TÁRCZY EDIT ZSUZSANNA

Egyes versenycselekmények az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban – különös tekintettel a tying - ra

Bevezetés

2009. november 24. – én a Centre for European Policy Studies (továbbiakban: CEPS)[1] és a Van Dijk Management Consultants[2] közzé tettek egy jelentést,[3] melyben a - magyar fogalmak szerinti - gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egy esetét és más lehetséges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat vizsgáltak a pénzügyi szolgáltatások szektorában való megjelenésük tükrében. Ez a dokumentum olyan gyakorlatokra koncentrált, melyek nem szerepelnek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2005/29/EK irányelvben, viszont a jelentés készítői az irányelv alkalmazhatóságát is vizsgálták és meg is állapították, lebontva az egyes kategóriákra.

Jelen vizsgálat tárgyai – a jelentésben szereplő gyakorlatok közül - a következők:

A tying, a tiszta csomagolás (pure bundling), a kevert csomagolás (mixed bundling), végül a kizárólagos és exkluzív megállapodások (preferential and exclusive agreements): tying akkor állapítható meg, ha két, vagy több terméket egy csomagként értékesítenek, és közülük legalább egy termék önmagában nem kapható. Pure bundling akkor állapítható meg, ha a tying – nál említett csomag egyik eleme sem kapható önmagában, és ha ezeket az elemeket állandó arányban kínálják megvételre. Mixed bundling akkor állapítható meg, ha két, vagy több terméket egy csomagban értékesítenek, habár mindegyik termék önállóan is megvásárolható. A kizárólagos és exkluzív megállapodások esetében a pénzügyi szolgáltatás nyújtója már szerződéses kapcsolatban áll a fogyasztóval és egy harmadik félre bízza a kiegészítő szolgáltatás nyújtását, vagy kedvezőbb pénzügyi feltételeket kínál, ha a fogyasztó attól a kiválasztott harmadik féltől vásárol, akivel a szolgáltatás nyújtója kizárólagos megállapodást kötött.[4]

A felsoroltak az Amerikai Egyesült Államok jogában is megtalálhatóak, ezért ez a tanulmány az Államok és az Unió jogában/joggyakorlatában való megjelenésükre koncentrál. Mivel ezek a gyakorlatok a versenyjog területéhez is tartoznak – az USA – ban pedig főleg oda – ezért a továbbiakban versenycselekmények néven szerepelnek.

A tying kiemelt tárgya a tanulmánynak, mivel e versenycselekmény kapcsán mutatható be legjobban az amerikai és az Uniós szabályozás, illetve gyakorlat.

Szabályozási háttér az Európai Unióban

A tying szabályozási alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke jelenti, mely megtiltja az erőfölénnyel való visszaélést, és felsorolja a visszaélés eseteit. A tying a következő szakasszal azonosítható - bár nem beszélhetünk teljes egyezésről: a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.[5]

Ahhoz, hogy a tying megsértse a 102. cikk rendelkezéseit, négy feltételnek kell teljesülnie: 1. az eredeti (tehát nem a „csatolt”) termékkel kapcsolatban a vállalkozás domináns pozícióban van a piacon 2. a „csatolt” termék megkülönböztethető az eredeti terméktől 3. kényszer 4. versenyellenes magatartás.

Meglehetősen nehéz bizonyítani, hogy a két termék nem áll egymással kapcsolatban. A Bizottság is csak példákkal tud szolgálni: ha a fogyasztónak lehetősége volna rá, külön – külön vásárolná meg a termékeket; vagy ugyanazon a piacon egy kisebb vállalkozás a két terméket külön – külön értékesíti.

A kényszer fogalmilag viszonylag egyértelmű, minthogy a cél az, hogy a fogyasztónak ne legyen választási lehetősége a vétel kapcsán. A problémát az jelentheti, hogy a kényszernek különböző fokozatai léteznek, így pl. a domináns vállalkozás nem adja el a termékeket külön – külön, de a kényszer jelentkezhet úgy is, hogy a teljes csomag ára alacsonyabb, mint az egyes termékek ára összesen, vagyis a csomag megvétele előnyösebb a fogyasztó számára, mint a termékek külön – külön való megvásárlása. Ez utóbbi egyébként a több termékes árcsökkenés, ami szerepel a CEPS és a Van Dijk Management Consultants jelentésében is.[6]

A versenyellenes magatartás hatásaiban érhető tetten, pl. árdiszkriminációban, vagy magasabb árakban.

A tying – nak két klasszikus típusa létezik, a 102. cikkbeli eset a szerződéses tying – hoz áll közel, amikor a domináns helyzetben lévő vállalkozás nem biztosítja a fogyasztónak azt a lehetőséget, hogy a termékeket külön – külön megvásárolhassa. A technikai tying a már korábban bemutatott típus (két termék – kötelező - együttes megvétele). Ezeken túl létezik még a pénzügyi tying – amikor a két termék megvétele során a vásárló árengedményben részesül – valamint termékekkel és a kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos tying: a termék megvásárlása során a vevő kötelezi magát, hogy egyúttal egy szolgáltatást is megvásárol (pl. egy autó megvásárlása és a javítási szolgáltatások megvétele).

Az általános vélekedés szerint a tying automatikusan (per se) jogellenes, tiltott. Az ellentétes álláspont az ún. „ok szabályát” (rule of reason) támogatja, amikor a bíróság esetről – esetre dönti el, hogy a tying – t megtiltja, tekintettel a negatív hatásokra, vagy engedélyezi, tekintettel a pozitív hatásokra.[7]

A tagállamok a következő főbb kategóriába sorolhatóak be a jogi szabályozás szempontjából (természetesen – tekintettel a tisztességtelen versenycselekmények több jogterületen átívelő jellegére - egyes államok több kategóriába is beletartoznak):[8]

- tagállamok, melyekben külön rendelkezések alkalmazandóak a tying és egyéb tisztességtelen versenycselekmények tilalmára nézve: pl. Ciprus, Finnország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, továbbá:

· Kifejezetten a pénzügyi szektorbeli tying – ra vonatkozó szabályok léteznek Franciaországban, Írországban, Portugáliában és Dániában is, bár ez utóbbiban a szabályozás csak a pénzügyi eszközökre vonatkozik

· A fogyasztóvédelmi és a polgári jog általános szabályai alkalmazandóak Belgiumban, Bulgáriában és Romániában

· Belgiumban, Franciaországban és Írországban külön szabályok vonatkoznak a kizárólagos és exkluzív megállapodásokra, még akkor is, ha nem tartoznak a versenyjogi szabályok hatálya alá

· Franciaország az egyetlen tagállam, ahol a kéretlen ajánlatokra[9] nézve külön szabályok léteznek, más államokban a fogyasztóvédelmi jog rendelkezései alkalmazandóak

- tagállamok, melyekben külön rendelkezések nem léteznek, de a kapcsolódó problémákat figyelembe veszik, és folyamatosan nyomon követik: pl. Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Görögország, Málta, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Szlovénia és Svédország, továbbá:

· az Egyesült Királyságban a versenyhivatalok foglakoznak a szóban forgó versenycselekményekkel. A fogyasztói oldalról az Office of Fair Trading foglalkozik a megtévesztő reklámokkal és a tisztességtelen feltételekkel

- tagállamok, melyekben a kartellekre vonatkozó szabályok/versenyjogi szabályok (is) alkalmazandóak: pl. Magyarország, Írország

Továbbá, a 2005/29/EK irányelv szabályainak alkalmazhatósága:

- tying és tiszta csomagolás esetén: ha a gyakorlat ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel és torzítja a fogyasztó gondolkodását, választási lehetőségeit

- kevert csomagolás esetén: ha a gyakorlat ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel és torzítja a fogyasztó gondolkodását, választási lehetőségeit

- kizárólagos és exkluzív megállapodások: ha a gyakorlat ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel és torzítja a fogyasztó gondolkodását, választási lehetőségeit[10]

Szabályozási és intézményi háttér az Amerikai Egyesült Államokban

Az alapvető szabályok a United States Code – ban (továbbiakban: Code) találhatóak. Ezt a kódexet 1926 – ban bocsátotta ki a Képviselő Ház Jogi Revíziós Hivatala, és azt követően hat évenként módosítják, és újból közzé teszik.[11]

A Code 12. címének 22. fejezete foglalkozik a tying – gal. A Code a bankok számára megtiltja a tying – megállapodásokat,[12] és e tilalom megszegését hármas szintű szankciós rendszer alkalmazása követi:

1.) az a bank, mely megszegi a tilalmakat, 5000 dollárt meg nem haladó büntetést köteles fizetni minden egyes napon, melyen még fennáll az említett szabályszegés

2.) az a bank, mely

I. elköveti az 1. pontban leírt szabályszegést; nem biztonságos vagy nem korrekt gyakorlatot folytat ügyeinek vitele során; vagy megszegi a pénzügyi kötelességeit, és

II. ez a szabályszegés, gyakorlat, vagy pénzügyi kötelességszegés része nem megfelelő magatartásának; több mint minimális veszteséget okoz, vagy okozhat a banknak; vagy vagyoni, illetve más előnnyel jár, (az a bank) köteles 25000 dollárt meg nem haladó büntetést fizetni minden egyes napon, melyen még fennáll az említett szabályszegés, gyakorlat, kötelességszegés.

3.) az a bank, mely

I. szándékosan: elköveti az 1. pontban leírt szabályszegést; nem biztonságos vagy nem korrekt gyakorlatot folytat ügyeinek vitele során; vagy megszegi a pénzügyi kötelességeit, és

II. szándékosan, vagy gondatlanul jelentős veszteséget okoz a banknak, vagy a szabályszegés, gyakorlat, kötelességszegés jelentős vagyoni, illetve más előnnyel jár, köteles pénzbírságot fizetni, minden egyes napon, melyen még fennáll az említett szabályszegés, gyakorlat, kötelességszegés. A napi összeg – bank esetében – nem haladhatja meg az egymillió dollárt, vagy a bank teljes nyereségének 1 százalékát. Egyéb személyek esetében – pl. aki a bank érdekében jár el – az összeg nem haladhatja meg az egymillió dollárt.[13]

A Code nem a fent említett bundling – ról szól - mivel az az ún. termék bundling (product bundling) - hanem a szerződéses bundling – ról (contract bundling), ami áruk, vagy szolgáltatások beszerzése feltételeinek – kettőnek, vagy többnek – előzetes rögzítését jelenti elkülönült, kisebb szerződésekben, melyeket kérelemre egy önálló szerződésbe foglalnak, s mely szerződés előnytelen egy kisebb üzleti vállalkozás számára.[14] A Code szól pl. a költségek csökkentéséről – nem jelent mentesülést, csak ha ettől jelentős összegű megtakarítást várnak, tekintettel a dollár értékére – a szerződő hatóság stratégiájáról, valamint meghatározza az alapvető fogalmakat.[15] Röviden említi még a kizárólagos megállapodások tilalmát.

A versenycselekményekkel kapcsolatban a legelső törvény 1890 – ben született meg, ez a Sherman Act. Ez volt egyben a legelső olyan jogszabály is, mely megtiltotta a trösztöt.[16]

Időben a következő törvény, a Robinson – Patman Act (1936) már közelebb áll a jelenlegi témához, mivel jogellenesnek nyilvánítja, ha az árak vonatkozásában közvetlenül, vagy közvetve megkülönböztetik a vásárlókat, (…) ha ez a diszkrimináció torzítja a versenyt, vagy monopolhelyzet kialakulásához vezet, vagy sérti/meggátolja a versenyt (…).[17]

A Bank Holding Company Act (1956) szól a tying – megállapodásokról – ez a törvény bekerült a Code – ba 1970 – ben, illetve – egyes részei – 1971 – ben.[18] Vonatkozó szabályai azok, melyek ismertetésre kerültek a Code – nál. A Magnuson – Moss Warranty Act (1975) a fogyasztók szavatossági jogairól szól.[19]

Az Amerikai Egyesült Államokban két szövetségi ügynökség foglalkozik a versenyjogi szabályok betartásával: Antitrust Division of the Department of Justice (továbbiakban: DOJ) és a Federal Trade Commission (továbbiakban: FTC).

Ez utóbbi az egyetlen szövetségi ügynökség, mely a fogyasztóvédelemre és a versenyre nézve is rendelkezik hatáskörrel a gazdaság szektorában. 1914 - ben alapították, a Kongresszus egyik bizottságaként jött létre, és fő célja, hogy megakadályozza a tisztességtelen versenycselekményeket. 1938 – tól kezdve az FTC a tisztességtelen illetve megtévesztő tevékenységgel és gyakorlattal kapcsolatos eljárásokra nézve is rendelkezik hatáskörrel.[20]

A DOJ – t 1933 – ban alapították, és feladata a gazdasági verseny támogatása, a versenyjogi elvek és szabályok alkalmazásának kikényszerítése révén.[21] A DOJ jelenti azt az elemet, mely nem található meg az Unióban – ez a hiány az egyik legnagyobb különbséget jelenti a két rendszer között -: ez egy büntető jogi versenyhivatal, mely kiemelten kezel három esetet: a piacfelosztó kartellt,[22] az árrögzítő kartellt,[23] illetve azt az esetet, mikor a szerződés megkötését egy fél számára biztosítják, a többi, hasonló kvalitású ügyfél közül.[24]

Tying az Unió gyakorlatában

A Hilti AG v. Commission [1994] ECR I-667 (C-53/92P) ügyben[25] a Hilti AG egy Liechtenstein Hercegségbeli korlátolt felelősségű társaság volt, mely erőfölénnyel rendelkezett a szögbelövők, valamint a szögek piacán, illetve kétségtelenül domináns pozícióban volt, minthogy a piaci érdekeltségek ötvenöt százalékát birtokolta. Ráadásul, a szögbelövővel kapcsolatos szabadalmat is birtokolta. Két versenytársa azzal vádolta, hogy visszaélt helyzetével, egy pénzügyi tying révén: a vásárló csomagként megvásárolta a szögbelövőt és a szögeket, és árengedményben részesült.

A Bizottság úgy találta, hogy a társaság valóban visszaélt helyzetével, mivel „függő” helyzetbe kényszerítette a fogyasztót, valamint magatartásával még erősítette is piaci pozícióját. A társaság azzal védekezett a fellebbezés során, hogy a versenytársak termékei nem jelentettek konkurenciát, és a pénzügyi tying során tiszteletben tartotta a fogyasztók biztonságát.

A fellebbezést elbíráló bíróság elutasította ezt az érvelést, a bizonyítékok hiánya miatt, továbbá kijelentette, hogy nem a Hilti felelőssége volt a fogyasztók védelme. A Bizottság leszögezte, hogy korábbi esetek során már megállapítást nyert, hogy a 102. cikk megsértése alól nem lehet mentesülni biztonsági, megbízhatósági szempontok alapján.

A Hilti fellebbezett az Európai Bírósághoz, sikertelenül.

A Tetra Pak International SA. v. Commission [1996] ECR 1-5951 (C-333/94P) ügyben[26] a svéd társaság, a Tetra Pak International SA. kartondobozos, folyékony termékek csomagolásával és értékesítésével foglalkozott. A Bizottság úgy találta, hogy visszaélt domináns pozíciójával, a következő tying során: azzal a feltétellel adta el töltő gépeit, hogy a vevő kötelezte magát arra, hogy a Tetra Pak csomagjait fogja használni, és ezeket kizárólag a Tetra Pak értékesítette.

Az alperes a fellebbezés során azzal érvelt, hogy a két, szóban forgó termék nem különíthető el/különböztethető meg egymástól, és egyfajta „természetes” kapcsolat van közöttük. Az Európai Bíróság az érvet elutasította, arra hivatkozva, hogy ez a kapcsolat nem létezik, tekintettel a speciális gyártókra, illetve, ha létezne is, nem zárná ki szükségszerűen a 102. cikk alkalmazását.

A Napier Brown - British Sugar (No. IV/30.178)[27] ügyben a Napier Brown vezető cukorszolgáltató volt Angliában. A termékekkel és a kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos tying – t folytatott: csak abban az esetben adta el a cukrot, ha ő is szállíthatta ki azokat. Ezzel pedig kizárta a versenyből a kiszállító cégeket.

A Bizottság álláspontja értelmében a szolgáltató megfosztotta a fogyasztókat a választási lehetőségüktől (mind a vásárlás, mind a szállítás terén), a versenyt pedig kizárta.

A Microsoft Corp v. Commission [2007] ECR II-3601. (T-201/04) ügyben[28] a Microsoft technikai tying – t folytatott, mivel a Windows operációs rendszer csak Windows media player –rel együtt volt megvásárolható, és mert a kettő egy egységet alkotott. A Bizottság versenyellenes magatartást állapított meg és bírságot szabott ki. A Microsoft azzal védekezett, hogy a fogyasztók nem fizettek külön a media player – ért és, hogy a fogyasztók a versenytársak media player – ét is szabadon telepíthették. A bíróság nem fogadta el ezt az érvet és megállapította a kényszer, valamint a többi három feltétel megvalósulását, és arra kötelezte a Microsoft – t, hogy a terméket a másik termék nélkül kínálja megvételre.[29]

Tying az Egyesült Államok gyakorlatában

A tying – t és így a tying – megállapodást az Amerikai Egyesült Államokban mindig olyan versenycselekményeknek tekintették, melyek automatikusan (per se) jogellenesnek minősülnek, vagyis megítélésük azonos az Unióban előfordulókéval.

A Legfelsőbb Bíróság több döntésében is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Jefferson Parish Hospital Dist. No. 2 v. Hyde, 466 U.S. 2 (1984) ügy során a kórház szerződést kötött egy aneszteziológusokból álló céggel, mely felajánlotta szolgáltatásait a kórház betegei számára. E miatt a megállapodás miatt egy aneszteziológus felvételi kérelmét elutasították. Ő megtámadta a szerződést, azt állítva, hogy ez az exkluzív megállapodás sértette a vonatkozó szabályokat. A bíróság elutasította, mivel úgy találta, hogy a szerződés versenyt torzító hatása minimális, és ezt a minimális hatást is ellensúlyozzák a betegellátás javulásából származó előnyök.

A fellebbezésről döntő bíróság viszont a szerződést automatikusan illegális jellegűnek minősítette, és úgy ítélte meg, hogy az ügyben tying – megállapodás is szerepel, minthogy a műtök használói kötelesek voltak „megvásárolni” a kórház által kiválasztott aneszteziológiai szolgáltatásokat; a kórház elegendő piaci erővel rendelkezett ahhoz, hogy erre rákényszerítse őket; valamint az említett szolgáltatások erős pozíciót foglalnak el a kereskedelemben. Mindezek miatt pedig a tying – megállapodás per se jogellenes volt.[30]

A Legfelsőbb Bíróság megerősítette a tying – megállapodás per se jogellenes jellegével kapcsolatos megállapítást, de kétségét fejtette ki azzal kapcsolatban, hogy szükséges – e a tying – megállapodás gazdasági hatásainak figyelembe vétele. Továbbá megerősítette a per se szabályt is, melynek értelmében a tying – megállapodások automatikusan jogellenesek (és a felperes csupán a tying – megállapodás létét köteles bizonyítani, tehát pl. a versenyt torzító hatásokat nem). Ez a megerősítés és az említett kétely pedig zavaros helyzetet teremtettek a bírósági gyakorlatban.

Az Eastman Kodak v. Image Technical Servs. (90-1029), 504 U.S. 451 (1992) ügyben pl. az Eastman Kodak számára a bíróság engedélyezte, hogy bizonyítsa: a bundling versenyt támogató hatásokkal is járt. A fellebbezést elbíráló testület viszont hangsúlyozta, hogy a felperes kötelessége bizonyítani a versenyt torzító hatások meglétét. Ugyanakkor későbbi ítéletei során ugyanez a bíróság mindig hangsúlyozta, hogy a tying – megállapodásoknál alkalmazandó a per se szabály.

A tying – gal kapcsolatos leghíresebb eset, United States v. Microsoft Corp., 253 F.3d 34 (D.C. Cir.), cert. denied, 534 U.S. 952 (2001)[31] során a szabály speciális alkalmazására került sor, vagyis inkább a mellőzésére, mivel a fellebbezést elbíráló bíróság nem kívánta alkalmazni a per se szabályt, és figyelembe vette a Microsoft állítását, miszerint jelentős haszon keletkezett a fogyasztók számára.[32]

Összegzés

A dolgozat tárgyául szolgáló versenycselekmények izgalmas témát jelentenek, hiszen egyrészt vizsgálhatóak fogyasztóvédelmi és versenyjogi szempontból is, másrészt az Unió és más államok, pl. az eltérő jellegű jogrendszerrel rendelkező Amerikai Egyesült Államok szabályainak, gyakorlatának tükrében is.

E helyütt ugyan csak a tying bővebb ismertetésére került sor, de a többi versenycselekmény is hasonlóan érdekes témája lehet egy – egy tanulmánynak, arról nem is beszélve, hogy mind a szabályozás, mind a gyakorlat tényleges és alapos bemutatása nagyobb terjedelmű dolgozatokat igényel.

[1] A CEPS egy brüsszeli székhelyű kutatóintézet, melynek kutatási területét az Európai Unión belüli események és problémák alkotják.

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.thinktank.hu/ceps (utolsó lekérdezés:2010. november 14.)

[2] Ez egy konzultációs vállalat, mely a Van Dijk csoport tagja. Ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásai között szerepel pl. a fejlesztés és az információs management is.

A Van Dijk csoportot 1959 – ben alapították, jelenleg tizennégy vállalat tartozik hozzá, melyek Európában, Japánban és Amerikában találhatóak. Legfőbb tevékenységeik: szervezéssel kapcsolatos konzultáció, számítógépes szolgáltatások és elektronikus publikálás.

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.vandijkmc.com/en/services_2.aspx

(utolsó lekérdezés: 2010. november 14.)

Elérhető az alábbi honlapon: http://128.176.101.170/eclip/institute/bvd/bvd_profile.htm

(utolsó lekérdezés: 2010. november 14.)

[3] Tying and other potentially unfair commercial practices in the retail financial service sector – final report

Elérhető az alábbi honlapon: http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2010/tying/report_en.pdf

(utolsó lekérdezés: 2010. október 20.)

[4] A felsoroltakon kívül a jelentésben a következők szerepelnek még:

- feltételhez kötött gyakorlatok (conditional sales practices):

a) gyakorlatok, melyeknél a szolgáltatás nyújtása feltételekhez kötött, pl. egy akció elfogadásához (conditional accesses)

b) gyakorlatok, melyeknél a kedvezőbb szerződési feltételek nyújtása egy speciális viselkedéshez kötődik, pl. a bank nem számít fel díjat a hitelkártya után, ha annak birtokosa minden évben többet költ, mint a kapott összeg. Utóbbi gyakorlatokat feltételes engedményeknek is nevezik.

- agresszív kereskedelmi gyakorlatok:

a) kéretlen ajánlatok (unsolicited offers/pressure selling/inertia selling): termék, vagy szolgáltatás felajánlása kéretlenül, vagyis a fogyasztó kifejezett kérése hiányában, valamint egyértelmű nyomás gyakorlása annak érdekében, hogy a fogyasztó elfogadja az ajánlatot

b) visszaélés a közvetítő és a fogyasztó közötti bizalmi kapcsolattal (churning), pl. a pénzügyi közvetítő rábírja a másik felet a folyószámla, vagy a befektetési portfólió túlzott használatára és kihasználja a megbízó ismereteinek hiányát

c) irányítás (steering): általában a jelzálog piacon alkalmazzák, amikor a kölcsön felvevőjének hangsúlyozzák a kockázatokat, hogy így magasabb összegű kölcsönt vegyen fel

Tying and other potentially unfair commercial practices in the retail financial service sector – final report i. m.

12., 13., 14. o.

[5] Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 102. cikk d) pont

C 83/1 2010.3.30.

Elérhető az alábbi honlapon:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:083:FULL:HU:PDF

(utolsó lekérdezés: 2010. december 10.)

[6] Tying and other potentially unfair commercial practices in the retail financial service sector – final report i. m. 13. o.

[7] Kristian Elftorp: Abuse of a dominant position – The legal position of tying practices within European Competition Law 11. – 16., 18. o.

Elérhető az alábbi honlapon: http://hj.diva-portal.org/smash/get/diva2:320402/FULLTEXT01

(utolsó lekérdezés: 2010. december 10.)

[8] Tying and other potentially unfair commercial practices in the retail financial service sector – final report i.m. 25., 26., 151., 152. o.

[9] Termék, vagy szolgáltatás felajánlása kéretlenül, vagyis a fogyasztó kifejezett kérése hiányában, valamint egyértelmű nyomás gyakorlása annak érdekében, hogy a fogyasztó elfogadja az ajánlatot (az agresszív gyakorlatok egyik esete)

Tying and other potentially unfair commercial practices in the retail financial service sector – final report i.m. 14. o.

[10] Tying and other potentially unfair commercial practices in the retail financial service sector – final report i.m. 149. o.

[11] Elérhető az alábbi honlapon: http://www.gpoaccess.gov/uscode/ (utolsó lekérdezés: 2010. december 5.)

[12] A megállapodás értelmében az eladó egy adott termék eladását a vevő azon ígéretétől teszi függővé, hogy egy további, az eredeti termékhez nem kapcsolódó terméket is megvásárol.

Nem minden tying – megállapodás jogellenes. Négy feltételnek kell teljesülnie – akárcsak az Unióban - a jogellenesség megállapításához: 1. a megállapodásban két terméknek kell szerepelnie 2. a termék eladását egy másik termék megvételéhez kell kötni 3. az eladó rendelkezzen megfelelő piaci erővel az eredeti termékkel kapcsolatban ahhoz, hogy korlátozza a másodlagos termékkel kapcsolatos versenyt 4. a megállapodás észlelhetően korlátozza a versenyt

Tying Arrangement

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.answers.com/topic/tying-arrangement

(utolsó lekérdezés: 2010. december 10.)

[13] U.S. Code Title 12 Chapter 22 1972§ (1), (2) bek. (A) – (F), (i) – (iv)

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.law.cornell.edu/uscode/12/usc_sup_01_12_10_22.html

(utolsó lekérdezés:2010. december 4.)

[14] Elérhető az alábbi honlapon: http://oamp.od.nih.gov/ProgramNotes/ContractBundling/bundling1.PDF

(utolsó lekérdezés: 2010. december 7.)

[15] .S. Code Title 15 Chapter 14A

Elérhető az alábbi honlapokon:

http://www.law.cornell.edu/uscode/html/uscode15/usc_sec_15_00000632----000-.html

http://www.law.cornell.edu/uscode/html/uscode15/usc_sec_15_00000644----000-.html

(utolsó lekérdezés:2010. december 4.)

[16] A tröszt egy megállapodást takar, mely értelmében számos vállalat részvényese (általában a vállalatok azonos termelési ágazathoz tartoznak) érdekeltségeiket/részesedéseiket egy szervezetbe tömörítik. Mivel az így létrejövő egység domináns pozícióba kerül, ronthatja a versenyt, ezért tiltott – bár pl. az Amerikai Egyesült Államokban állandó vitatéma a tiltás jogosságának kérdése.

Approved July 2, 1890, The Sherman Anti-Trust Act was the first Federal act that outlawed monopolistic business practices

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.ourdocuments.gov/doc.php?flash=old&doc=51

(utolsó lekérdezés: 2010. december 3.)

[17] The Robinson-Patman Act and Cases Regarding Price Discrimination in the United States

Elérhető az alábbi honlapon:

http://www.associatedcontent.com/article/456680/the_robinsonpatman_act_and_cases_regarding.html

(utolsó lekérdezés: 2010. december 3.)

[18] Bank Holding Company Act

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.fdic.gov/regulations/laws/rules/6000-1000.html#fdic6000sec106h

(utolsó lekérdezés: 2010. november 29.)

[19] Understanding the Magnuson-Moss Warranty Act

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.mlmlaw.com/library/guides/ftc/warranties/undermag.htm

(utolsó lekérdezés: 2010. december 3.)

[20] Elérhető az alábbi honlapon: http://www.ftc.gov/ftc/about.shtm

(utolsó lekérdezés: 2010. december 1.)

[21] Elérhető az alábbi honlapon: http://www.justice.gov/atr/about/division-history.html

(utolsó lekérdezés: 2010. december 10.)

[22] 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (továbbiakban: Tpvt.) 11.§ (2) bek. d) pont

[23] Tpvt. 11.§ (2) bek. a) pont

[24] How the Punishment of the European Union Competition Law and United States Antitrust Law Reflect Respective View on Competition

Elérhető az alábbi honlapon:

http://www.associatedcontent.com/article/2215509/how_the_punishment_of_the_european_pg4.html?cat=17

(utolsó lekérdezés: 2010. december 3.)

[25] Elérhető az alábbi honlapon:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:61992J0053:EN:HTML

(utolsó lekérdezés: 2010. december 11.)

[26] Elérhető az alábbi honlapon:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:61994J0333:EN:HTML

(utolsó lekérdezés: 2010. december 11.)

[27] Elérhető az alábbi honlapon:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31988D0518:EN:HTML

(utolsó lekérdezés: 2010. december 11.)

[28] Elérhető az alábbi honlapon:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:62004A0201:EN:HTML

(utolsó lekérdezés: 2010. december 11.)

[29] Abuse of a dominant position – The legal position of tying practices within European Competition Law i. m. 19. – 23. o.

[30] Jefferson Parish Hosp. Dist. V. Hyde, 466 U. S. 2 (1984)

Elérhető az alábbi honlapon: http://supreme.justia.com/us/466/2/

(utolsó lekérdezés: 2010. december 10.)

[31] Ez az eset nem azonos az Unió gyakorlatánál említettel, minthogy itt a Microsoft – t azzal vádolták, hogy jogellenesen fenntartotta monopol helyzetét az Intelcompatible PC operációs rendszer piacán – megsértve ezzel a Sherman Act – t – valamint megsértette a Szerzői Jog Törvényét (Copyright Act) is.

Elérhető az alábbi honlapon:

http://www.microsoft.com/presspass/download/legal/SunMicrosystems/06-26-03AppealsCourtRuling.pdf (utolsó lekérdezés: 2010. december 11.)

[32] Declaration of Professor Harry First 4. – 7. o.

Elérhető az alábbi honlapon: http://www.ftc.gov/bcp/workshops/classaction/writ_materials/constantine5.pdf

(utolsó lekérdezés: 2010. december 1.)