Bónis Péter

Ünnepi tanulmányok

Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére

Szerkesztette: Mezey Barna, Révész T. Mihály,

(Bibliotheca Juridica, Libri Amicorum 25)

Gondolat Kiadó, Budapest 2006, 687 p.

Dr. Máthé Gábor, a Károli Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és intézetvezető egyetemi docense, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi, valamint a Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának főiskolai docense, Európa-szerte ismert és elismert jogtörténész, nemrégiben volt hatvanöt esztendős. Ez alkalomból jelent meg 2006-ban az a színvonalas tanulmányokat egybegyűjtő kötet, amellyel pályatársai, tanítványai, munkatársai tisztelegnek a szakmáját igényesen művelő tudós, a hozzá fordulókat önzetlenül és készséggel segítő professzor, a jó tollú történetíró és a fáradhatatlan kutató előtt. Dr. Máthé Gábor, akinek szerteágazó tudományos munkásságát aligha kell bemutatni az értő közönségnek, több évtizedes szakmai tevékenységével méltán rászolgált az elismerésre. Kitűnő tanulmányaival, sokat forgatott könyveivel már eddig is maradandót alkotott nemcsak a jogtörténettudomány, az alkotmánytörténet, a közigazgatástörténet, hanem a tételes közigazgatástudomány, a közigazgatási büntetőbíráskodás és a tágabb értelemben vett közjog kutatása terén is.

Dr. Máthé Gábor 65. születésnapja alkalmából készített tanulmánykötet bemutatóját 2006 novemberében rendezték meg a gödöllői Grassalkovich kastélyban, ahol az ünnepeltet Prof. Dr. Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntötte. Az ünnepeltet köszöntő tanulmányok sorához kíván csatlakozni e sorok írója is e szerény könyvismertetéssel.

A kötetet Mezey Barna Laudátiója nyitja meg, amelyben méltatja Máthé Gábor  tudományos munkásságát, bemutatja tudományos pályáját. Máthé Gábor tudományos munkásságát bemutató Laudatiót 36 tanulmány követi, amelyeknek részletes ismertetésére a terjedelmi korlátok miatt értelemszerűen nem vállalkozhatunk. A tanulmányok vázlatos áttekintésével célunk csak az lehetett, hogy bemutassuk azt a témagazdagságot és sokszínűséget, amelyet a tanulmányok felmutatnak, és amelyeknek kiválasztása, összegyűjtése és színvonalas kiállítású kötetbe szerkesztése Mezey Barna és Révész T. Mihály szervezői-szerkesztői munkáját dícséri.

Antal Tamás A nagyváradi ítélőtábla felállítása (1890-1891) című tanulmányában a törvénykezési decentralizáció egyik állomásának megvalósításáról, az ítélőtábla székhelyének kijelöléséről, az ítélkező személyzet kiválasztásáról és a bíróság ünnepélyes megnyitásáról írt.

Babják Ildikó Formalizmus és okirathasználat a középkor hajnalán című tanulmányában a germán joggyakorlat jogügyleti formalizmusát, a jogügyletek (wadiatio, fides facta, stb) formáit elemzi, bemutatva az egyes magánokirati fajtákat, valamint  vázlatosan a formuláskönyveket.

Balogh Elemér Az úriszéki bíráskodás megítélése a reformkori büntetőtörvény-tervezetekben címmel értékes tanulmányt írt a földesúri bíráskodás megszüntetéséről, áttekintve az 1795. évi és az 1830. évi büntetőjogi tervezetek idevágó rendelkezéseit.

Balogh Judit A közigazgatási és jogalkotási szervezet egymásra hatása a magánjogi kodifikációs folyamatokban címmel kiváló áttekintést nyújtott a polgári jogi kodifikáció XIX. századi szervezeti kereteiről.

Barna Attila Kísérlet a magyar vármegyerendszer átalakítására című tanulmányában II. József közigazgatási és büntetőjogi reformjairól írt, amelyeket a kalapos király a magyar vármegyerendszer korszerűsítésének céljával akart bevezetni.

Béli Gábor Bírói közgyűlések Magyarországon 1273 és 1301 között című tanulmányában alaposan és részletesen  feldolgozta azokat a nyomtatott okleveles forrásokat, amelyek a congregatio generalis Árpád-kori történetére vonatkoznak.

Blazovich László A gyulai vár alkalmazottai számára 1520. május 11-én kiadott rendtartás címmel hasznos elemzést írt az említett szabályrendeletnek azokról a rendelkezéseiről, amelyek a várban és az uradalomban lakókra vonatkoztak.

Bódiné Beliznai Kinga Állatok és szimbólumok címmel a jogtörténetben és a különböző jogi népszokásokban jelentős szereppel bíró állatokat és a mögöttük lévő szimbólikus jelentéseket mutatja be.

Föglein Gizella Kvázi kisebbségi autonómiák Magyarországon című tanulmányában a német, a szlovák, a délszláv és a román nemzetiségi szövetségről és a szövetségek 1960 tavaszán megtartott első munkaértekezletéről írt.

Gönczi Katalin Hatalommegosztás és felvilágosodás címmel a felvilágosodás korának államfilozófiai eszméit (pl. szerződéses elmélet) és azok magyarországi hatását elemezte.

Homoki Nagy Mária Tulajdon és birtokviszonyok a dél-alföldi mezővárosokban a 18. században című tanulmányában kimutatta, hogy a jobbágyparasztság nemcsak birtokjoggal, hanem korlátozott tulajdonjoggal is rendelkezett, amely korlátok között a földesúri jóváhagyás volt a legjelentősebb.

Horváth Attila A büntetőjog története Magyarországon a szovjet típusú szocializmus időszakában, különös tekintettel a koncepciós perekre címmel a szovjet típusú diktatúra büntetőjogi gyakorlatát vette vizsgálódás alá, és kiváló tanulmányában érzékletesen mutatta be a korabeli ideológia, a büntetőjogtudomány, és a büntetésvégrehajtás jellegzetességeit.

Kajtár István A magyar tengerjog „matuzsálemei” címmel kiváló és különösen hasznos áttekintést nyújtott a magyar tengerjog egyes forrásairól.

Kelemen Miklós A Római Birodalom tartományi igazgatásának koordinációs központjai címmel a római birodalmi területi igazgatás szintjeit, a katonai, pénzügyi és egyéb típusú igazgatást mutatta be.

Képes György Függetlenségi nyilatkozatok a 14. századi Skóciától a 19. századi Magyarországig címmel a skótok 1320. évi arbroathi deklarációját, az 1581-i holland függetlenségi nyilatkozatot, az 1776-os amerikai és az 1849-es magyar függetlenségi nyilatkozatot tette történeti összehasonlító vizsgálódás tárgyává.

Kis Norbert „Megérett az idő arra, hogy a közigazgatási büntetőjogot megcsináljuk!” című tanulmányában az objektív felelősségi szankció kritikáját adja, és az egyéni közigazgatási felelősség modellje mellett érvel.

Komáromi László A külföldi hatás kérdése a III. Béla kori központi írásbeliség tekintetében c. írásában arra a következtetésre jut, hogy az oklevélkiállítás módja nem alakult át III. Béla színre lépésekor, hanem inkább uralkodása alatt a Franciaországban tanult kápolnaispánok fejlesztették tovább az írásszervi gyakorlatot, ezért bizánci hatás helyett inkább nyugati hatás érvényesült.

Korsósné Delacasse Krisztina Az ügyvédi kamarák létrehozásának okairól és körülményeiről értekezett.

Mázi András Adalékok a köteles rész magyarországi bevezetéséhez című értékes tanulmányában elemzi az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok kötelesrészre vonatkozó szabályozását, valamint értekezik a törvényes osztályrész jogi természetéről.

Mezey Barna Reformkori börtöntervek Magyarországon című tanulmányában bemutatja a börtönügy polgári modelljeit, majd pedig a magyarországi reformkori intézkedésekről és a börtönépítésekről ad kiváló áttekintést.

Nótári Tamás Virgil püspök bajorországi jogvitáinak margójára címmel Salzburg ír származású püspöke, Virgil és Bonifác konfliktusát és a salzburgi püspökség javaiért és jogaiért folytatott, a Libellus Virgiliiben általa lejegyzett vitáit mutatja be.

Pálvölgyi Balázs A Belügyminisztérium és az Országos Közegészségi Tanács helye a közegészségügyi igazgatás működésében Magyarországon (1867-1914) című tanulmányában bemutatja a Belügyminisztérium és a Közegészségi Tanács dualizmuskori szervezetét, hatáskörét és tevékenységét.

Pap András László Dogmatika és funkcionalizmus – Az etnicitás problematikája az amerikai jogtörténet példáján keresztül című tanulmánya a faji, etnikai, nemzetiségi kategóriák meghatározásának kérdését taglalja.

Peres Zsuzsanna A családi hitbizomány intézményének megjelenése Magyarországon című tanulmánya rámutat a Magyarországon meghonosított jogintézmény spanyol eredetére, és részletesen elemez néhány hitbizományt létesítő korabeli végrendeletet.

Petrasovszky Anna A nemesség közhatalmi szerepe és Werbőczy nádorsága Istvánffy Miklósnál című tanulmányában Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV című történeti munkája alapján mutatja be a 16. század eleji kaotikus állapotokat és hatalmi torzsalkodást, amelyben Werbőczy is szerepet vállalt.

Rácz Lajos Werbőczy István Tripartitumának első fordításai című tanulmányában Weres Balázs fordítását és a Heltai-féle fordítást veti össze, részletesen elemezve a két mű nyelvi sajátosságait.

Révész T. Mihály A külföldi lapok magyarországi rendészete a dualizmus első éveiben című tanulmányában a Magyarországra behozott idegen lapok rendészetének szabályairól és gyakorlatáról írt.

Ruszoly József Egy százesztendős kúriai ítélet című írásában Achim L. András békéscsabai mandátumát 1906-ban megsemmisítő kúriai ítéletről értekezett, és tanulmányához az ítélet szövegét is csatolta függelékként.

Schweitzer Gábor Autonómia és várospolitika címmel Kozma Miklós feljegyzéseiről írt, aki a szegedi ellenforradalmárok szélsőjobboldali vasmagjához tartozó hírszerző tiszt volt.

Stipta István Országgyűlési vita a pénzügyi közigazgatási bíróságról 1883-ban címmel  a lefolytatott parlamenti vita rendjét, résztvevőit, az elhangzott politikai és alkotmányjogi érveket mutatja be, és részletesen kitér a bíróság hatáskörére, szervezetére, összetételére és eljárási rendjére vonatkozó javaslatokra is.

Szabó Béla A bécsi jogi kar doktori kollégiumának magyarországi származású tagjai Mária Terézia egyetemi reformjai előtt című tanulmányában bemutatja a bécsi jogi kar általános helyzetét, a doktorok kollégiumát, jogállását és összetételét, valamint részletesen ismerteti a doktorkollégium több mint egy tucat magyar tagjának életrajzát, pályáját.

Szabó István Az államforma kérdése 1919/1920 fordulóján  című tanulmányában a Tanácsköztársaság bukását követő időszak államformára vonatkozó kérdéseit tárgyalja.

Szigeti Magdolna Az emberi jogok szabályozása és érvényesülése a szocialista Magyarországon című írásában részletes áttekintést nyújt arról, mennyire nem  érvényesült az emberi jogok katalógusa a szovjet típusú diktatúra időszakában.

Varga Norbert A főispáni tisztség bevezetése Debrecen és Szeged szabad királyi városokban a köztörvény-hatósági törvény alapján című tanulmányában Debrecen és Szeged példáján mutatja be, hogy milyen fogadtatásban részesültek a kinevezett főispánok, és hogy mennyire szűkítette a városok autonómiáját az, hogy a városokat törvényhatóságként együtt szabályozták a megyékkel.

Völgyesi Levente Választójogi szabályozás az újkori városigazgatásban című írásában arról írt, hogy a magyar városok 1848-as választójogi modernizációja előtt hogyan választották egyes városokban a különböző tisztségviselőket, és hogy mennyire volt egységes vagy eltérő az egyes városok gyakorlata.

Zakariás Kinga A négy bevett vallás Erdélyben az Approbata Constitutio tükrében című tanulmányában a négy bevett vallás erdélyi szabályozását vizsgálva átfogó képet igyekszik nyújtani a fejedelemség kori Erdély vallási viszonyairól.

A tanulmánykötetet Máthé Gábor műveinek jegyzéke zárja. A publikációs jegyzékből láthatóan Máthé Gábor a rá jellemző magas színvonalon kiadott jogtörténeti témájú írásai mellett legszívesebben a közigazgatástudomány terén fejti ki munkásságát. Nagy felkészültsége alkalmassá teszi a legpontosabb munkákra. Publikációs jegyzékében a monográfiák és tanulmányok mellett helyet kaptak a könyvismertetések és más kötetek is. E művek is példázzák Máthé Gábor professzor úr széleskörű érdeklődését, tudományos igényességét.