MIME-Version: 1.0 Content-Type: multipart/related; boundary="----=_NextPart_01C916BB.CAE4D6A0" This document is a Single File Web Page, also known as a Web Archive file. If you are seeing this message, your browser or editor doesn't support Web Archive files. Please download a browser that supports Web Archive, such as Microsoft Internet Explorer. ------=_NextPart_01C916BB.CAE4D6A0 Content-Location: file:///C:/A5024E95/komar35.htm Content-Transfer-Encoding: quoted-printable Content-Type: text/html; charset="us-ascii"
Kómár Béla Endre
A lex specialis derogat legi generalis
jelentősége 6/ 1998. BJE. számú büntető
jogegységi határozatban
6/1998. BJE megszületésének az
előzményei. A probléma bemutatása
Már a római jog érett szakaszaitól kezdve ismertek olyan jogi maximák, amelyek veze= tni tudták a jog eseti alkalmazását az ütköz!= 7; értelmű jogi rendelkezések közötti eligazod&aa= cute;sban, illetve ezentúl is támpontot tudtak nyújtani egy-egy szabály értelmének feltárásához. = Ezek a joglogikai formulák ma is támpontot adnak és a mai jogalkalmazó gyakorlatnak is mentőövet nyújtanak. A leggyakrabban használt joglogikai formulák a következők: argumentum a contario, argumentum a simili, argumentu= m a minore ad amius, argumentum ad absurdum, lex specialis derogat legi generális.
A Legfelsőbb Bíróságtól kezdve a az eg&eacut= e;sz itélkezési gyakorlatra kihatnak, a jogalkalmazók segítségükkel nem csak absztrakt, hanem olyan hétköznapi mindennapos problémákat tudnak áthidalni mint például a hétköznapi közúti autóbalesetek kérdése, amikor is so= kkal nehezebben lehet megállapítani a felelősséget. = p>
A z XX. században egészen 1998-ig a jogalkalmazói gyakorlat
megosztott volt azon esetek megítélésében, amik=
or a
védett úton haladó, elsőbbségi joggal
rendelkező, de a megengedett legnagyobb sebességet
túllépő járművezető ütköz&oum=
l;tt
az alárendelt útról az elsőbbségi jogot
megsértve a védett útra kikanyarodó
járművezetővel. A legfőbb ügyész az 1997.
évi LXVI. törvény (Bsz.) 29. §-a (1) bekezdé=
se a)
pontjának II. fordulatára hivatkozva jogegységi
eljárás lefolytatását és jogegysé=
gi
határozat meghozatalát indítványozta. Az
indítvány szerint bírói gyakorlat a
közlekedési bűncselekmények körében az
elsőbbségi szabályokat nem egységesen
értelmezi, aki szerint a bírói gyakorlat a
közlekedési bűncselekmények körében
megosztott, nincs kialakult joggyakorlat, hogy a KRESZ 28. §-a (2)
bekezdésének b, pontjában szabályozott
elsőbbség adási kötelezettség vagy pedig a K=
RESZ
26.§-a (1) bekezdése a, pontjának IV. tétel&eacut=
e;ben
előírt sebesség korlátozás
érvényesüljön elsődlegesen, vagyis a
bírói gyakorlat nem értelmezte egységesen a
közúti közlekedés szabályait olyan esetben,
amikor nemcsak az elsőbbségadásra kötelezett, hanem=
az
elsőbbségre jogosult is közlekedési szabályt
szegett.
A probléma megoldására puszt&aacu= te;n logikai alapon a következő felelősségi variációk képzelhetők el:1. A bekövetkezett balesetért - helyesebben azok következményeiért elsőbbségi jogot megsértő felel, vagy Mindketten felelnek vagy csak a gy= orshajtó felel, illetve az is elképzelhető, hogy egyik sem felel-ez inkább csak elméleti lehetőség/.
A hosszú értelmezési folyamat eredményeképpen jogalkalmazói probléma 6/1998. Büntető Jogegységi határozat keretében, annak értelmezése a joglogikai maxima alapján került értelmezésre. A&= nbsp; tanács a lex specialis derogat legi generalis maximát alkalmazva így döntött.
„Elméletileg megalapozott és a bírói gyakorlatban is elkövetett értelmezé= si szabály, hogy a részletes rendelkezések, mint speciális normák alkalmazása megelőzi az általános szabály felhívását. Enn= ek részletes bemutatását tárgyalom az alábbiakban, bemutatom a határozat kialakításának lépcsőit ,melynek sor&aacut= e;n látható a dogmatikában való kételkedés, és a bírói álláspontok meg= osztottsága, és a jogerős ügydöntő határozatokhoz mennyi vajudás vezetett, melynek megoldásában csak a jogdogmatikai álláspontok egységesítése segítet= t , és a rendező elv, a lex specilalis derogat legi generalis joglogikai értelmezési maxima alkalmazása, mely mentőövet dobott az amúgy is megosztott vajudó jogalkalmazói gyakorlat számára, és amely a felmerülő problémát egy csapásra eldöntötte.
&= nbsp;
A legfőbb ügyész a joggyakorlat megosztottságát 3 példával mutatta be, amit a határozat bevezető része tartalmaz, amely ezt a három jogesetet részletes= en ismerteti. Egyik jogesetben s= em szerepel gyalogos, mindegyikben járművek szerepelnek az elsőbbségi jog kötelezettjeként. A határozat, amikor az elsőbbségadásra kötelezésről rendelkező közlekedési szabályokra utal - kétségkívül "pl." szövegrés= szel mint bevezetéssel - az elindulásra, az áthaladá= sra, az irányváltoztatásra és a bekanyarodásra vonatkozó szabályokat nevesíti, és ezek a KRESZ= -nek a járműközlekedésre vonatkozó szabály= ok címet viselő IV. részében lelhetők fel, tehát nem a gyalogosok közlekedésére vonatkoznak.= Ezt erősíti az is, hogy az esetek, amelyekben a sebességre és a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok találkoznak, döntően az ún. relatív sebességtúllépés problematikája körébe tartoznak, itt a gyalogos mint várt, illetve nem várt akadályként jelentkezik = egy irányban vagy ellenkező irányban való halad&aacut= e;s esetén, tehát az eldöntendő kérdés nem elsőbbségi szabály. Kiemelt probléma e körbe= n az akadály észlelhetősége, amely döntően az akadály jellegétől függ.
a Fővárosi Bíróság az=
1997.
szeptember 16-án kihirdetett, 21.Bf.5974/1997/4. számú
ítéletével megváltoztatta a Pesti Központi
Kerületi Bíróság B.34.524/1993. szám&uacut=
e;
ítéletét, és a terheltet közúti bal=
eset
gondatlan okozásának vétsége miatt 150 napi
tétel - napi tételenként
A legfőbb ügyész indítványában jogegységi eljárás lefolytatására és jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványt tett. A Legfelsőbb Bíróság Bf. IV.2693/1994/3., valamint Bfv.I.783/1996/4. számú felülvizsgálati eljárás eredményeképpen hozott, hatályon kívül helyezést, illetve új eljárás elrendelését tartalmazó döntéseiben kifejt= ett jogértelmezést tartotta helyesnek, és ellenezte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélkezési gyakorlatát, miszerint az elsőbbségadásra kötelezett járművel, az elsőbbséggel rendelkező jármű részére annak sebességétől függetlenül kell elsőbbséget adni. Ez csak megtévesztően nagy sebesség esetén, illetve abban= az esetben nem illeti meg, ha a nagy sebesség miatt nem észlelhető körültekintéssel sem (útkany= ar, bukkanó stb.) az elsőbbséggel rendelkező jármű" (Bfv.I.1633/1996/3.). A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az 1.Bf.553/1997/3. számú, 1997. június 30-án kelt másodfokú ítéletével a II. r. terheltet az ellene emelt vá= ;d alól bűncselekmény hiányában felmentette, és vele szemben a sebességkorlátozás jelent!= 7;s túllépésének szabálysértése miatt indított eljárást megszüntette. A döntését indokolva a megyei bíróság kifejtette: "A KRESZ rendelkezései közül alapvető= ;en az elsőbbségi szabályok hivatottak biztosítani a közúti közlekedés rendjét és biztonságát, ezekhez képest a többi szabály csak járulékos lehet. Ítéletének lényege ( ratio decidendi): Az elsőbbséggel rendelkez= 37; jármű részére annak sebességétő= ;l függetlenül kell elsőbbséget adni. Az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője általában nem hivatkozhat eredményesen az elsőbbséggel rendelkező jármű megengedettnél nagyobb sebességére." .Bf.553/1997= /3. számú másodfokú ítéletében= is kifejtett: hogy az elsőbbségadásra kötelezett az elsőbbséggel rendelkező sebességétől függetlenül köteles elsőbbséget adni, de megtold= otta azzal, hogy a védett jármű elsőbbségi jogát illetően a sebesség túllépésének csak kivételesen lehet relevanciája, mégpedig akkor, ha az elsőbbségi helyzetben közlekedő járműnek "az észlelhetőségére hátrányos= an érvényesülő körülmény van, vagy a sebességtúllépés megtévesztésre alkalmas. A sebességtúllépés relevanciáját a fenti két körülmény hiánya esetén az elsőbbség abszolút primátusa kizárja", vagyis gyakorlatilag egyik Kresz szabály abszolút primátusát mondta ki, hierarcahizálta az elsőbbség abszolút elsődlegességet. =
A jogegységi tanács látva a Legfelsőbb Bíróság „kecskeméti hierarchikus álláspontját”- (amin egyéként értsük a Precedensre hivatkozást, az= az a bírói gyakorl= atra ill. precedensre hivatkozó értelmezés alapján képviselte a Kecskeméti Bíróság KRESZ ütköző paragrafusa (26§. és 28§) -ra adott válaszát= ) A bíróság konkrét BH döntésekre hivatkozott („Hasonló álláspontot tükröznek a BH 1995/8-44 b., 1998/9-413. És az 1998/10-467. sz. eseti döntések.”) érvelésének alátámasztására- és vele szemben a Legfőbb ügyész álláspontját, valamint= a tanácstalan bírói joggyakorlat problémáját látva jogegységi eljárás lefolytatását és jogegysé= gi határozat meghozatalát szükségesnek talált= a. Az ismertetett határozatokból kitűnik, hogy a bírói gyakorlat nem értelmezte egységesen a közúti közlekedés szabályait olyan esetben, amikor nemcsak az elsőbbségadásra kötelezett, hanem= az elsőbbségre jogosult is közlekedési szabályt szegett. Az eltérő jogértelmezés lényegesen befolyásolja az érintett személyek büntetőjo= gi felelősségét, illetve annak mértéké= t.
Ezért a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a jogegységi tanács a következőkre mutatott rá: A Btk. XIII. fejezetében elhelyezett közlekedési bűncselekmények törvényi tényállásai nagyrészt ún. keretrendelkezések, amelyeket alacsonyabb szintű szabályok töltenek ki tartalommal. Ilyen jellegű rendelkezés - egyebek között - a közúti baleset okozása (Btk. 187. §) is, amely a nagyobbrészt a KRESZ-b= en meghatározott közúti közlekedési szabályok megszegését bünteti. Az elsőbbségadásra kötelezésről rendelkez&= #337; közlekedési szabályok, pl. KRESZ 24. §, 28-29. &sec= t;, 31. § (5) bek., 1. számú függelék III/b) pon= t, illetve a megengedett sebességre vonatkozó szabályok (KRESZ 26. §) részletes, konkrét előírásokat tartalmaznak arra nézve, ki és= mit köteles tenni valamilyen közlekedési helyzetben. Általános jellegű rendelkezés a KRESZ 3. §-a= (1) bekezdésének c) pontja, amely szerint, aki a közú= ti közlekedésben részt vesz, köteles "úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot = ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon". Elméletileg megalapozott, és a bírói gyakorlatb= an is követett értelmezési szabály, hogy a részletes rendelkezések mint speciális normák alkalmazása megelőzi az általános szabály felhívását. ( lex specialis derogat legi generali) Ennélfogva azt mondta ki, hogy” mindig azt kell elősz&oum= l;r vizsgálni, hogy a terhelt megszegett-e valamely konkrét közlekedési szabályt, és konkrét szabályszegés hiányában, kisegítő jelleggel szubszidiárius jeleggel, alapulhat a büntetőjogi felelőssége azon, hogy a KRESZ 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti általános baleset-elhárítási kötelezettségét elmulasztotta, „vagyis a mulasztás.
A
jogegységi tanács kimondta még ugyanakkor hogy,
álláspontja szerint - az ismertetett határozatokban
kifejtettekkel szemben - az egyes =
speciális
közlekedési szabályok nem állnak egymással
"hierarchikus" viszonyban, egyik közlekedési
szabálynak sincs olyan "abszolút
elsőbbsége", "primátusa" a másikkal
szemben, amely feltétlenül kizárná, illetve
korlátozná egy másik szabály
alkalmazhatóságát. Egységesen kimondta, hogy mi=
ndig
a konkrét forgalmi helyzethez, a közlekedés
résztvevőinek magatartásához képest kell
megállapítani, hogy az adott esetben melyik
közlekedési szabálynak, illetve szabályszeg&eacut=
e;snek
van jelentősége, és milyen mértékben. =
Ez a
megállapítás nem ellentétes azzal a
felismeréssel, hogy vannak =
olyan
közlekedési szabályok, amelyek megtartása
különösen jelentős a közlekedés
biztonsága szempontjából, mivel a megszegés&uum=
l;k
számos esetben idéz elő súlyos
közlekedési balesetet. Ilyenek az elsőbbségadási szabályok, de
jelentős baleseti veszé=
lyforrás
a megengedett sebesség túllépése is,
különösen lakott területen. A bírói
gyakorlat, beleértve a jogegységi határozatban ismerte=
tett
ügyekben hozott határozatokat is, egységes abban, hogy az
elsőbbségadásra kötelezett nem mentesülhet a
felelősség alól abból az okból, hogy az elsőbbségre jogos=
ult is
megszegett valamilyen közlekedési szabályt, így
például túllépte a megengedett sebessége=
t.
Csak az mentesítheti a
felelősség alól, ha éppen az elsőbbségre jogosult szabályszegése nem
tette lehetővé, hogy észlelje az
elsőbbségadási kötelezettsége
szempontjából jelentős körülményeket
(pl. az elsőbbségre jogosult
sebességtúllépése miatt nem észlelhette
idejében az útkanyarban közeledő,
elsőbbségre jogosult járművet), illetve hogy helyes=
en értékelje
ezeket a körülményeket (pl. az elsőbbségre
jogosult jelentősen túllépte a megengedett
sebességet, és ezzel megtévesztette az
elsőbbségadásra
köte=
lezettet
az elsőbbségre jogosult jármű
távolságát
A
Jogegységi Tanács Jogegységi Határozatán=
ak
második részére vonatkozóan kifejtette hogy nem
volt egységes a bírói gyakorlat abban, hogy az elsőbbségre jogos=
ult,
aki túllépte a megengedett sebességet (abszolút
vagy relatív sebességtúllépés), felelőssé tehető-e=
b> az elsőbbségadási
szabályok megszegésével előidézett baleset=
ért.
A határozat IV.
részében két tulajdonképpen a két
vitás álláspontot ismerteti, amit én csak
elneveztem A) álláspontnak a másikat B)- nek, a jobb
megértés kedvéért.
A).Az egyik álláspont szerint a ha az elsőbbségre jogosult követi el a sebességtúllépését, ennek büntetőjogi szempontb&oa= cute;l nem volt jelentősé= ;ge (csak szabálysértési felelősséget vonhatott maga után).
B).A másik álláspont szerint az elsőbbségre jogosult is felelős lehetett a közú= ;ti balesetért, ha az a sebességtúllépéssel okozati összefüggésben következett be.
A jogegységi tanács szerint B) álláspont az utóbbi jogértelmezés a helyes, és hozzá fűzte, hogy a B) álláspont elfogadása nem gyengíti az elsőbbségi szabályok kötelez!= 7; erejét, nem érinti - . Csak az mentesítheti a felelősség alól, ha éppen az elsőbbsé= gre jogosult szabályszegése nem tette lehetővé, hogy észlelje az elsőbbségadási kötelezetts&eacut= e;ge szempontjából jelentős körülményeket kivétellel - az elsőbbségre kötelezett felelősségét.
A jogegységi tanács hangsúlyozta, hogy mielőtt az e= lsőbbségadásra kötelezett ténylegesen megkezdi azt a műveletet, amellyel kapcsolatban elsőbbséget kell adnia (pl. elindulás, áthaladás, irányváltoztatás, bekanyarod&= aacute;s), meg kell győződnie ennek a műveletnek a veszélytelenségéről, és a megengedettnél nagyobb sebességgel közeledő elsőbbségre jogosult jármű részére is biztosítania kell az elsőbbséget.
Kiemelkedő vonulata még a
határozatnak, aminek megjelenése a
jogalkalmazói gyakorlatban pl. a BH 2001 évi szám&aacu=
te;ban
az 511. alatt közölt jogesetben köszön vissza, amikor is kimondja, hogy
értékelni kell azonban azt is, ha az elsőbbségre
jogosult szabályszegése, a sebesség
túllépése is közrehatott a közúti bal=
eset
előidézésében, feltéve, hogy az az ő
szabályszegésével okozati összefüggés=
ben
következett be. Ha az elsőbbségre jogosult nem jelentő=
;sen
lépi túl a megengedett sebességet, a sebesség
túllépése rendszerint nem áll okozati
összefüggésben a balesettel, és ebben az esetben nem
alapozza meg a büntetőjogi felelősségét. Berkes
György szerint az okozati összefüggés fogalom alatt a
conditio sine qua non
elmélet szerint értelmezett okozati összefügg&eacut=
e;st
kell érteni. Nem zárható ki azonban, hogy már a=
nem
jelentős sebességtúllépés is közrehat=
a
baleset okozásában. Hasonló a helyzet, ha az
elsőbbségre jogosult a KRESZ 1. számú
függelékének III/b) pontjából reá
háruló speciális közlekedési szabál=
yt
szegi meg (az enyhe lassítást elmulasztja). Ilyen esetekben az
elsőbbségre jogosult büntetőjogi
felelősségének feltételei a tárgyi oldalon
megvannak. Nem állapítható meg az okozati
összefüggés akkor, ha a baleset az elsőbbségre
jogosult járművének megengedett sebessége mellett=
is
bekövetkezett volna. Az okozati összefüggés
megállapítása esetén azonban vizsgálni k=
ell
azt is, hogy az elsőbbségre jogosultat az eredmény (a
közúti baleset) tekintetében gondatlanság terheli=
-e.
A vizsgálat során abból kell kiindulni, hogy a megenge=
dett
sebesség túllépése fokozza a baleset
kockázatát, és csökkenti a baleset
elhárításának lehetőségét. H=
a az
elsőbbségre jogosult nem jelentősen lépi túl=
a
megengedett sebességet, csak kivételes esetben
állapítható meg a tudatos vagy nem tudatos
gondatlansága a közúti baleset okozása
tekintetében.
Má= ;s a helyzet, ha az elsőbbséggel rendelkező a megengedett sebességet jelentősen túllépi. Ilyenkor általában nem számíthat arra, hogy az elsőbbségadásra kötelezett ezt idejében észleli, illetve arra kell számítania, hogy a jelentős sebességtúllépés az elsőbbs&= eacute;gadásra kötelezettet megtévesztheti. Végül a jogegysé= ;gi tanács hangsúlyozza: Ha a közúti balesetért többen felelősek, mindegyikük felelősségét egyéniesítve, az egyes személyek közrehatásának mértékét és bűnösségének fokát alapul véve kell megállapítani. Ez irányadó akkor is, ha valamel= yik személy nem vonható felelősségre (meghalt, nem sikerült megállapítani a személyazonosságát, nem emeltek ellene vádat st= b.). A terhelt javára értékelni kell, ha felelősségre nem vonható személy is közrehat= ott a közúti baleset okozásában.
Példaként megemlítem, hogy leginkább, véleményem szerint a BJE esetkör&eacut= e;be vonható azok az esetek, amely esetekben az elsőbbségi joggal nem rendelkező gyalog= os az elsőbbségi joggal rendelkező, de a megengedett sebességet túllépő jármű útját keresztezve halad át az úton, és így következik be a baleset. Ez esetben ugyanúgy felvetődik a balesetnek a megengedett sebesség melletti elkerülhetőségének a vizsgálata, mint amikor elsőbbségre kötelezett járműről van szó. A BJE értelemszerű alkalmazása tehát e körben véleményem szerint nem kifogásolható= ;.
A BJE rendelkező részében a 2. pontja ezzel a szövegrésszel indul: "Az elsőbbségre jogosult,= aki a megengedett sebességet túllépte". Valóban nem szerepel a jármű, vagy a járművezető kifejezés de megengedett legnagyobb sebességet a KRESZ csak járművekre ír elő /KRESZ 26.§/. Ebből az következik, hogy legalábbis az elsőbbségi jog jogosultjának feltétlenül és egyértelm$= 9;en járműnek kell lennie a BJE által szabályozott körben.
&nbs= p; &= nbsp;
&nbs=
p; &=
nbsp; Felhasznált irodalom=
(Rendészeti Szemle 5/ 1993, 75-85.o )
( HVG-OR= AC Budapest, 2002, 174, 188-191.o, valamint ( HVG-ORAC Budapest, 2007,VI. Átdolgozott kiadás 185-200-207.o)
( HVG-ORAC Budapest, 2001)
( Osiris Kiadó Budapest, 2002)
HVG-ORAC Budapest, 2005
(Magyar Jog 5/ 2002) (259-267.o, 265.o)
(KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2003)
14. KÁROLYINÉ-KOVALIK-MÉSZÁROS-Dr. PAPP LÁSZLÓ:
&= nbsp; Új szabálysértési &= nbsp; jogszabályok magyarázatokkal
&= nbsp; ( HVG-ORAC Budapest, 2002.II. kötet 108-176.o)
(KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005)
(Ügyészek Lapja: 1/1994) (33-38.o)
(Közlekedési jogalkalmazás egyes kérdései, Közlekedési Bírák Egyesülete: 1998)
(32-38.o)
(Közlekedési jogalkalmazás egyes kérdései, Közlekedési Bírák Egyesülete: 1998)( (175-180 o.)
1978. évi IV. törvényhez. ( Complex CD Jogtár KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti kiadó Kft. Budapest 2007 májusa)
( Rendészeti Szemle 2/1993)( 34-40.o, 38.o)
(Országos Rendőr-főkapitányság Tájékoztat&oacut= e; 3/2002)
( Ál= lam és Jogtudomány 1/1962) ( 5-49.o)
(Jogtudományi Közlöny 5-6/1972)( 211-217.o)
(Bírósági Határozatok 4/1994)( 313-317.o)
27.Dr=
. KONTZ ENDRE:Autómobil Közlekedé=
s Rendészet
(1929.
Patria nyomda, 3. kiadás)
28.B&=
iacute;rósági
Határozatok 2008/2 Közzéteszi a Magyar
Köztársaság Legfelsőbb Bíróság=
a
29. Dr=
. POKOL
BÉLA 9.(
30. Dr.POKOL BÉLA (1999 b): Felsőbírósági jogértelmezés Magyarországon Jogtudományi Közlöny 1999/11
31.
Dr. POKOL BÉLA (
32. Dr. POKOL BÉLA (2000 b): Bevezető megfontolások a jogforrások jogelméleti elemzéséhez
33. Bírósági Határozatok:1991-2000-es évfoly= amok számai
PAGE=
|
PAGE=
7 |
Kómár Béla Endre: A lex specia=
lis
derogat legi generalis jelentősége 6/ 1998. BJE.
számú büntető jogegységi határozatban=