszi lehetővé a gyermek nevelését. (153.§ (1)bek.)

 

e)      A gyám, a nevelőszülő jogai, kötelességei

 

A törvény a gyám jogait és kötelezettségeit részletesen szabályozza. A nevelőszülő jogaira és kötelezettségeire csak utaló szabályt találtunk. (153.§ (3)bek.)

A gyám joga és kötelessége a gyámolt nevelése, a testi, lelki és erkölcsi fejlődésének biztosítása. A gyámsági-gondozó szerv ajánlása elkészítéséhez figyelembe venni a kiskorú véleményét. Az ajánlás a nevelési módszereket, eszközöket is tartalmazza. Alapvető követelmény, egyben jog és kötelesség is az intézmény vonatkozásában a képzési forma megválasztása, az általános alapképzettség megszerzésének biztosítása. Ebben a tekintetben is figyelembe kell venni a gyermek véleményét és támogatni szükséges törekvéseit. A gyám minden olyan személlyel szemben, aki jogosulatlanul tartja magánál a gyermeket, annak kiadását követelheti bírósági út igénybevételével. Az állandó jellegű magánál tartás tilalma a szülőre is vonatkozhat, ez azonban nem jelenti az érintkezés tilalmazottságát. A szülővel való érintkezést a gyám (Vormund) csak a gyermek érdekében tilthatja meg.[8] A gyám tevékenysége ellátásáért díjazásra nem jogosult, a gyermekkel kapcsolatos költségek fedezésére a kormány által meghatározott, és a hatóság által havonta kiutalt összeg szolgál. (150.§)

 

f) A gyermek jogai

 

A törvény a gyermekek hatékonyabb védelme érdekében nevesíti a gyámság alatt lévő és intézetben elhelyezett gyermekek jogait.

 

Az intézetben elhelyezett (intézeti gyámság) gyermekeknek joguk van

-         ellátásra, képzésre, képességeik fejlesztésére, emberi méltóságuk tiszteletben tartására és érdekeik védelmére,

-         az őket megillető ellátásra, nyugdíjra (die Rente)[9], segélyre, más szociális ellátásra,

-         a lakóhely tulajdonjogának védelmére és a lakóhely használatára. (149.§)

 

A gyámság alatt álló gyermek (individuális gyámság) jogai némileg bővebbek. Joga van

-         a gyám családjában történő nevelésre, a gyám gondoskodására,

-         védelemre a gyám erőszakossága esetén. (148.§)

 

Megítélésünk szerint itt olyan jogok nevesítésére került sor, amelyek alkotmányban is rögzítettek, és részben emberi jogok.

 

 

4. A gyámság Romániában

 

a)      Forrás:

Az 1952. évi Családjogi Törvény 113-141. cikkei.

 

b)      A gyámság szükségessége

A kirendelésének szükségessége akkor merül fel, ha

-         mindkét szülő meghalt,

-         mindkét szülő ismeretlen,

-         a szülőket a szülői jogoktól megfosztották,

-         a  szülőket cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,

-         a szülőket eltűntnek vagy holtnak nyilvánították. (113.§)

 

c)      A gyám kirendelése, felügyelete

A gyámot a gyámhatóság rendeli ki, ha tudomást szerzett annak szükségességéről.

 

Értesítési kötelezettség terheli:

-                   a kiskorúhoz közel álló személyeket, rokonokat,

-                   halál bejelentése esetén az anyakönyvi hivatalt,

-                   az örökség megnyílásakor az állami közjegyzői hivatalt,

-                   a bíróságokat (ügyészségeket, a rendőrséget) - az érintett személy vonatkozásában -, ha büntetőeljárás során szabadságvesztés büntetést szabnak ki vagy hajtanak vége,

-                   az államigazgatási szervek, társadalmi szervezetek, ifjúságvédelmi intézetek dolgozóit. (115-116.§)

A gyámhatóság a kirendelést tartalmazó döntését írásban közli a gyámmal, és hirdetményi úton is, a kiskorú lakóhelye szerint illetékes népi tanácsnál is közzéteszi. A törvény - a kirendelést megelőzően - ideiglenes intézkedések megtételét is lehetővé teszi, ha a kiskorú érdekei ezt kívánják. (119-120.§)

 

d)      A gyámság fajtái

A törvény csak a gyámhatóság által kirendelt gyám kategóriáját nevesíti.

A gyám és a gyámolt között felmerülő érdekellentét esetén a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. (132.§)

 

e)      A gyámságból való kizárási, felmentési okok

 

Kizártak a gyámságból:

-         a kiskorúak,

-         a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állók,

-         a szülői jogoktól megfosztott, vagy a gyámi tisztségre képtelennek nyilvánított személyek,

-          a korábban gyámi tisztséget viselő, de elmozdított személyek,

-         a törvény által vagy bírói ítélet folytán a politikai és polgári jogaik gyakorlásában korlátozott személyek,

-         akiknek a törvény értelmében nincs aktív vagy passzív választójoga,

-         akiknek gyámul való kirendelése a kiskorú érdekével ellentétes. (117.§)

 

A gyámság viselése kötelesség, de meghatározott okokra hivatkozva visszautasítható. Visszautasításnak olyan személy esetén van helye, aki

-         60 éves elmúlt,

-         terhes vagy nyolc évnél fiatalabb gyermek anyja,

-         legalább két gyermeket nevel,

-         más gyámi vagy gondnoki tisztséget lát el,

-         betegsége, testi gyengesége, foglalkozása, a kiskorú vagyonától való távol lakása vagy más alapos ok miatt nem tudja a gyámi tisztet ellátni. (118.§)

 

f)       A gyámság, a gyámi jogviszony megszűnése

A gyám elmozdítására kerül sor, ha

-         a kirendelés után kizárási ok merül fel,

-         a gyám részéről nagyfokú hanyagság, visszaélés, vagy más olyan cselekmény elkövetése merül fel, ami a tisztség betöltésére méltatlanná teszi,

-         a gyám a feladatát egyéb okból nem látja el megfelelően. (117.§ és 138.§)

 

A kirendelés után felmerülő visszautasítási ok helyettesítés iránti kérelemre ad lehetőséget. (118.§)

Az új gyám kirendeléséig – a helyettesítés kivételével – ügygondnok kirendelésének van helye.

 

 

 

g)      A gyám jogai, kötelességei

A gyám kötelessége, hogy a gyermeket gondozza, egészségét, testi fejlődését biztosítsa, a gyermek képességeinek és a népi demokratikus állam célkitűzéseinek megfelelően gondoskodjon a gyermek neveléséről, iskoláztatásáról, szakmai képzéséről.[10] A cél, hogy a gyermek a közösség hasznos tagjává váljék. A gyám kötelessége továbbá a vagyon kezelése és a kiskorú polgári jogügyletekben való képviselete a 14. életévének betöltéséig. Azt követően ui. a kiskorú jogait önállóan gyakorolja, csak a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges a gyám hozzájárulása. (123-124.§)

A gyámi tisztség ellátása főszabály szerint ingyenes. A gyámhatóság azonban a gyám által végzett tevékenységre, valamint a gyám és a gyámolt anyagi helyzetére figyelemmel díjazást is megállapíthat, amely a kiskorú vagyona jövedelmének 10%-áig terjedhet. Az erről szóló határozat a körülmények megváltozásával módosítható. (121.§)

 

A törvényi szabályozás mellett kibocsátották az 1997. évi 26. számú kormányrendeletet, amely a nehéz helyzetben lévő gyermekekről való gondoskodást szabályozza. Ekkor indult meg Romániában a nagy gyermekotthonok átszervezése, teljes felszámolása, alternatív gyermekvédelmi szolgálatok bevezetése. Ennek hatására bővült a hivatásos nevelőszülői hálózat, és a nehéz sorsú gyermekek örökbefogadása is lendületet kapott. A nehéz helyzetben lévő gyermekek oltalmazását, a róluk való gondoskodást annak a helyi közösségnek kell biztosítani, amelynek a gyermek tagja. A helyi tanács a gondoskodás anyagi feltételeit köteles biztosítani.

A helyi szervek mellett a megyei gyermekvédelmi bizottságok irányítják és ellenőrzik a gyermekvédelmi tevékenységet, amelyek vezetői a megyei főjegyzők.

Tekintettel arra, hogy a hivatásos nevelőszülők létszáma jelentősen bővült, újraszabályozták státusukat, képesítési feltételeiket.[11] A hivatásos nevelőszülők mellett az intézményi gondoskodás történhet magánjellegű, családi jellegű befogadó központokban, amelyeket alapítványok, vagy egyesületek tartanak fenn.

Romániában is nagy gondot jelent, főként a megyei önkormányzatok számára a gyermekvédelmi intézetekből kikerült, 18. életévüket betöltött fiatalok, társadalmi, szakmai beilleszkedésének előkészítése. Ebben a tevékenységben szerepet kapnak a társadalmi beilleszkedést támogató alapítványok is. A jogilag felelősségre nem vonható kiskorúak felügyeletét a megyei gyermekvédelmi bizottságok látják el.[12]

 

 

 

II.  A gyámhatósági szervezet, a hatáskörök telepítése a különböző országokban, és a magyar szabályozás jellemzői

 

Európában a különböző országokban többségében a gyám kirendelése, a gyám felügyelete a gyám felmentése valamilyen szintű bírósági szervezet hatáskörében van. Jogszabályok általában gyámbíróságról, Svédországban albíróságról, vagy első fokon eljáró helyi bíróságról, tehát valamilyen sajátos bírósági szervezeti formáról rendelkeznek. Az általunk vizsgált volt szocialista országok közül - Lengyelország kivételével - az említett hatáskörök, gyámhivatalok, gyámhatóságok, tehát valamilyen közigazgatási szervek hatáskörébe lettek telepítve.

 

Azokban az országokban, ahol a gyám kirendelése, elszámoltatása, elmozdítása bírósági hatáskörben van általában különféle közigazgatási szervek – Németországban gyámügyi hivatal, Finnországban gyámügyi bizottság -, vagy társadalmi szervek, továbbá intézmények nevelőintézetek vesznek részt a döntések előkészítésben. Ezeknek a közigazgatási, vagy egyéb szerveknek a gyámsággal összefüggésben általában javaslattételi jogosultságaik vannak, de a döntés bíróság hatáskörében van.

 

Magyarországon a gyámsági hatáskörök telepítése az 1877. évi XX. tc. kodifikációja során merült fel, és nagy vihart kavart. A törvényjavaslat 1875-ben történt beterjesztését követően élénk politikai és tudományos vita bontakozott ki. A törvényjavaslat miniszteri indokolása kiemelte a decentralizálás jelentőségét, amelynél fogva olyan ügyek, amelyek korábban királyi hatáskörbe tartoztak, a törvényi szabályozás alapján a városi és a megyei árvaszékeken kerüljenek elintézésre.[13]

 

 

A képviselőházi vita során tehát a legnagyobb visszhangot kiváltó kérdés a hatáskörhöz kapcsolódó gyámhatósági szervezet elhelyezése volt. Degré Alajos szerint Tisza Kálmán miniszterelnök politikai törekvéseinek leginkább a gyámhatóság közigazgatási hatóság kezébe való letétele felelt meg, hiszen egész politikája a vármegyék megerősítésére irányult. Horváth  Boldizsár  igazságügy miniszter, valamint fiatal követői Szilágyi Dezső és Teleszky István  ugyanakkor ellenezték, hogy magánjogi viták rendezése közigazgatási hatóság kezébe kerüljön, elvonva ezzel az ügyet az addig eljáró független bíróság hatásköréből. A legfontosabb érvet, miszerint a gyámhatósági jogköröknek a közigazgatási szervekhez való telepítése visszaélésekre ad lehetőséget – mint azt a korábbi időszak számos példája mutatta – maga a miniszterelnök is elfogadta, de átfogóbb politikai törekvéseinek megvalósítása érdekében mégis a korábban kifejtettek szerint vetette latba minden politikai tekintélyét. [14]

 

A vita a törvény elfogadását követően sem ült el. Jól mutatja ezt Sipőcz László véleménye is[15], aki szerint „újabb törvényeink közül tán egyik sem volt oly heves, mondhatnám elkeseredett támadásoknak kitéve, mint a gyámi törvény. Fölöslegesnek, a tudomány és a gyakorlati élet követelményeitől elmaradottnak, sőt a magyar jogállam biztosítására alkotott intézményeikkel szemben, visszaesést jelző kísérletnek is nyilváníttatott.”  A törvény sajátos keverékét képezte az osztrák gyámügyi rendszerre vonatkozó szabályoknak és a régi magyar jognak ötvözete[16] Tekintetbe vettek  porosz, a svájci, valamint a francia rendszer egyes elemei is. Vavrik Béla meglátása szerint ez nem volt más, mint egyes országok jogrendszeréből való merítés és a részek összecsiszolatlansága, a szabályozás hiányossága okozta a problémát. [17]

 

Az ellenzők másik csoportja – köztük Balogh Károly képviselő – azt kifogásolta, hogy a gyámsági és gondnoksági ügyek a „polgári magánjog” területére tartoznak, és éppen ezért kudarcra ítélt vállalkozás a magánjogból kiszakított jogintézmény kielégítő szabályozása a családi jogi, örökösödési jogi és kötelmi jogi kapcsolatok felmutatása nélkül.[18]

 

Az élénk vitát követően a hatáskörök közigazgatási szervekhez lettek telepítve.  Gyt. a maga korában előremutató volt, szabályozta a gyámhatósági szervezetet, egységesítette a joggyakorlatot, gyámsági jogunk alakulását hosszú időszakra vonatkozóan meghatározta

 

A második világháborút követően az árvaszékeket megszüntették. A tanácsi rendszerben a gyámi hatásköröket szakigazgatási szervekhez, általában igazgatási osztályokhoz telepítették, amelyek gyámhatóságként tevékenykedtek. A Családi jogi törvény hatálybalépését követően sem változott lényegében a gyámhatósági szervezet.

Az l997. évhez köthető gyermekvédelmi reform és az erre épülő jogi szabályozás a gyermekvédelmet új alapokra helyezte. Változott a szervezeti struktúra is, létrehozta a jogalkotó a gyámhivatalokat, az alapellátáshoz és a szakellátáshoz rendelt szervezetek vonatkozásában a hatásköröket megosztotta.  Az intézeti gyámság megszüntetésével a jogalkotó a gyámságra vonatkozó szabályokat is módosította, ugyanakkor a jogintézmény komplex felülvizsgálatára nem került sor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felhasznált irodalom

 

 

 

Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig. Bp., ELTE Jogtörténeti Tanszék, 1977.

 

Egyed Árpád: A romániai gyermekjogvédelem törvényi szabályozása. Nemzetközi Szimpozium Gyűjteményes Kiadvány, Kaposvár, 2001.

 

Knorr Alajos: A gyámsági és gondnoksági ügyek kézikönyve. Bp., 1878. Kiadó: Pfeifer Ferdinánd.

 

Németh Péter: A gyámság és gondnokság. Az 1877. évi XX. tc. magyarázata. Bp., Athéneaum Rt. 1878.

 

Sipőcz László: A gyámsági törvénypont az 1877. évi XX. tc. magyarázata. Bp., Ahéneaum Rt. 1882.

 

Szitás Jenő: A gyámügyi eljárás alapelvei. „ Gyámügyi és Gyermekvédelmi Közszolgálat Szerkesztette: Mártonffy Károly Kiadja: Pécs Egyetemi Kiadó Nyomdaipari Rt. l943.  

 

 

Zámbó Géza: A gyermekvédelmi gyámság (történeti gyökerek, jelenkori problémák és lehetséges jövőképek) PhD értekezés, Szeged, 2005.

 

 

 

 

 

 

 



[1] A fiatalkorú (14-18 év közötti) személyek ugyanezen esetekben, továbbá, ha a korlátozottan cselekvőképesek, gondnokság alá kerülnek. A két intézmény közötti „váltás” ex lege következik be.

[2] Ez a szabály az orosz szabályozással azonos.

[3] A volt szocialista országok közül gyámsági tanács intézménye a lengyel szabályozásban ismert és alkalmazott..

[4] A német jogban szintén ismert forma az egyesületekhez való fordulás hasonló esetekben.

[5] A nevelőszülői gondozás, nevelés önmagában nem jelenti a gyámság viselését is.

[6] A volt szocialista országok közül Lengyelországban nem gyámhatóság, hanem gyámbíróság rendelkezik a gyám kirendeléséhez, ellenőrzéséhez kapcsolódó hatáskörrel és feladatokkal.

 

[7] Magyarországon a gyámot, a gyámi tanácsadó, a nevelőszülői gyám esetén a nevelőszülői tanácsadó segíti. Az orosz szabályozás fenti rendelkezésében meghatározott jogosítványok a nevelőszülői tanácsadó magyar szabályozás szerinti feladataihoz hasonlíthatók.

[8] A gyám ilyen erős jogosítványa speciálisnak tekinthető,  más országok szabályozásában nem jellemző. Ez a jogosítvány általában a gyámbíróságot vagy a gyámhatóságot illeti meg.

[9] A szöveghez ragaszkodva említettük a nyugdíjra való jogosultságot, ami feltehetően valamilyen más országban használatos járadék-kifejezésnek felelhet meg.

[10] A törvény szövegezése még nem nélkülözi az ideológiai felhangot.

[11] 217/1998. Korm. határozat, közölve H.K. 152/1998. (április 6.)

[12] Egyed Árpád: A romániai gyermekjogvédelem törvényi szabályozása (Hargita megye főjegyzője). Nemzetközi szimpózium Kaposvár 2001. I. 35.p.

[13]  Degré Alajos: A magyar gyámságjog kialakulása a dualizmus korában gyámsági kódexéig. ELTE Jogtörténeti Tanszék, Bp., 1977. 124. p.

[14]  Degré Alajos: i.m. 125. p.

[15]  Sipőcz László: Gyámsági törvény. Az Athenaeum R. Társulat kiadása, Bp. 1882. 3. p.

[16]  Szitás Jenő: A gyámügyi eljárás alapelvei. „Gyámügyi- és Gyermekvédelmi Közszolgálat”, VII. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam. Közzétette: Vitéz Keresztes Fischer Magyar Királyi titkos tanácsos belügyminiszter. Szerkesztette: Mártonffy Károly. Bp., 1943. Pécsi Egyetemi Kiadó Nyomdaipari Rt. 420. p.

[17] Degré Alajos: i.m. 126. p.

[18] Németh Péter: A gyámság és gondnokság. Az 1877. évi XX. tc. magyarázata Bp., Athenaeum Társulat, 1878.

2005/4. szám tartalomjegyzéke