Bakos Eszter

            A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései

 

 

 

 

Bevezetés

 

A dolgozatban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a médiának van-e és he igen, milyen szerepe van a bűnözést kiváltó tényezők között. A téma aktualitását két szempont indokolja. Büntetőjogi oldalról a fiatalkorú elkövetők jelentős száma, az általuk megvalósított büntetőjogi tényállások egyre erőszakosabb formája. Másrészt a társadalom televíziós fogyasztási szokása. ,,A tömegtájékoztatás és mindenekelőtt a televízió a minden eddiginél szélesebb hatókörénél, viszonylagos megbízhatóságánál, műsorainak magas szórakoztató értékénél fogva kulcspozícióhoz jutott életünkben.”[1] Mindez igaz a fiatal korosztály tekintetében is, mert ,,Magyarországon a gyermekek naponta legalább három órát töltenek tévénézéssel”[2]. Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy milyen összefüggés van az egyre agresszívabban megvalósuló bűncselekmények elkövetése és a média tartalmai között. Ha nem is közvetlen, de közvetett kapcsolat mindenképp kimutatható. Természetesen a televíziós tartalmak önmagukban nem tehetők felelőssé a fiatalok deviáns magatartásáért, de mindenképp hozzájárulnak azok kialakulásához. Hiszen, ahogy ügyészségi gyakorlatom alatt is tapasztaltam, a fiatalkorú elkövetők szinte minden esetben az első helyen említették a televíziózást, mint szabadidős tevékenységet. Így egyetérthetünk azzal a megállapítással, hogy ,,világképünk, szokásaink, ízlésünk alakításában igen nagy szerepet játszik, vélemény-, életstílus formáló hatása nem vitatható.”[3] A mértéktelen és válogatás nélküli televíziózás, az onnan ránk zúduló erőszak és brutalitás következtében a fiatalokban torz világkép alakulhat ki. Minden fiatal, különösen pedig az agresszióra egyébként is hajlamosak ötletet meríthetnek, és kedvet kaphatnak a látottak utánzására, amely végső soron bűncselekmények elkövetéséhez vezethet.

A fiatalok szokásait és magatartásukat igen nagymértékben befolyásoló televízióra tekintettel jelen munkámban igyekszem kimutatni, hogy a fiatalkorúak által leginkább ,,fogyasztott” média az egyéb káros hatásain kívül milyen szerepet játszik a bűnözés alakulásában, amely a médiának a sok más negatív hatása közül a legsúlyosabb.

 

 

I. A fiatalkorú, a fiatalkori bűnözés és a média fogalma

 

1. A fiatalkorú fogalma a büntetőjogban és a médiát szabályozó jogforrásokban

Az 1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.) a 107. §-a (1) bekezdésében a fiatalkorút a következőképp határozza meg: ,,fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem”.  Tehát ez az időszak büntetőjogilag mindössze négy évet ölel fel, az ennél fiatalabb elkövetők gyermekkorúaknak számítanak, ami a törvény 23. §-a szerint büntethetőséget kizáró ok.

A 18 éven aluli korosztályra a médiát szabályozó jogforrásokban a nemzetközi és a hazai dokumentumok a gyermek, a fiatalkorú és a kiskorú fogalmát egyaránt használják. A gyermekek jogairól szóló Genfi Nyilatkozat és A gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény 1. cikke szerint gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. Az Európai Unió Alapjogi Chartája a gyermek, míg az Európai Parlament és a Tanács 2007/65/EK irányelve a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezések összehangolásáról szóló 89/522 EGK módosításáról (továbbiakban: audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a kiskorú fogalmát használja a 18 éven aluli személyekre.

A hazai ágazati szabályok közül az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról (továbbiakban: médiatörvény) kötelezővé teszi a klasszifikációt, továbbá reklámkorlátokat és –tilalmakat fogalmaz meg a kiskorúak védelme érdekében. A 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól a büntetőjogi kategóriákkal megegyező módon használja a gyermekkorú és a fiatalkorú megkülönböztetést. Végül a média eszközeire A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben is találunk rendelkezéseket, amely a gyermekkorú és a fiatalkorú fogalmát is használja. Az elsőn a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 12.§-ában meghatározott kiskorút érti[4], a fiatalkorún pedig a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltött, de 18. életéven aluli személyt.

Mindezek alapján elmondható, hogy a büntetőjogon kívüli jogforrások minden tizennyolcadik életév alatti személyt gyermeknek, illetve kiskorúnak tekintenek, kivéve, ha a rájuk vonatkozó jogszabályok alapján hamarabb nagykorúvá válik. Azaz a gyermek, kiskorú fogalma magában foglalja a büntetőjogilag gyermeknek és fiatalkorúnak minősülő személyeket egyaránt. Így a média hatását nem csak a büntetőjogilag fiatalkorúak (14-18 éves korosztály) vonatkozásában kell vizsgálni, hanem a náluk fiatalabb korosztály tekintetében is. Ez egyébként is indokolt, mert ,,egyre csökken az az életkor, amelyben a bűnözést megkezdik és egyre nő a 13 év alatti gyermekek által elkövetett bűncselekmények száma, akiknek cselekményei egyre nagyobb kegyetlenséggel járnak”[5].

A dolgozatban a média és a bűncselekmények elkövetésének összefüggéseit a 14-18 évesek vonatkozásában vizsgálom, mert hazánkban az a fiatalkorú elkövető, aki ezen évei során valósítja meg a Btk. által meghatározott Különös részi büntetendő tényállásokat.

 

2. A fiatalkori bűnözés fogalma és általános jellemzői

A fiatalkori bűnözést a szakirodalom[6] a következőképpen határozza meg: a 14. életévüket már betöltött, de a 18. életévüket be nem töltött bűnelkövetőket és bűncselekményeiket magában foglaló társadalmi tömegjelenség. Azaz a fiatalkorú bűnözés szerves része a társadalomban tapasztalható bűnözésnek, az összbűnözés alrendszere.[7]

A jellemzők mennyiségi mutatók (a), az elkövetett bűncselekményi kategóriák (b) és minőségi mutatók (c) alapján foglalhatók össze.

a)    Habár a fiatalkorú elkövetők száma csökken a népességen belüli arányuk csökkenése miatt, ez nem vonja maga után a bűncselekmények számának csökkenését. A gyakorisági mutatók romlanak és az ismertté vált elkövetők számának mintegy 10%-a fiatalkorú.

b)   A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények jelentős része vagyon elleni bűncselekmény, azon belül is a lopás a legjellemzőbb. Kiemelkedő a betöréses lopás és a járműlopás. Például 2008-ban a fiatalkorú elkövetők 36%-a ellen indult eljárás lopás miatt.[8] A vagyon elleni bűncselekmények egy sajátos csoportja, a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé tartozó rablás elkövetése is igen jellemző, továbbá meghatározó a közrend elleni bűncselekmények közé tartozó garázdaság. Végül sajnos az is elmondható, hogy a fiatalkorúak által elkövetett személy elleni bűncselekmények is egyre gyakoribbak. Az élet, testi épség elleni bűncselekmények, illetve a szabadság és az emberi méltóság elleni támadások közül az emberölés, a testi sértés, a kényszerítés, a zaklatás, a becsületsértés és a rágalmazás egyre nagyobb számban fordulnak elő. Például a 14-18 éves korosztály 2007-ben 29 szándékos emberölést követett el, de a testi sértések is igen magas aránnyal voltak jelen, mintegy 649 ilyen jogsértés valósult meg.[9]

c)    A fiatalkorúak elkövetésére sok esetben jellemző a motiválatlan erőszak. Ez elsősorban gépkocsi feltöréseknél vagy utcai rongálásoknál, csoportosan elkövetett rablásoknál mutatkozik meg, de az erőszakos, kegyetlen, durva elkövetés a személy elleni támadásoknál is domináns. De a megtámadott sértetteket a fizikai bántalmazáson túl sokszor meg is fenyegetik, sok esetben a pszichikai erőszaktól sem riadnak vissza a bűncselekmények véghezvitele érdekében. A felesleges erőszakot és brutalitást mutatja annak a férfinak az esete is, akit egy 15 éves fiú először összevert a telefonjáért és az órájáért, majd az elkövető nem bírta magát megfékezni és felgyújtotta áldozatát.[10]

További jellemző, hogy általában 3-6 fős csoportokban követnek el bűncselekményeket. A csoportot az esetek nagy részében kortársak alkotják, de előfordulhat egy-egy fiatal felnőtt jelenléte is, mint hangadó, irányító. A rablások azok a bűncselekmények, amelyeket leginkább jellemzi a csoportos elkövetés. Ebből az is következik, hogy a bűncselekmények jó része nem ad hoc jellegű, hanem előre megszervezett.

 

3. A média, a médiaszolgáltatás fogalma

A média tág értelemben a mondanivalónk kifejezésére használt közvetítő közeg, szűkebb értelemben a hagyományos (lineáris) rádiós - és televíziós műsorszolgáltatást és a lekérhető (on-demand) médiaszolgáltatást jelenti.

A médiaszolgáltatások fogalmát az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv rendezi, amely az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozza. Ez a fogalom azon televíziós (linear) és lekérhe(non-linear)[11] tömegkommunikációs eszközöket foglalja magában, amelyeket a közvélemény széles rétegeinek szánnak, és amelyek azt egyértelműen befolyásolják[12]. Az irányelv tárgyi hatálya alá von minden gazdasági tevékenységi formát, a közszolgálati vállalkozást és az audiovizuális kereskedelmi közleményt. Ezzel szemben a szabályai nem vonatkoznak a nem gazdasági jellegű tevékenységekre, és azok sem tartoznak hatálya alá, amelyek nem állnak versenyben a gazdasági jellegű szolgáltatásokkal[13]. Továbbá az online játékok, a szerencsejáték-szolgáltatások és a keresőmotorok is kivételt jelentenek, mert ezek elsődleges célja nem a műsorszolgáltatás. Végül az irányelv rendelkezései nem alkalmazandók a hírlapok, folyóiratok elektronikus változataira sem.

A hatályos médiatörvényünk és szabályozási hagyományainkra tekintettel az új médiatörvény koncepciók is tárgyi hatályuk alá vonják a rádiós szolgáltatásokat. Így hazai viszonylatban audiovizuális kitétel nélkül ,,csak” médiaszolgáltatásokról beszélhetünk. Ennek megfelelőn az irányelvnek a kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseit kizárólag a lineáris és a lekérhető audiovizuális tartalmakra, míg a hatályos médiatörvény és a készülő szövegtervezetek rendelkezéseit a rádiós tartalmakra is alkalmazni kell. Jelen dolgozatban a televíziós tartalmakat kívánom vizsgálat tárgyává tenni, amelyek ma már a világhálón is elérhetők. Ettől függetlenül ugyanazon szabályozás alá esnek az irányelv által rögzített technológiasemlegesség elve alapján. Továbbá hatásuk sem különbözik amiatt, hogy a számítógép képernyőjén keresztül jutnak el hozzánk.

 

 

II.  A fiatalkori bűnözés és a média összefüggései

 

Véleményem szerint minden deviáns magatartás valamilyen társadalmi, szociális problémára vezethető vissza, önmagában egyetlen fiatal sem lesz bűnelkövető. Ezt támasztja alá a Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye is, mely szerint ,,sokféle ok vagy körülmény vihet rá egy fiatalkorút, hogy bűncselekményt kövessen el, és a terület szakértői még nem jutottak általános konszenzusra ezekkel kapcsolatban”[14]. A rossz családi körülményektől kezdve a társadalmi befolyásoló tényezőkig számos hatás éri a fiatalkorúakat, de önmagukban ezek nem kriminalizáló tényezők, ,,csupán” elősegíthetik az elfogadott normarendszertől való eltávolodást.

A szakirodalom[15] az erőszakos bűnözés okságát a következőkben látja:

1.    makrokörnyezeti hatások (Azoknak a leglényegesebb társadalmi viszonyoknak az összessége, amelyek meghatározzák az adott társadalom típusát, alapberendezkedését, rétegszerkezetét, tulajdonviszonyait, az elosztási viszonyokat, a munkamegosztás rendszerét.),

2.    média, erőszak,

3.    alkohol, drog, erőszak,

4.    mikrokörnyezeti hatások (a konkrét emberi kapcsolatok színtere),

5.    biológiai és pszichés tényezők,

6.    sértetti közrehatás.

A fiatalkori bűnözés okai megegyeznek a bűnözés általános okaival, de egyes tényezők erőteljesebben vannak jelen. Így a 14-18 éves korosztály tekintetében a következő, mikrokörnyezeti tényezők tekinthetők hangsúlyosabbaknak:

1.    családi viszonyok, anyagi háttér,

2.    az iskola: a tanulás fontossága és a fiatalokat megmozgató programok hiánya,

3.     társas kapcsolatok,

4.    média.

A mikrokörnyezeti tényezőkön belül szubjektív és objektív okokat különböztethetünk meg. A fiatalkori bűnözés oka szubjektív oldalon az anyagi haszonszerzés, az agresszivitás, továbbá a kalandvágy. Az objektív tényezők között számottevő a rossz baráti környezet és a társadalom egyéb szegmenseinek befolyásoló hatása, az alacsony jövedelem és pénzzavar, a családi problémák. Elmondható tehát, hogy a nem megfelelő szocializáció, a baráti kapcsolatok, a céltalanság is szerepet játszhat a bűnözővé válásban, és ezen okokhoz társulva a média erősítheti a hajlamot a deviáns magatartás tanúsítására. A következőkben azt kívánom bemutatni, hogy a média hogyan hathat a fiatal generáció viselkedésére. Természetes a közvetített magatartásminták nem önmagukban, hanem csak más tényezőkkel együtt – mint az elhanyagoltság, személyiségi problémák – vezethetnek bűncselekmények elkövetéséhez.

 

1. A kiskorúak jogai a médiában

A kiskorúak jogairól azért tartom fontosnak szólni, mert ezek tartalomszolgáltatók általi figyelmen kívül hagyása vezethet a kiskorúak negatív irányba történő befolyásolásához.

A kiskorúakat a médiával kapcsolatban számos jogosultság megilleti, amelyeket nemzetközi dokumentumok, mint az Egyesült Nemzetek keretén belül elfogadott 1924. évi a gyermekek jogaira vonatkozó Genfi Nyilatkozat és a 1989. évi Gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény, továbbá az Európai Unió dokumentumai[16], illetve a hazai jogszabályok[17] rögzítenek.

A jogokat röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a kiskorúaknak joguk van hozzájutni a szociális, szellemi és erkölcsi jólétüket előmozdító, valamint a fizikai és szellemi egészségüket biztosító tájékoztatáshoz[18], továbbá a programok és a televíziós hirdetések szabályozását a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődése védelmére tekintettel kell kialakítani, ahogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv is kiemelte már megszületésekor a Preambulumában. Továbbá joguk van a fejlődésükre káros hatások és az információs ártalommal szembeni védelemre, a médiában fejlettségüknek megfelelő, ismereteik bővítését segítő műsorokhoz való hozzáférésre és az erőszak, a pornográfia elleni védelemre (Gyvt. 6.§ (6))

Ezen jogok médiaszolgáltatók általi tiszteletben tartása és figyelembe vétele a fiatal korosztály egészséges személyiségfejlődése érdekében elkerülhetetlen. A jogoknak már a legcsekélyebb megsértésével is kedvezőtlen befolyást gyakorolhat a média a kiskorúakra. Azaz az Európai Unió Alapjogi Chartája szavaival élve, a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie[19]. Ezt a követelményt messzemenőkig érvényesítve kell a jogalkotóknak és a médiaszakmának eljárni a tartalomszabályozás során, hogy milyen tartalmat, mikor és hogyan enged közvetíteni és a szabályokat miként érvényesíti.

 

2. A média hatásáról általában

A média, a média közvetítette erőszak a kommunikációtudományon belül kitüntetett szereppel bír. A tudósok abban egyetértenek, hogy a televízió és a televíziós erőszak direkt módon nem járul hozzá a társadalmi normákkal ellentétes viselkedéshez. Ugyanakkor a szakirodalom is alátámasztja, hogy ,,az erőszak mediális megjelenítése bizonyos körülmények között kedvez ezen magatartásmódok kialakulásának”[20]. Ez azt jelenti, hogy a bűnözés okai között a média is jelentős tényező. Jelentős tényező, mert a fiatalok szabadidejének nagy részét a televíziózás tölti ki, az ott látottak meghatározzák életmódjukat és kommunikációs kultúrájukat, hatással vannak kapcsolati mintájukra, befolyásolják értékrendjüket és gondolkodásmódjukat. A televízió anélkül befolyásolja mind a fiatal, mind az idősebb nézőket, ,,hogy azok tudatában lennének a rájuk gyakorolt elementáris hatásnak”[21]. Azaz a képernyő előtt ülve megtartjuk szabadsághitünket, de közben cselekvéseink irányát egyre jobban a média manipulálja, és a fiatal korosztály egyre gyakrabban az ott tapasztalt viselkedési formákat utánozza. Hasonló stílusban beszélnek a felnőttekkel és a barátaikkal, ahogy az egy kibeszélőshowban is előfordul. Az erőszak, az agresszió és a verbális durvaság mellett az ő értékrendjében is változás következik, következhet be, mert a családi és a baráti kapcsolatok hiánya miatt a média, elsősorban a televízió marad az értékközvetítő, a titkos nevelőjük. A tanulás, a hosszabb és keményebb életpálya helyett gyors érvényesülésre törekszenek, mindent rögtön meg akarnak szerezni, akár jogtalan elvétellel is. Nincs is ezen csodálkozni való, mert ,,a fényűzést, a gazdagságot látják a mai ,,sztárokról” készült műsorokban, így ,,"sztárjaikban" sem a sok munkát, hanem a gyors érvényesülést értékelik”[22].  Sok esetben ezeket az embereket tartják példaképüknek, a már elsajátított helyes viselkedési normáik megváltoznak a ,,sztárok” könnyed életvitelét látva.

Teljes bizonyossággal állítható, hogy a média által közvetített agresszió és erőszak, a verbális durvaság a kiskorúak személyiségét negatívan befolyásolja. Történik ez azért, mert a kiskorúak ,,médiaolvasása” a médiatudatosság (media literacy)[23] hiánya következtében nem megfelelő. A látottakat nem képesek megérteni, értelmezni. Ezért, ahogy már a médiatudatosság fogalma megjelenése előtt is felismerték a szakemberek, ,,a filmbefogadás oktatásának döntő szerepe lehetne abban, hogy megértsük a tévéerőszak konstruált természetét”[24]. Mivel a kiskorúak nagy része felnőtt felügyelete nélkül ül a képernyő előtt, a látottakat egyedül értelmezik. Viszont megfelelő értelmezés nélkül az egész életükre negatívan hathat az ott látható gyakori erőszak és így ,,maguk is könnyebben nyúlnak az erőszakhoz”[25]. A filmekben látható emberölések és borzalmak, a híradók erőszakos, sokkoló képei és a showműsorokban a résztvevők egymással szemben tanúsított magatartásai láttán a fiatal korosztály fogékonnyá válhat hasonló degradáló magatartásra, személy vagy vagyon elleni bűncselekmények elkövetésére.

Az általános jellemzők mellett egyes műsorok tekintetében a következők mondhatók el.

 

 

3. Egyes médiatartalmak káros hatásai

 

3.1. Erőszak a médiaszolgáltatásokban, azaz a médiaerőszak

A XX. században számos felmérés készült és elmélet született azzal kapcsolatban, hogy az agresszió megjelenítése milyen hatást válthat ki a nézőkben.[26] Egyes kutatók a képernyőn megjelenő erőszaknak károsabb, mások kevésbé káros hatást tulajdonítanak. Akármennyire is eltérőek az álláspontok, azt a szakemberek is felismerték, hogy a médiában megjelenő erőszak komoly problémát okoz a felnövekvő generáció életében, ugyanakkor magának az erőszaknak a hatása és a befolyásoló képessége számos más tényezőtől is függ, mint a gyermekek életkora, személyisége, az erőszak megjelenítési formája. Így a televízióban közvetített erőszak többek között akkor alkalmas a néző agresszivitásának növelésére,

1.    ha a képernyőn vagy a moziban, élő, valós szereplők előadásában jelenik meg, vagyis nem rajzfilm vagy tudományos-fantasztikus film,

2.    ha az erőszakot tartalmazó program a valós élet eseményeit eredeti felvételen közvetíti,

3.    ha gyermekek vagy serdülők a nézők.[27]

 

A műsorok tartalmát figyelve az a meglátásom, hogy a különböző súlyú erőszak[28] megjelenítése – mint az öncélú erőszak[29] és az indokolatlan erőszak - okoz leginkább problémát a társadalom tagjaira gyakorolt hatása miatt. A csatornákat az erőszak tematika uralja és az erőszakot ábrázoló műsoroknak igen nagy a nézettsége. Ezért a szolgáltatóktól sem várható el, hogy levegyék a kínálatról, de a fiatal generáció jogai védelmében az erőszak megjelenítését szabályozni kell, mégpedig a jelenleginél szigorúbban. Ezek a kiskorúak tekintetében negatív hatásúak, ezért meg kell óvni őket a számukra ártalmas anyagoktól, amihez családi odafigyelés és megfelelő szabályozás szükséges. A gyermekek nem csak a felnőtteknek szánt műsorokban, hanem a nekik készült rajzfilmekben is az esetek nagy részében találkoznak az erőszakkal, amely fokozza a hajlandóságot az agresszióra, illetve érzéketlenné teszi őket. Az erőszak elfogadhatóvá válik a mindennapokban és a fiatal generáció tévesen úgy fogja fel, hogy az erőszakos érdekérvényesítés elfogadott és helyes. Ez az Európai Unió közösségi szakembereinek véleménye is, akik úgy vélik, hogy az ,,erőszakos képek és viselkedés közvetítése egyes médiumok bizonyos programjaiban (…) olyan értékrend kialakítását segíti a fiatalok körében, ahol az erőszak elfogadható viselkedésformaként jelenik meg”[30]

Vagyis az erőszak hatása a következők szerint foglalható össze.

 

,,Pszichológiailag félelmet kelt a nézőkben, morálisan érzéketlenné teszi őket a szenvedés látványával szemben, végül a gyakorlati életben a látott erőszak mintául szolgálhat, utánzásra ösztönözhet különösen gyermekek között.”[31]

 

Minderre tekintettel a fiatal generáció számára készült műsorokban különösen, de minden tartalmat illetően kiemelt figyelmet kell fordítani az erőszak indokolt megjelenítésére és annak következményeinek bemutatására. Az erőszak egy olyan elem a műsorok klasszifikációja során, amelyet a műsorszolgáltatóknak figyelembe kell venniük a műsoraik kategorizálásakor egyéb más jellemzők mellett, amelyeket Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: ORTT) 1494/2002. határozatában rögzít. A részletes leírás ellenére sajnos elég gyakori, hogy a műsorszolgáltatók III. kategóriás műsorban tesznek közzé olyan tartalmat, amely a bérgyilkosságot részletesen mutatja be, hangsúlyt fektetve az emberölési módokra és az áldozatok eltűntetésére.[32] A fiatalok által elkövetett erőszakos bűncselekmények egyre brutálisabb formában jelentkeznek. Fejszét, baltát használnak, ahogy 1994 júniusában is történt, amikor a Kenese-hegyen egy 16 éves fiú fejszével fejbe vágta édesapját, aki a helyszínen szörnyethalt. Vagy ugyanilyen brutális esemény történt két évvel később Diósjenőn, ahol egy 17 éves lány baltával agyonverte apját.

Természetesen az erőszak, a médiaerőszak kapcsán nem beszélhetünk egyoldalú ok-okozati hatásmechanizmusról. Azaz, ,,azt, hogy egy ember milyen hatást él át, nem csupán a látott erőszak határozza meg, hanem nagymértékben befolyásolják belső tulajdonságai, illetve egyéb külső körülmények is”[33]. Ez lehet a néző személye (kora, neme, személyiségjellemzői), a szociális közeg vagy az erőszak-ábrázolás jellemzői.

Elmondható, hogy a 12 éven aluli gyermekek a legveszélyeztetettebb csoport, náluk lenne leginkább szükség a szülői kontrolra, az együtt-tévézésre, a látottak megbeszélésére. A szociális közeg kapcsán főleg a szülői szokások lehetnek negatív példák, amennyiben ők maguk is sok erőszakos műsort néznek. Végül, ami az erőszak megjelenítését illeti, az erőszak mértéke és ábrázolási módja, az erőszakot ábrázoló személy, és az erőszakot megjelenítő műsor műfaja bír jelentősséggel. Vagyis összefoglalóan elmondható, hogy azok a fiatalok a legveszélyeztetettebbek a médiaerőszak hatása tekintetében, akiknél mindhárom csoport kockázati tényezői előfordulnak. Viszont a megoldás elég nehéz és összetett, mert a műsorszolgáltatók nem érdekeltek abban, hogy levegyék műsoraikról az erőszakos műsorokat a hatalmas nézőszám miatt, másik oldalról viszont sajnos sok családban hiányzik a szülői háttér a közös tévézéshez, a látottak megbeszéléséhez, a gyermek tévénézési szokásainak kontrolálásához. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ,,a gyerekek a gondoskodás hiánya miatt a tévét választják ,,pótszülőnek”[34]. Ez viszont komoly veszélyt jelent a kiskorúak viselkedési szokásaira, mert mind a külföldi, mind a hazai kutatások azt támasztják alá, ,,hogy a média – ha közvetetten is – kedvezőtlen szerepet játszik az erőszak fokozódásában és terjedésében”[35]. Vagyis az erőszakos jelenetek megértése érdekében még nagyobb szükség van a szülők, esetleg a pedagógusok munkájára, hogy felkészítsék a fiatal generációt a médiában látottak befogadására, az erőszak és az agresszió megértésére. E nélkül egyáltalán nem lepődhetünk meg azon, hogy az agresszió mint szubjektív tényező igen jelentős a fiatalkorú bűnelkövetők között (2007-ben a fiatalkorúak 10,72%-a ezen ok miatt követte el bűncselekményét a Rendőrség  A gyermek- és fiatalkori bűnözés helyzete elnevezésű elemzése szerint[36].

Az erőszak megjelenítése kapcsán külön kiemelném a horrorfilmeket (A.) és a hírműsorokat (B.), mint legerőszakosabb televíziós műfajokat.

 

A. A horror és az akciófilmek

A horror filmek külön kiemelést érdemelnek a fokozott erőszak és a káros pszichés hatás miatt. Az agresszió által kiváltott feszültséget a gyermekeknek le kell vezetniük, amely komoly szocializációs problémákat okozhat, amellett, hogy csökkent agyi aktivitást is előidézhet. A gyermekek ezekben a műsorokban az erőszak jutalmazott formáját látják, ami miatt ők is a konfliktuskezelés e módját választják a műsorokban látott elkövetők közömbösségét követve. Vagyis messzemenőkig igaz az az állítás, hogy ,,különösen utánzásra csábít az erőszak, (…) ha társadalmilag igazolt (…) és jutalmazott”[37]. Így a konfliktusmegoldás e módjának a film középpontjába állítása a fiatal generáció fejlődését hátrányosan befolyásolja, ahogy az ORTT 250/2005-ös határozata alapján a bíróság is megállapította. Az akciófilmek egyébként is igen kedveltek a fiatalok körében. Sőt elmondható, hogy ,,az akciófilmek erőszakos tévéhősei a tizenévesek legkedveltebb példaképei szerte a világon”[38]. Egyben ezek a filmek oktatófilmekké válnak a bemutatott rablás, ölés, zsarolás tekintetében. Így a kriminális magatartást egy más által elkövetett cselekmény megfigyelése előzi meg, amit utána a delikvens önmaga is kipróbál. Ezt a szakirodalom is így látja, amely megállapította, hogy ,,több eset került napvilágra, ahol az akcióhősök követendő példává váltak (Rambo, Nindzsa harcosok), s ezek végzetes következményekkel jártak”.[39]

A horrorfilmeknek van egy olyan csoportja, amely a serdülőknek készült, de szocializációjukra igen káros hatással bír. Ez az úgynevezett ,,tinédzserhorror”. Ilyen filmnek tekinthető a Gyermekjáték, a Rémálom az Elm utcában és a Halloween, amelyekben a fiataloknak egyedül kell harcolniuk egy gyilkossal és érvényesülniük kell a felnőtt társadalommal szemben. Ez példaként szolgálhat számukra, hogy hogyan kell harcolniuk a társadalomba való beilleszkedésért.

 

B. Hírműsorok

A híradó az egyik legerőszakosabb műsortípus, a vér és az erőszak megjelenítése mindennapos. A nézők már megszokták az efféle képanyagokat, némi közönnyel szemlélve azokat. A gyermekek esetében viszont ezek sokkoló hatásúak. Mivel nem az erőszak nevelő-tanító hatása és a jogkövetkezmények hangsúlyozása történik, a fiatalok nem látják a társadalom által elítélt magatartások negatív következményei, így nem is számolnak azokkal. Így nincs mi visszariassza a fiatal elkövetőket az egyre brutálisabb tettektől, amelyhez esetleg a híradásokból merítenek ötletet. Nap, mint nap hallhatók olyan hírek, amelyek gátlástalan emberölési módszerekről számolnak be. Mindenki, így a fiatal generáció is hallhatott az iraki katonáról, aki egy 14 éves lányt erőszakolt meg, majd vele és családjával is végzett. Mindenki megismerhette annak a 27 éves fiatalembernek az esetét is, aki nem tudta konfliktusát másként rendezni, és úgy döntött, megöli vitapartnerét. A férfit megfojtotta, majd két segítőjével a Galgahévíz határában lévő erdőben elásta. Ezt a sort számos példával lehetne folytatni, amellyel kapcsolatban az a legnagyobb probléma, hogy a jogkövetkezmények bemutatása, a szankció ismertetése elmarad. A fiatal generáció így nincs és nem is lehet tisztában azzal, hogy cselekedetüknek milyen büntetőjogi következménye lehet.

 

3.2. Kibeszélőműsorok

A kereskedelmi televíziók elterjedése a műsorkínálatot minőségileg is megváltoztatta, megjelentek az elsősorban a közönség szórakoztatását szolgáló műfajok, a kibeszélő- és a valóságshowk. Ezen műsorokban számos kivetni való található. Egyértelműen felismerhető bennük az emberi és a személyiségi jogok sérelme. Mindkét műsortípusban megtalálható a trágár beszéd, a vitatkozás és az erőszakos viselkedés, a konfliktusok nem megfelelő megoldása. Végül a bennük bemutatott könnyed életmód is negatív hatással bírhat a még ki nem alakult személyiségű fiatalokra.

A jogok semmibe vétele, az egymással szemben tanúsított megalázó, erőszakos viselkedés a gyermekek társas-kapcsolatára is kihat. A gyermekek azt a következtetést vonhatják le, hogy bárkiről rögtön vélemény alkotható és kapcsolataikban viselkedésük igencsak mellőzi a tiszteletet. A könnyed hangvétel miatt ezek a műsorok igen közkedveltek a fiatalok körében, mert nevetségesnek, fiatalosnak tartják őket. Így a gyakori nézettség révén az említett káros hatásokat erőteljesebben befolyásolják a gyermekek személyiségét.  Így nem meglepő, hogy a destruktív magatartások a fiatalkorúak egymás közötti és a felnőttek való viszonyában egyaránt jelen vannak. Elég itt a tanárokkal szembeni szemtelenségre és visszabeszélésre (például egy 17 éves diáklány leköpte, degradáló kifejezésekkel illette a tanárnőjét) vagy súlyosabb esetbe a tanárok fizikai bántalmazására gondolni. Ezek a magatartások megvalósíthatnak szóbeli vagy tettleges becsületsértést, esetleg közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot, amelyekért a fiatalkorúaknak vállalniuk kell a büntetőjogi felelősséget.

Jómagam a leírtak miatt támogatnám magasabb besorolási kategóriába helyezni őket és csak késői időpontban közvetíteni, amikor a gyermekek nem vagy kisebb eséllyel láthatják ezeket a műsorokat. Ebben az esetben nem kerülhetne sor arra, hogy olyan destruktív magatartásokkal találkozzanak a gyermekek, amelyek csak III. kategória szerint közölhetők.

 

3.3. Rajzfilmek

A rajzfilmeket is fontosnak tartom megemlíteni, bár lehet, hogy a fiatalkorú korosztály számára nem bír akkora jelentősséggel, mint a gyermekkorúak között. Korunk rajzfilmjei sem nélkülözik az erőszakos és agresszív jeleneteket. Ahogy egy szakértő pszichológus is nyilatkozott, ,,televízió képernyőjén megjelenő erőszak ugyancsak egyértelműen növeli a gyerekek agresszivitását[40]. Egyes mesék, mint a Tom és Yerry is érzéketlenné teszi a fiatalokat az agresszivitással szemben. Például az említett mese egy részében a palacsintává lapított vagy felrobbantott macska egy idő után talpra állt, így a fiatalok úgy gondolhatják, hogy az agresszió ártalmatlan. Hasonló véleményen volt az erőszak kapcsán az ORTT által felkért pszichológus szakértő csoport is a Dragon Ball és a Dragon Ball Z mese vizsgálatakor. A véleményükben azért tartották különösen veszélyesnek a sorozatot, mert ,,fikciós és játékos formában fogadtatja el a nézőkkel az erőszakot”[41]. Történik mindez azért, mert a harci és erőszakos jelenetek az érzelmeken keresztül hatnak és a gyermekek kiforratlan személyiségére károsak, hiszen az agresszió elfogadott, megengedett, mulatságos, szórakoztató és következmények nélküli formájával találkoznak a képernyőn.

 

3.4. Reklámok

A médiában igen jelentős számú szakember dolgozik azon, hogy a reklámok minél színesebbek legyenek, hogy lekössék a gyermekek figyelmét. A szakma kihasználja, hogy a fiatalkorúak érzékenyebbek a reklámüzenetekre és így könnyebben befolyásolhatók a későbbi fogyasztói szokásaik és vásárlásaik. A gyermekek döntését egyértelműen meghatározza, hogy különféle rafinált módszerekkel mutatják be az élvezeti, a szórakoztató vagy kozmetikai cikkeket. Sokszor hatalmas vágyat keltenek a fiatalokban, akik abba a téves tudatba kerülnek, hogy nagyszerű dolog sört inni vagy csak akkor lehetnek egy adott ,,baráti” körben elfogadottak, ha birtokukban van egy bizonyos műszaki cikk vagy egy márkás ruhadarab. Ez azoknál a hátrányos helyzetű gyermekeknél generálhat problémát és vezethet akár egy lopás tényállásának megvalósításához, akik nem tudják feldolgozni, hogy anyagi helyzetük nem teszi lehetővé az adott termék megszerzését, legális úton. Mindezekre tekintettel egyre több bolti lopás történik és a szakirodalom szerint ezen belül is ,,megszaporodtak a nagy üzlethálózatok sérelmére elkövetett bolti lopások”[42]. Az eltulajdonítások viszont arra is következtetni engednek, hogy gyakran nem a megélhetésért követik el a bűncselekményeket. Így ,,elsősorban a fiatalkorúak érdeklődési körébe tartozó zenei termékek, CD, DVD, lemezek, továbbá az elrejthető műszaki cikkek, sportszerek, valamint ruhaneműk és kozmetikai szerek a legkedveltebb  árucikkek”[43], de a mobil-telefonok, a kerékpárok és a gépkocsik is kedvelt elkövetési tárgyak.

 

 

 

III. Égető problémák a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények kapcsán – figyelemmel a televíziós tartalmak káros hatásaira

 

A már említett és említésre kerülő szakirodalom, a statisztikák mind azt támasztják alá, hogy napjainkban

1.    a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények egyre erőszakosabbak,

2.    az alkoholos befolyásoltság egyre jellemzőbb a fiatalkorú elkövetőkre,

3.    a kábítószeres bűnözés egyre elterjedtebbé válik,

4.    jellemző a bűncselekmények megvalósítása a konfliktusok megoldása és a vágyak kielégítése végett.

Ezen elméleti megállapításokat sajnos a gyakorlat, a valóság is igazolja. A bemutatásra kerülő megtörtént esetek mind azt mutatják, hogy a fiatal korosztály sok esetben nem képes a társadalmi normáknak megfelelő magatartás tanúsítására konfliktushelyzetekben és ilyenkor szélsőséges megoldási módokat keresnek, illetve az is elmondható, hogy igen gyakran nyúlnak valamilyen ,,segédeszközhöz” a boldogabb és felszabadultabb életérzés elérése érdekében.

 

1. Élet, testi épség ellen elkövetett bűncselekmény - különös kegyetlenséggel, előre kitervelten

A bűncselekmények elkövetése egyre fiatalabb életkorra tehető és ezeket egyre brutálisabb és erőszakosabb módon hajtják végre, sokszor felesleges pszichikai és/vagy fizikai bántalmazáshoz folyamodva. A késelés, a késszúrás, a hatalmas fizikai erővel kifejtett verés, a rugdosás gyakran alkalmazott elkövetési mód. Ezt az álláspontot az itt bemutatott tényállás teljes egészében alátámasztja, ami – sajnos – csak egy példa a sok közül.

Az emberölés többszörösen minősített esetének egy 14 lány és 12 éves fiú volt az elkövetője. A gyermekkorú személy vonatkozásában megszüntető határozat született, vele szemben nem indult eljárás, szinte tiszta lappal folytathatta életét. A minősített eset megállapítása a lány vonatkozásában állt fenn, aki felbujtotta a fiút a brutális gyilkosság elkövetésére, de miután a fiú nem volt büntethető, így a lány az előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűncselekményének a közvetett tettesévé vált.

Az áldozat és az elkövető gyermekek egy olyan iskolába jártak, ahol közösségbe nehezen beilleszkedő fiatalok tanulnak, azaz náluk a személyiségi problémák, mint a hiperaktivitás vagy az értelmi fogyatékosság is jelen van, volt. Az áldozat, Franciska és az elkövetők között hosszabb ideje konfliktus állt fenn, amit a két elkövető nem tudott miként kezelni. Úgy gondolták, az lesz a legjobb megoldás, ha Franciskát ,,megleckéztetik”. Az erdőben a fiú összekötötte a lány kezét, betömte a száját, az elkövetők együtt levetkőztették, majd a fiú a lánytól kapott láncos bottal, az úgynevezett nuncsakuval behatolt a lány hüvelyébe, később pedig azzal megfojtotta. Miután meggyőződtek róla, hogy a sértett nem él, a kötelet levágták a kezéről és a kezén lévő gipszre ráírták: ,,game over”.

A cselekmény végrehajtása kétségkívül megalapozza a különös kegyetlenséget, azaz az elkövetési magatartás embertelenségét és a rendkívüli brutalitását. A kiskorúak által elkövetett cselekmény Franciska vonatkozásában az emberi méltóság teljes megalázását jelentette. A lány kezeinek megkötése, szájának kitömése pszichésen rendkívüli megrázkódtatást és fizikai fájdalmat okozhatott, másrészt az elkövetők az emberölést az általában szükséges nagyobb embertelenséggel, brutalitással valósították meg. 

Hasonlóan előre kitervelt, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben találta a bíróság bűnösnek azt a két 17 éves kaposvári fiút is, akik 2008-ban megölték osztálytársukat. A gyilkosságra ugyancsak egy erdőben került sor. A hírműsorok beszámolóit követve igen gyakran hallani olyan esetekről, amikor a bűncselekményt városok szélén lévő, elhagyatott területen követik el az elkövetők, bízva cselekményeik későbbi felderítésében. Ez ötletet adhat a fiataloknak az elkövetés helyszínére vonatkozóan, hogy minél később kelljen szembenézniük a felelősségre vonással.

 

2. Az alkohol szerepe az elkövetés során

Elsősorban a lopások kapcsán fordul elő, hogy az elkövetők éjszaka, alkoholos vagy más szertől befolyásolt állapotában követnek el bűncselekményt. Az alkoholos befolyásoltság számottevő jelentőségét említi a Gazdasági és Szociális Bizottság a garázda tevékenységek és a közúti biztonságot veszélyeztető viselkedés esetén.[44] Az Országos Rendőr-főkapitányság is kiemelte A gyermek- és fiatalkori bűnözés helyzete című tanulmányában, hogy ,,a bűnelkövetésben közrejátszó – a fiatalkorú személyével kapcsolatos oksági tényezőket vizsgálva aggasztónak mondható az alkohol szerepe”[45]. Az éjszakai szórakozás a fiatalok körében egyre elterjedtebb, sok még gyermekkorú vagy a fiatalkor alsó küszöbén álló személy tölti estéit otthonuktól távol, egy szórakozóhelyen. Az alkohol-fogyasztás mára már az esti bulizások, ,,bandázások” kihagyhatatlan része. Ettől várja a fiatal generáció, hogy a szórakozás igazi és felejthetetlen élmény nyújtson nekik. A szórakozóhelyeken vagy onnan hazafelé tartva számos lopás, garázdaság vagy testi sértés valósulhat meg, mert az alkohol hatása miatt a fiatalok nem érzékelik tettük súlyát. Emiatt viszont az is előfordulhat, hogy nem csak egy tényállást valósítanak meg, hanem egymás után többet is. Feltörnek egy gépkocsit, betörnek egy üzletbe és kipakolják azt.[46]

Valójában nem meglepő a fiatalkorúak alkohol-fogyasztási szokásai, mert ahogy az ORTT ,,Kockázati magatartásformák a kiskorúak által legnézettebb műsorokban” című felmérése is kimutatta, a tévéműsorokban leginkább az otthoni ivás fordul elő az egyéb szenvedély megjelenítése mellett. A Testület is hangsúlyozza a média szerepét a felvilágosítás és a megelőzés terén. Ennek keretén belül kellene figyelmeztetni a káros hatásokra, illetve a kiskorúak jogaira tekintettel kellene kialakítani a műsortartalmat. Ezért jómagam is egyetértek az ORTT azon döntésével, amelyben a Pesti Est országos programmagazin hirdetésének klasszifikációját kifogásolta[47]. A hirdetés 21 óra előtt volt látható, amely egy társaság éjszakai akcióit mutatta be, amelyek különböző típusú szórakozó helyek után, egy közös szállodai ágyban zárultak. Hajnalban, az utcán álló társaság előtt a reklám záró szövege: "Az éjszakáink szebbek, mint a nappalaitok." Az ORTT úgy találta, hogy a reklámban olyan életforma jelenik meg, amely követendő példaként állítja a nézők felé a moralitás határát már-már feszegető szórakozásformát. A probléma a közvetített üzenettel volt. A reklám arra utalt, hogy egyesek kihasználják az éjszakák nyújtotta lehetőségeket, így az ő életük nem olyan sivár. Az ORTT véleménye szerint a szokásokat érintő és az utalás szintjén történő megjelenítés hathatott a kiskorúakra és olyan életérzést népszerűsített, amelyet nem feltétlenül kell bemutatni a fiatal korosztálynak mintaként. A döntés során az elsőfokú bíróság is azon véleményének adott hangot, miszerint ,,a 12-16 évesek ebben a korosztályban alakítják ki éjszakai életüket, szórakozási szokásaikat. A kamaszok, életkori sajátosságaikból adódóan, mindig többet akarnak mutatni, túlszárnyalni mind egymást, mind az idősebb generációt.” Ezért nem kell még a televízión keresztül is felbujtani a fiatalokat alkoholfogyasztásra vagy egyéb, erkölcsi fejlődésüket akadályozó magatartásra.

 

 

3. A kábítószerrel való visszaélés

A kábítószerrel visszaélések kapcsán a fiatalkorúak részvétele egyre jelentősebb. A 2007-ben elkövetett 429 bűncselekmény 2008-ra 507-re emelkedett”[48], és ,,a kábítószerrel visszaélés bűncselekményét elkövető fiatalkorúak száma az elmúlt években többszörösére emelkedett”[49]

,,A fiatalkorúak ma már gyakran nem csak a kábítószert megszerző fogyasztók, de terjesztői is a drognak” [50], sőt arra is található példa, hogy a  büntetőeljárás során megállapításra került, hogy a fiatal azért követett el vagyon elleni bűncselekményt, hogy abból fedezze a kábítószer-szükségletét. Tehát a fiatalok életének egyre gyakrabban része az aktív vagy passzív kábítószerrel kapcsolatos magatartás. Ugyanakkor sok ilyen bűncselekmény felderítetlen marad, a rendőrség nem tekinti a kábítószer-fogyasztó fiatalokat célcsoportjának. Így a fiatalok továbbra is minden következmény nélkül nyúlhatnak ezen szerhez. Emiatt viszont a társadalomnak, köztük a médiának nem hogy erősítenie kellene a fiatalok érdeklődését a kábítószer fogyasztása iránt, hanem a szer káros hatásaira tekintettel részt kellene vállalnia a drogfogyasztás negatívumaira[51] történő figyelemfelhívásban, az azokról történő tájékoztatásban a fiataloknak készült televíziós programokon keresztül.

Sajnos a tévéfilmek hősei és a média szereplői szerfogyasztása ösztönző lehet az értük rajongó fiatalok számára. Így jogosan lépett fel az ORTT az egyik televíziós csatornával szemben.[52] A műsor egy drogfüggő rockzenész kábítószer elleni harcát mutatta be. A történetben a sci-fi elemek nem kaptak hangsúlyos szerepet, a napjaink átlagos környezetében játszódó események valóságra vonatkoztathatók voltak. A kábítószer csábító kísértését megszemélyesítő nő kezdetben valós szereplőnek tűnt, majd fokozatosan, apró utalásokból derült ki, hogy csupán a főszereplő hallucinációi teremtették alakját. A nő végig a drogok használatának előnyeit hangsúlyozta a zenész számára. A férfi erőszakot, agressziót sem nélkülözve próbált küzdeni szenvedélye ellen, de be kellett látnia, hogy kizárólag a kábítószerek segítségével tud alkotni. A végső jelenetben a főszereplőt a kórházi ágyon látjuk, ahol öngyilkossági kísérlete után kezelik. Ekkor hangzik el a film utolsó mondata: "... óránként egy adag morfium, üdvözöljük a kábítószeresek mennyországában!" A filmben egyébként nyílt képi eszközökkel jelent meg az intravénás droghasználat, valamint alapos részletességgel volt megismerhet a kábítószer elkészítésének technikája is. Ezen műsort az alperes II. kategóriába sorolta, amivel megsértette a médiatörvény kiskorúak érdekében előírt klasszifikációs kötelezettséget. A jogsértés mindenképp megállapítható volt, mert az adott műsor a 16 éven aluli nézők számára a még kialakulóban lévő értékrendszerükre miatt káros mintát közvetített, különös tekintettel arra, hogy a drogfüggőség úgy jelent meg, hogy az némelyik fiatal számára vonzónak tűnhetett. A kábítószer-használat az adott műsor által is alkalmazott kontextusban történt bemutatását csak a nagyobb élettapasztalattal rendelkező nézők tudták volna megfelelően értékelni. Így a film csak 21 óra és 5 óra közötti időben lett volna közzétehető, amellyel valamelyest kivédhető, hogy a fiatalok ne feltételezzék tévesen, hogy a szereplő a kábítószer segítségével társadalmi sikereket érhet el, és a problémái megoldását is a drogok használatában találja meg. Mivel a fiatal korosztály önállóan nem képes felismerni a műsorok káros üzeneteit, elsődlegesen a műsorszolgáltató tartozik felelősséggel a megfelelő besorolásért és a minőségi tartalomszolgáltatásért. E műsor kapcsán viszont a műsorszolgáltató nem járt el megfelelően, és ahogy a határozatban is olvasható, nemcsak a 12 éven aluli nézőkben válthatott ki értetlenséget a látottakkal szemben, de még a büntetőjogi korosztály tekintetében is negatív hatásúnak tekintető, mert ,,a 16 éven aluli védett korosztály testi, szellemi, erkölcsi fejlődését, megfelelő szocializációját kedvezőtlenül befolyásolja”.

 

4. Konfliktusok megoldása és vágyak kielégítése

4.1. Konfliktuskezelés bűncselekmény megvalósításával

A konfliktusok egy fiatalkorú életében a családi és/vagy az iskolái környezetben merülhetnek fel elsősorban. Ahogy Dr. Gyurkó Szilvia és Dr. Virág György Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben című kutatási zárótanulmánya[53] is alátámasztja, az iskolákban eluralkodott az erőszak és egyre fiatalabbak követnek el egyre súlyosabb bűncselekményeket. Így ma már az általános iskolákban is jelen vannak a destruktív magatartás különböző formái. Az iskolai erőszak globális jellegűnek mondható, amiben tényezőkkel együtt a médiának is szerepe van, mert a fiatalok erőszakossá és kezelhetetlenné válnak a média közvetítette modellek miatt. Ma már nem a tanár-diák viszonyban jelenik meg az agresszió, hanem fordítva. Számos példát lehet említeni, hogy a diákok miként támadták meg a tanáraikat. Igen sok esetet említ maga a zárótanulmány is, például egy élelmiszeripari iskolában a diákok vasvázas széket vágtak a tanárhoz, egy vidéki iskolában a tanárt az ablakon lógatták ki. A fizikai bántalmazás előfordulása mellett a pedagógusok szóbeli megalázása, a velük szemben használt minősítetlen hangnem és kifejezések gyakrabban valósítják meg a szóbeli becsületsértés vagy a rágalmazás tényállását. Ugyanakkor az esetek nagy részében ezek nem kerülnek nyilvánosságra, az emberek csak a súlyosabb bűncselekményekről értesülnek a médiából.

Az iskola falain belül megvalósuló erőszaknak másik formája, a diák-diák közötti durva viselkedés, amikor a diákok egymás sérelmére követnek el a Btk. Különös részébe illeszkedő tényállásokat, mint a zaklatás, a becsületsértés, a rágalmazás, a kényszerítés. Leggyakrabb talán a testi sértés enyhébb vagy durvább változataival találkozhatunk, amikor egymást megrugdossák, fejbe vagy arcba vágják, ahogy 2008-ban egy egri iskolában is megtörtént. Itt egy fiú arcát az iskolatársa egy hatalmas ökölcsapással törte össze. Van, hogy ,,csak” heccelik, megalázzák (leköpik a másikat, ruhái levételére vagy más tevésre kényszerítik)  egymást, ami később verekedésbe torkollik. A bántalmazók legtöbb esetben az áldozatokkal fennálló konfliktusaikat nem tudják rendezni vagy idegesíti őket a másik diák, és az erőszaktól várják a megoldást.

Tehát elmondható, hogy mind diák-tanár, mind diák-diák viszonylatban a bántalmazás közvetlen kirobbantó oka valamilyen konfliktus. Ez származhat a diák által igazságtalannak vélt érdemjegyből, egy tanári utasításból, vagy a diáktárs más jelleméből, személyiségéből esetleg eltérő anyagi helyzetéből.  

Az említett tanulmány is úgy foglal állást, hogy a média az iskolai erőszak egyik kiváltó oka sok más tényező (család, oktatási rendszer hiányosságai, gyermek személyiségi problémái társadalmi problémák) mellett. A fiatal generáció médiafogyasztásának mértéke és az ott átélt erőszakélmény kihat a viselkedésükre. Jómagam az iskolai erőszak kapcsán különösen a showműsorok elemeit emelném ki, amelyekből az a következtetés vonható le, hogy a problémák erőszakos megoldása kevés kockázattal jár, ezzel szemben sikerrel kecsegtet, mert az agresszor büntetése elmarad, sőt a televízióban szerepelhet. Ezek a műsorok az erőszakot életközelinek tűntetik fel, ami fokozza az utánzásra való hajlamot. A délutáni kibeszélőshowkban a szóbeli bántalmazás, fenyegetés mellett igen gyakori képek, hogy az emberek felugranak a székekből, majd el kezdik egymást verni, pofozni, neki mennek egymásnak, lökdösődnek. Vagyis nem tudnak uralkodni indulataikon, nem képesek vitáikat nyugodt és higgadt módon rendezni. Így a fiatalok is egymást terrorizálják az iskolában, fenyegetőznek, ha a társuk idegesíti őket, valamit nem ad oda nekik vagy nem teszi meg a bántalmazó által kért dolgot. Végső soron pedig a fizikai erőszakot is igénybe vehetik céljaik elérése érdekében. Úgy gondolják, akkor lesznek valakik, ha erősek és le tudják győzni a másikat.

Természetesen az iskolai erőszak egy nagyon összetett jelenség, nem szűkíthető le az említett magatartásokra és okokra. Ugyanakkor a média káros hatása ezen, mind a pedagógusoknak, mind a családoknak egyre komolyabb problémát okozó jelenség kapcsán kimutatható, hasonlóan a következőkben bemutatott reklámok és az esetleg velük összefüggésben elkövetett lopások vagy súlyosabb bűncselekmények kapcsán.

 

4.2. ,,Szerezd meg!”- vágyak kielégítése bármi áron

,,Jobb veled a világ!”, ,,Az élvonal!”, ,,Szerezd meg!”, ,,Próbáld ki!” – mindenki számára ismert szlogenek. De pénz nélkül igen nehéz törvényes úton kielégíteni vágyainkat. Így, ha nem futja a családi költségvetésből, marad a lopás. Sajnos nem minden család engedheti meg magának, hogy a ,,kiabáló” reklámokban szereplő ruhát, mobiltelefont, MP3 lejátszót, egyéb tárgyat megvásárolják vagy a hirdetett szolgáltatásokat igénybe vegyék. A társadalom szegényebb rétegeinek nem adatik meg a lehetőség, hogy ,,menő” dolgokat birtokoljanak. Ugyanakkor a reklámok mind azt sugallják, hogy egy-egy márkás fogyasztási cikk csodákra képes, divatosabbak vagyunk tőle. Ez az ellentét a fiatal generáció befolyásolható értékrendjét károsan érintheti. Meggondolatlan tetteket hajthatnak végre annak érdekében, hogy ők is ugyanolyanok legyenek, mint azok a társaik, akik esetleg módosabb családból származnak. Az említett dolgok jogtalan elsajátítása mellett meg kell említeni a pénzt is, ami igen ,,kedvelt” elkövetési tárgynak számít, hogy abból fedezzék a hőn áhított dolgot. A pénzt szórakozásra, vásárlásra vagy élvezeti szerek megszerzésére költik. Igen szélsőséges példa, de ez történt a 1997-ben is, amikor két 14 éves lány brutálisan meggyilkolt egy taxist, hogy vágyaik kielégítésére pénzhez jussanak. A lányok nem tudták feldolgozni, hogy szegényes körülményeik miatt nem engedhetik meg maguknak a márkás ruhákat, a mozit vagy a diszkót.

 

 

Összegzés

 

A fiatalkori bűnözés ellen a társadalom minden tagjának küzdenie kell. A fiatalok közvetlen környezetének, a családtagoknak, a pedagógusoknak, és a baráti körnek hatalmas a felelőssége és szerepe abban, hogy egy fiatal tartózkodik-e a deviáns magatartástól vagy nem riad vissza akár egy súlyosabb bűncselekménytől sem. De mit ér az otthoni nevelés vagy az iskolai oktatás, ha a nap bármely időpontjában akarva-akaratlan beleütközünk az erőszakba, az agresszivitásba bármely televíziós programot is választjuk. Azoknak az embereknek, akiknek kezükben van a lehetőség, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek a  bűnözés okai csökkentése, megszüntetése érdekében, kötelesek is megtenni ezeket a lépéseket. A média ugyan ,,csak” közvetett hatással bír a bűncselekmények elkövetése tekintetében, de a megfelelő szinten meghozott és érvényesített szabályokkal még ezt a hatást is meg kell szüntetni. Nem engedhető meg, hogy a brutalitás, az agresszió, az erőszak a napjainkban tapasztalható méreteket öltsön a képernyőn és, ahogy a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája is előírja ,,az erőszak jogszerű, elfogadott alkalmazását sugalló médiaközleményeket a demokratikus társadalom keretein belül minden lehetséges eszközzel korlátozni kell.” Ezen előírásnak csak úgy felelhet meg a médiaszakma, ha a szabályozó hatóságok a megfelelő jogosultságokkal a kezükben szigorúan felügyelik a televíziós adásokat, a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályos megjelenítését. A fiatal korosztály kiforratlan, még nem kialakult személyisége könnyen befolyásolható és sokszor a valóságtól elszakadva a televízióban látott, onnan másolt módszerekkel kívánnak érvényesülni. Ezért, ,,akiknek módjukban áll másokra hatni, mások számára cselekvési mintát közvetíteni, azoknak nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermekekkel – akik az idősebb korosztályokra figyelnek – nem csupán a társadalom biológiai reprodukciója megy végbe, hanem az értékek és a normarendszer újjáteremtése is.”[54] Ezeket a szavakat megfontolva kell cselekedni és megfelelően szabályozni és csökkenteni a káros tartalmak közvetítését. Ehhez felelősségteljes, elhivatott felkészültség, mértéktartás és a szakmai, etikai szabályok betartása nélkülözhetetlen. Mindezzel a televízió árnyoldala háttérbe szorulna és információközlő, ismereteket nyújtó, oktatásban is szerepet játszó pozitív oldala kerülne előtérbe.

 

 

 

 

 

 

 

 

Bibliográfia

Felhasznált irodalom

Bényei Judit és Szíjártó Imre: Média, erőszak – médiaerőszak. Educatio, 1999/4. 843-849.

Császi Lajos: A tévéerőszak kulturális politikája és szociológiája. Iskolakultúra, 2002/1: 94-106.

Kriminológia – szakkriminológia. Szerkesztette: Gönczöl Katalin, szerzők Berta Krisztina. Complex kiadó, 2006.

Dr. Lajtár István: A kiskorúak devianciája és a média összefüggései. A média hatása a gyermekekre és fiatalkorúakra. III. Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület. 2006. (Szerkesztette: Gabos Erika)

Dr. Lajtár István: A kiskorúak bűnözésének és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának egyes kérdéseiről. Ügyészek Lapja. 2007/6. 5-22.o.

Parti Katalin: Devianciák a virtuális valóságban, avagy a virtuális közösségek személyiségformáló ereje. Infokommunikáció és jog. 2007/2. 57-64.o.

Tódor János: Kódolt gyerekek. Kölyökbűnök, közerkölcsök. Beszélő. 2009. július-augusztus. 14.évfolyam. 7.szám

 

Internetes hivatkozások

A gyerekek védelmében a szülőket szólítja meg az ORTT kampánya. http://www.ortt.hu/hirek.php?hir_id=354

A Steigervald Krisztián kutatási csoportvezető (GfK Hungary Piackutató) vezette vizsgálat eredményeit ismerteti Varsányi Gy. (2005): Nem lázadnak, fogyasztanak - Tiniközéposztály a Paradicsomban. On-line: „Társadalomkép: milyenek a magyar fiatalok?” http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=41613

Bakos Kinga: A televízió képernyőn megjelenő erőszak és a gyermekek. http://elib.kkf.hu/edip/D_14442.pdf.

Dr. Gyurkó Szilvia és Dr. Virág György Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és oktatási intézményrendszerben című kutatási zárótanulmánya http://www.okri.hu/images/stories/kutatok/viraggyorgy/isk_eroszak_2009.pdf

Különös kegyetlenséggel. http://www.hetek.hu/fokusz/200005/kulonos_kegyetlenseggel

Népszabadság online. 2008. június 22. Dühöngő Ifjúság? http://nol.hu/archivum/archiv-496378

Népszabadság online. 2008. május 29. Zsiványok minta nélkül. Miért olyan brutálisak a „mai fiatalok”?  http://nol.hu/archivum/archiv-493469

http://www.police.hu/elemzesek/bunuldozes/orf_080213_01.html

Szilády Szilvia Erőszak és brutalitás a magyar televíziós műsorkínálatban. http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/szilady/szilady.htm

Dr. Szilágyiné Dr. Gaál Judit - főügyészségi ügyész, fiatalkorúak ügyésze. Előadás A gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének 2008. évi adatairól. tisztautakon.dunaujvaros.hu/gettdoc.php?id=38&code=86263009.

 

Felhasznált jogforrások

Nemzetközi jogforrások

Az 1924. évi, a gyermekek jogaira vonatkozó genfi Nyilatkozat

A Gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény (New York, 1989. november 20.)

Európai Unió Alapjogi Chartája

Európai Parlament és a Tanács 2007/65/EK irányelve a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezések összehangolásáról szóló 89/522 EGK módosításáról

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 20.) a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai audiovizuális és információs szolgáltatások iparának versenyképessége tekintetében a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra tett javaslatról

A kiskorúak és az emberi méltóság összehasonlítható, hatékony védelmének megvalósítását célzó nemzeti keretek ösztönzése által az európai audiovizuális és információs szolgáltatási ipar versenyképességének javításáról szóló, 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás

 

Hazai jogforrások

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

1959. évi IV. törvény Polgári Törvénykönyvről

1978. évi IV. törvény a Büntető törvénykönyvről

1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról

1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

 

Egyéb felhasznált források, határozatok

Európai Parlament. Jelentés a fiatalkori bűnözésről, a nők, a család és a társadalom szerepéről. (2007/2011 (INI))

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „A fiatalkori bűnözés megelőzése. A fiatalkori bűnözés kezelésének módjai és a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer szerepe az Európai Unióban” (2006/C 110/13)

Nemzeti Audiovizuális Médiastratégia -szakmai vitaanyag II.

Népszava Online – Belpolitika. 2008.05.27. - A palacsintává lapított Tom csak a mesében éled fel - Erőszakos felnőtt világ – agresszív fiatalok.

Országos Rendőr-főkapitányság által publikált A gyermek és fiatalkori bűnözés helyzete című tanulmány

ORTT ,,Kockázati magatartásformák a kiskorúak által legnézettebb műsorokban” című felmérése

Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája

KÖZLEMÉNY az ORTT 1494/2002. (X.17.) sz. határozatáról

ORTT határozat: 665/2000

ORTT határozat: 250/2005

ORTT határozat száma: 1567/2005

ORTT határozat száma: 764/2008

 

 



[1] Kriminológia – szakkriminológia. Szerk. Gönczöl Katalin, szerzők Berta Krisztina. Complex, 2006. 260.o.

[2] A gyerekek védelmében a szülőket szólítja meg az ORTT kampánya. http://www.ortt.hu/hirek.php?hir_id=354

[3] Dr. Lajtár István: A kiskorúak devianciája és a média összefüggései. A média hatása a gyermekekre és fiatalkorúakra. III. Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület. 2006. 115-170.o. (Szerkesztette: Gabos Erika) (Továbbiakban: Lajtár I.)

 

[4] Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.

[5] Európai Parlament. Jelentés a fiatalkori bűnözésről, a nők, a család és a társadalom szerepéről. (2007/2011 (INI)) Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság. Előadó: Katerina Batzeli. 4.o. C.

[6] Kriminológia – szakkriminológia. 528.o.

[7] A bűnözés olyan társadalmi tömegjelenség, amely egy adott társadalomban, egy meghatározott időszak alatt elkövetett és ismertté vált bűncselekmények és azok elkövetőinek és áldozatainak összességét jelenti.

[8] Tódor János: Kódolt gyerekek. Kölyökbűnök, közerkölcsök. Beszélő. 2009. július-augusztus. 14.évfolyam. 7.szám

[9] http://www.police.hu/elemzesek/bunuldozes/orf_080213_01.html

[10] Az esetről a nyugat.hu számolt be 2009. december 21-én.

[11]Az irányelv (20) Preambulumbekezdés: A lineáris szolgáltatás magában foglalja az analóg és a digitális televíziót, az élő strea-minget, a webtelevíziót és a közel igény szerinti lekérhető videót. A nem lineáris szolgáltatás például a lekérhető videó.

[12]Az irányelv (16) Preambulumbekezdés. Az Irányelv 1. cikk 2. a) pontja alapján audiovizuális médiaszolgáltatás:„a Szerződés 49. és 50. cikkének értelmében vett olyan szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy nevelés céljából a közönséghez történő eljuttatása a 2002/21/EK irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében vett elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Az ilyen audiovizuális médiaszolgáltatás vagy az ezen cikk e) pontjában meghatározott televíziós műsorszolgáltatás, vagy az ezen cikk g) pontjában meghatározott lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás,és/vagy audiovizuális kereskedelmi közlemény;

[13]Az irányelv (16) Preambulumbekezdése szerint ilyen például a magáncélú weboldal vagy a magánszemélyek által hozzáférhetővé tett vagy terjesztett tartalom azonos érdeklődésű közösségen belül.

[14] Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „A fiatalkori bűnözés megelőzése. A fiatalkori bűnözés kezelésének módjai és a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer szerepe az Európai Unióban” (2006/C 110/13) 2. A fiatalkori bűnözés okai 2.1.

[15] Kriminológia – szakkriminológia. 367-372.o.

[16] Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai audiovizuális és információs szolgáltatások iparának versenyképessége tekintetében a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadás jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásra tett javaslatról, Európai Parlament és a Tanács ajánlása a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben (2006. december 20.), továbbá A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatások iparának versenyképességével kapcsolatosan a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről, valamint a válaszadási jogról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás elfogadására vonatkozó tanácsi közös álláspontról.

[17] 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, az 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló  (továbbiakban: Gyvt.) és A gyermekek jogairól szóló New York-ban kelt Egyezményt kihirdető 1991. évi LXIV. törvény.

[18] Genfi Nyilatkozat és New York-i Egyezmény 17. cikk

[19] 24. cikk A gyermekek jogairól.

[20] Szilády Szilvia Erőszak és brutalitás a magyar televíziós műsorkínálatban. http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/szilady/szilady.htm

[21] Parti Katalin: Devianciák a virtuális valóságban, avagy a virtuális közösségek személyiségformáló ereje. Infokommunikáció és jog. 2007/2. 57-64.o. (58.o.)

[22] A Steigervald Krisztián kutatási csoportvezető (GfK Hungary Piackutató) vezette vizsgálat eredményeit ismerteti Varsányi Gy. (2005): Nem lázadnak, fogyasztanak - Tiniközéposztály a Paradicsomban. On-line: „Társadalomkép: milyenek a magyar fiatalok?” http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=41613

[23] Azt a készségsort jelenti, amely képessé tesz az elérésre, az elemzésre, az értékelésre és az eredmény kommunikálására különböző formátumokban. Ofcom 2004 in Nemzeti Audiovizuális Médiastarégia - Szakmai vitaanyag- II. Médiatudatosság. 72.o.

[24] Császi Lajos: A tévéerőszak kulturális politikája és szociológiája. Iskolakultúra. 2002/1: 94-106. (104.o.)

[25] Kriminológia – szakkriminológia. 261.o.

[26] Ezek részletes bemutatására: Bakos Kinga: A televízió képernyőn megjelenő erőszak és a gyermekek.

[27] Szilády Szilvia Erőszak és brutalitás a magyar televíziós műsorkínálatban. http://www.c3.hu/~jelkep/JK993/szilady/szilady.htm

[28] Az erőszak fogalma alatt a következőt értjük: a testi erő nyílt alkalmazását (akár fegyverrel, akár anélkül, akár a szereplő saját maga ellen, akár másokkal szemben alkalmazta), a kikényszeríttet cselekvést az illető akarata ellenére (fizikai) fájdalom okozásával vagy megöléssel, illetve az ezekkel való fenyegetést a történet folyamán. A definíció magában foglalja az interperszonális, fizikai erőszak minden direkt formáját, beleértve a verbális erőszakot, ha az fizikai károkozással fenyeget.

[29] Öncélúnak tekintendő, ha csak a kár okozása, a másiknak okozott fájdalom vagy a szórakoztatás, nézettség emelése a célja.

[30] Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „A fiatalkori bűnözés megelőzése. A fiatalkori bűnözés kezelésének módjai és a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer szerepe az Európai Unióban” (2006/C 110/13) 2. A fiatalkori bűnözés okai 2.1.5.

[31] Császi Lajos: 95.o.

[32] ORTT határozat: 665/2001

[33] Kriminológia – szakkriminológia. 263-264.o.

[34]Uo. 263-264.o.

[35] Kriminológia-szakkriminológia: 368.o.

[36] http://www.police.hu/elemzesek/bunuldozes/orf_080213_01.html

[37] Vajda Zsuzsanna: Mi van a gyerekek és fiatalok agresszivitásának hátterében?  Educatio, 1999/4.  694-705.o. (701.o.)

[38] Lajtár I.

[39] Szilády Szilvia: Erőszak és brutalitás a magyar televíziós műsorkínálatban.

[40] Népszava Online – Belpolitika. 2008.05.27. - A palacsintává lapított Tom csak a mesében éled fel - Erőszakos felnőtt világ – agresszív fiatalok.

[41] Bényei Judit – Szíjártó Imre: Média, erőszak – médiaerőszak. Educatio. 1999/4. 843-863. (846.)

[42] Dr. Lajtár István: A kiskorúak bűnözésének és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának egyes kérdéseiről. Ügyészek Lapja. 2007/6. 5-22.o. (9.o.) (Továbbiakban: Lajtár II.)

[43] Uo.

[44] Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „A fiatalkori bűnözés megelőzése. A fiatalkori bűnözés kezelésének módjai és a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer szerepe az Európai Unióban” (2006/C 110/13) 2. A fiatalkori bűnözés okai 2.1.6.

[45] http://www.police.hu/elemzesek/bunuldozes/orf_080213_01.html

[46] Ahogy egy ilyen esetről a nyugat.hu 2010. január 7-én beszámolt.

[47] ORTT határozat száma: 764/2008

[48] Dr. Szilágyiné Dr. Gaál Judit - főügyészségi ügyész, fiatalkorúak ügyésze. Előadás A gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének 2008. évi adatairól. tisztautakon.dunaujvaros.hu/gettdoc.php?id=38&code=86263009. 3.o.

[49] Lajtár II. 11.o.

[50] Lajtár I.

[51] Az egészségre gyakorolt káros hatása mellett megemlítendő, hogy a szerek hatása alatt vagy éppen az elvonási tünetek következtében a az általános gátlások alacsonyabbak vagy meg is szűnnek. Azaz a fiatalok nem is érzékelik tettük jelentőségét.

[52] ORTT határozat száma: 1567/2005

 

[53] http://www.okri.hu/images/stories/kutatok/viraggyorgy/isk_eroszak_2009.pdf

[54] Lajtár I.