b.      A személyiségi jogi sérelmek esetén a fájdalomdíj megfizetését megalapozó körülményeket rendkívüli alapossággal kell megítélni és mérlegelni. A BGH szerint a nem vagyoni csökkenések miatti kártalanítására vonatkozó igényhez két korlátozó feltevés kapcsolódik. Elsőként az, hogy a sérelemnek súlyosnak kell lennie10, ami lényegében a károsult kárának mértéke és a sérelem hatásának mértéke szerint igazodik. Mivel az általános személyiségi jog megsértése tényállásának meghatározása messze bizonytalanabb, mint például a testi, egészségi, vagy szabadság sértések tényállása, így körültekintő módon kell meghatározni a kártalanításra jogosító körülményeket. Ebből kifolyólag a személyiségi jogot ért jelentéktelen beavatkozások, illetőleg azok a csökkentések melyek az emberi együttélés mindennapos velejárói nem teremtenek alapot nem vagyoni kártalanításra. A beavatkozás súlyosságát mindenekelőtt a csökkentést eredményező magatartás tartalmi tényezői minősítik. Az intim szféra megsértése, a nem valósághű előadások, akt felvételek megjelentetése képezik a személyiségi jogot ért sérelmek nehezebben minősített eseteit. A második korlátozás abban áll, hogy az elszenvedett csökkenés más módon – például visszavonás által – nem egyenlítődhet ki megfelelően11.

A személyiségi jog megsértésére alapozott fájdalomdíj igény a károsultnak az elszenvedett nem vagyoni károk kiegyenlítését biztosítja. Megfelelően a fájdalomdíj kettős funkciójának12 a fájdalomdíj mértékénél az adott eset valamennyi körülményét figyelembe kell venni. E jellemzők közé tartozik különösen: a jogosult személyisége, a társadalomban elfoglalt helye és hivatásának körülményei; a jogosult behatás előtti pszichikai és fizikai állapota13; a jogosult tekintélyének csökkenése magán és hivatali szférában14; a jogosult neve, vagy képének kihangsúlyozása15 stb.

Aktív- és passzív legitimáció

1.      Személyiségi jogok jogosultjai

A társasági jogi jogi személyeket, személyegyesületeket, illetőleg a nem jogképes egyesületeket a BGH véleménye alapján “tevékenységük, illetőleg a jogszabályokban megjelölt funkcióik tekintetében megilleti a személyiségvédelemre irányuló igény”16. E védelem irányadó például a névviselésre, névvédelemre (amely már a § 12 BGB szerint is szavatolt), továbbá a becsület, tisztesség védelme számára17. A személyiségvédelemre való jogot természetéből adódóan ki kell terjeszteni az informális önrendelkezés jogára is. A nem vagyoni károk megtérítésére ugyanakkor nem kerülhet sor, hiszen egy személyi viszonyhoz nem fűződhez elégtételi érdek.

Ezt az álláspontot kellőképpen megvilágítja a BGH egyik döntése is18. Az alperes 1976-ban “Das Medizin-Syndikat” címmel könyvet jelentetett meg. A felperesi gyógyszerészeti vállalat a könyv egyik fejezet címében szereplő “Sötét múlt, sötét jelen” megállapítás miatt a terjesztés abbahagyására, illetőleg kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Véleménye szerint a könyvben szereplő megállapítás a gyógyszerészeti vállalt, illetőleg a társaság 1942-ben elhunyt tagja Dr. M. és a társaság biológiai intézetének korábbi vezetője Dr. Dr. K. hírnevét sérti.

A bíróság álláspontja szerint a “billige Entschädigung”, a “méltányos kártalanítás” funkciójából következően a személyi társaságot nem illeti meg a nem vagyoni károk pénzbeli megtérítésére vonatkozó igény, hiszen annak elsősorban a károsult sérelmeinek kielégítését kell szolgálnia. Az elégtételt a felperes, mint társasági érdekkapcsolat nem, azt csakis a felperesi társasággal kapcsolatban álló személy szerezheti meg19.

2.      A személyiségi jog védelmére vonatkozó kötelezettségek címzettje

Azok mellett, akik közvetlenül maguk követték el a személyiségi jog megsértését, lehetnek további személyek is, akik passzíve legitimáltak. Ez fordul elő például abban az esetben, amikor egy tömeg média valamely másik médiának a nyilatkozatát, véleményét saját véleményének minősítve valamely cikkébe integrálja. Ezenkívül meg kell említenünk a személyiségi jog megsértéseinek “preventív” jellegű megakadályozására irányuló kötelezettséget. Ez fordulhat elő a különösen “bizarr” publikációknál, ahol a kiadó és a terjesztő kötelezhető az igazságtartalom felülvizsgálatára20. A BGH álláspontja szerint amennyiben a kiadó – lehetőségeihez mérten – bevon egy szakértelemmel rendelkező személyt valamely szakkönyv tartalmának kontrolljába, úgy a könyv által esetlegesen megvalósított tisztesség megsértése alól “mentesítheti”21.

A BGH szerint egy politikai pártnak egy az általa megbízott reklám irodával szemben is biztosnak kell lennie abban, hogy az a fotó, amelyet a választási harc brosúrájában szerepeltetnek, nem a felvételen szereplő személy hozzájárulása nélkül készült22.

Személyiségi jog sérelme

Akkor amikor a § 823 értelmében az általános személyiségi jogot egyéb jogként fogták fel, az általános személyiségi jog védett jogi tárgyaiként többek között a magán, titok és intim szféra, a személyi becsület, tisztesség, a képmáshoz és a kimondott szóhoz való jog, az idézetek korrekt visszaadásának joga és saját előadás feletti rendelkezési jogot ismerték el. Éppen a Herrenreiterfall esetben döntött akként a BGH, hogy az ott megnevezett esetekben a személyiségi jog bizonyos sérelmeinél is kártérítési igényt tesz lehetővé. Ez a döntés ellentétben áll a § 253 BGB-vel, mivel az ott megjelöltek szerint csak a Grundgesetz-ben megjelölt esetekben lehetséges a nem vagyoni károk miatt kártérítési kötelezettség, ezért jogdogmatikai alapokból a jogirodalom elutasít(ja)otta a fájdalomdíj igényt a személyiségi jogi sérülések esetére. Ezek után azonban a Bundesverfassungsgericht “az írott jog továbbfolytatásaként” a joggyakorlat által kikristályosított gyakorlatot bár alkotmányjogilag elgondolkodtatónak, kedvezőtlennek vélte mégis lehetővé tett és alkalmazza személyiségi jogok megsértése esetére a fájdalomdíj érvényesítését.

a.) Személyiségi jog médiák általi sérelme

A személyiségi jog megerősödésében jelentős szerepet játszott Caroline Monacói hercegnő nevéhez fűződő 1994. november 15-i BGH döntés23. A hercegnő egy hétköznapinak tekinthető rutin rákszűrővizsgálaton jelent meg, melyet a szemfüles újságírók az azt követő napon “Caroline mellrákkal szembeni harca” címmel hoztak nyilvánosságra. A személyiségi jogok megsértése okán a hercegnő a visszavonás mellett 100.000 DM összegű fájdalomdíj igénnyel lépett fel. Az OLG Hamburg eljáró bíróságként 30.000 DM mértékű fájdalomdíjat vélt megfelelő mértékűnek. A bíróság döntésének alapgondolatát az képezte, hogy ez esetben “ténylegesen nem a fájdalomdíjról van szó … hanem az Art. 1 és 2 I GG-hez visszavezethető védett jogtárgyhoz kapcsolódó jogvédelmi eszközről”, amelynél “a károsult elégtételének szempontjai kerülnek előtérbe”24.

Egy ugyancsak Caroline Monacói hercegnő által indított perbeli BGH döntésben25 arra helyezte a hangsúlyt mikor tekinthető valaki a § 22 KUG alapján “a kortörténet személyiségének”, illetőleg mikor minősül privát személynek. A bíróság differenciát tett a titkos és a nagy távolságból teleobjektívvel készített fényképfelvétel között, amelyek a hercegnőt egy zöldvendéglőben, kioszkban mutatták, amelyben ő érzékelhetően egy magán jellegű beszélgetésre vonult vissza, és azok között a fotók között, amelyek Caroline-t a köznapi élet résztvevőjeként lovaglás, csevegés vagy bevásárlás során mutatják.

A valóságnak nem megfelelő tényállítás minőségétől, horderejétől függ annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a személyiségi jogba való beavatkozás nyomós sérelmet valósit-e meg. Mindenesetre egy relatíve csekély mértékű terjesztés is megvalósítja a privát szférába való jogellenes beavatkozást ha olyan, a tisztességet sértő kijelentéseket szerepeltet (például szexuális gyanúsításokat tartalmaz), amelyek az érintett ismeretségi körében tekintélyének csorbulásához vezet(het).

Egy valótlan újság tudósítás nyilvánossága által valamely személy becsületének befeketítése és a cikk alatt teljes nevének a megjelölése miatt magától értetődően a károsult általános személyiségi joga megsérül és konkrét esetben ez 10.000 DM mértékű fájdalomdíj megítéléséhez vezetett26.

A személyiségi jog megsértése adatok továbbadásával is megvalósulhat. Ez esetben a fájdalomdíjra jogosultságot a személyiségi jogot ért jogellenes behatás súlya, a sérelmet szenvedettre való konkrét kihatása dönti el.

Azt a kérdést, hogy a károsult fájdalomdíj igénye a médiák okozta tisztesség, becsület sérelmeknél a nyilvánosságra hozatal következményeit felöleli-e az OLG Köln válaszolta meg: “többszöri nyilvánosságra hozatal esetén … a személyiségi jogra irányuló olyan közvetlen és önálló behatásokról van szó, amelyek az érdekelt önrendelkezési jogát újólag megsértik és így újra megállapítható személyiségi jogának megsértése27.

b.) Szabadságelvonás

A törvényalkotó a § 823 I BGB-ben állapítja meg a személyiségi jogok megsértésének speciális, törvényileg szabályozott esetét a szabadságelvonást. Egy hosszan tartó szabadságelvonás a károsult számára a személyes életkvalitás korlátozása miatt súlyos sérelmet valósíthat meg annak fizikai és pszichikai oldalát egyaránt tekintve, a hosszabb ideig tartó szabadságelvonásnál ez egy jelentős mértékű fájdalomdíjat igazol.

Semmi esetre sem túl magas mértékben határozta meg az LG Marburg egyik extrém esetben28 a fájdalomdíj mértéket 500. 000 DM-ban. A felperes 20. és 29. életéve közötti közel kilenc évet egy pszichiátriai korházban töltötte egy durva gondatlanságból megállapított hibás szakvélemény és ismételten hibásan megállapított minősítés következtében. A nem valósághű minősítés miatti pszichiátriai elhelyezése alatti jelentős mértékű gyógyszer adagolás miatt teljesen elszakadt a kül- és való világtól, majd – közben kialakult alkohol függőséggel, pszichikai és fizikai sérelmekkel – “szabadon” engedték.  

c.) A képmáshoz való jog megsértése

A képmáshoz való jog a személyiségi jog külön jogszabályban szabályozott speciális területe. A § 35 UrhG korábban akként rendelkezett, hogy a büntetőeljárás során a károsult pénzbüntetést igényelhetett, ha a károkozó szándékosan követte el tettét. Miután 1958-ban a BGH29 elfordulva ettől a szabályozástól a § 847 analógiájára a képmáshoz való jog megsértése esetére fájdalomdíj igényt alapított, 1965-ben törvényi alapokra helyezték e joggyakorlatot és a képmáshoz való jog megsértése miatti kártalanítást, kártérítést a személyiségi jog megsértésének minősítették. A § 22 KUG jelöli meg a képmáshoz való jogot, mint “védett területet”, s a § 23 KUG jelöli meg azokat a kivételeket, melyekben a jogalkotó nem ismeri el a képmás védendő jogát30. Ezen kivételek közé tartoznak a “kortörténet személyei”-ről készített felvételek. Ebbe a körbe tartozik például a Monacói hercegnő, de szintén ide sorolandóak az ismert politikusok, színészek stb. A BGH különbséget tesz az olyan szenzáció hajhász fotók amelyeknek semmilyen jelentős információ tartalommal nem rendelkeznek és az olyan felvételek között, amelyeknél a rajta szereplő személy a nyilvánosságnak tette ki magát és azért szerepel adott esetben a megörökített rendezvényen, hogy egy általános információs érdeklődésnek tegyen eleget.

Éppen egy “Person der Zeitgeschickte” –vel foglalkozott a BGH egyik döntésében ezúttal azzal a kérdéssel összefüggésben, vajon egy ismert színész fényképe beleegyezése nélkül szerepeltethető-e egy reklám újság címoldalán31. A BGH a fénykép nyilvánosságra hozatalát a felperes képmáshoz való jogába való beavatkozásként értékelte a § 22 KUG alapján. Ez esetben egy ismert személyiségről volt szó, így a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, ez a nyilvánosságra hozatal igényli-e az érintett személy hozzájárulását, avagy “a kortörténet területére tartozó képről szól” és a § 23 I KUG alapján - tekintettel a közönség érdeklődésére - semmilyen beleegyezésre nem szorul32.

Az érintett személy beleegyezése nélkül készített meztelen felvételeket a joggyakorlat a személyiségi jogba való súlyos beavatkozásként értékeli. Ekként minősített a bíróság azt az esetet is, amelyben a 100.000 példányban eladott biológia könyvben a felperest annak beleegyezése nélkül ábrázolták.

d.) A személyiségi jog megsértése sperma-konzerv megsemmisülése által és egyéb személyiségi jogi sérelmek.

A személyiségi jogok megsértése igen speciális és extrém eseteket is indukálhat. Ezek körébe tartozik annak a kérdésnek az eldöntése, megalapozhat-e fájdalomdíj igényt egy sperma-konzerv megsérülése33. E problémát feszegető jogesetben egy 31 éves, időközben nemzőképtelenné vált felperes 25.000 DM mértékű fájdalomdíjat igényelt felesége megtermékenyítése lehetetlensége miatt, ami a sperma konzerv vétkes megsemmisülése okán következett be. A BGH ezt a kérdést igen különleges esetként kezelte. Egyik oldalról a spermát “a jogok hordozója testétől végérvényesen elválasztottként kezelte”, s mint ilyet ezt követően dologként tekintette, másik oldalról viszont olyan test-tipikus funkcióval rendelkezőnek minősítette, amely “a védett jogtárgy (ember) átörökítéséhez vezet”. A bíróság analóg módon a felperes feleségének személyiségi jogait ért sérelemből levezetve ítélte meg a fájdalomdíjat.

A családi, partneri kapcsolatok megsérülése egyaránt fájdalomdíj megfizetésére jogosító magatartások közé tartozik. A jelenlegi jogalkalmazási gyakorlat szerint ennek megállapításához szükséges, hogy kimutatható legyen a jogsértés családi, illetve házas életre gyakorolt közvetlen kihatása. Vannak olyan bírósági döntések melyek fájdalomdíj megfizetését megalapozó magatartásként értékelik, “például egy hosszan tartó kórházi tartózkodás, vagy lelki zavar (például súlyos depresszió) a házastárs elidegenedéséhez, vagy a gyermekek nevelési problémáihoz vezetett”. Nem elegendő azonban az együttélés károsodásához egy “összességében öt hétig tartó kórházi kezelés”34.

11 BGH NJW 1970, 1077; 1971, 698, 699; 1979, 104

12Bővebben e témáról a szerzőtől: A fájdalomdíj mértékét befolyásoló körülmények összehasonlító elemzése a német joggyakorlat előtérbe helyezésével. Jogelméleti Szemle 2001/4. szám.

13 BGH NJW 63, 904; OLG München VersR 63, 1086

14 BGH GRUR 62, 211; NJW 63, 902

15 BGH NJW 61, 2059; BGH NJW 65, 1374

16 BGHZ 81, 75, 78

17 a becsület védelemre pl. BGHZ 78, 24, 25; 98, 94, 97

18 BGHZ 78, 24. VI. Zivilsenat. Urt. V. 8. Juli 1980 i. S. B. (Bekl.) w. Dr. M. & Co. KG (Kl.) VI ZR 177/78

“Einer Personengesellschaft steht einen Geldentschädigung zum Ausgleich immaterieller Nachteile aus einer Rufschädigung nicht zu.”

19 BGHZ 78, 24 28. oldal

20 BGH NJW 1980, 2810, 2811

21 A felperes, 1935-1960-ig az M & Co.- KG gyógyszerészeti vállalkozás biológiai intézetének volt vezetője. Az alperest, mint az általa 1976-ban megjelentetett “Das Medizin-Syndikat” című könyv kiadóját abbahagyásra és kártérítésre perelte be a “Dunkle Vergangenheit, dunkle Gegenwart” fejezetben végrehajtott módosítások miatt, ami által az ó tisztessége sérelmet szenvedett. Az LG elutasította a kérelmet. Az OLG a keresetben foglaltak bizonyítását követően megtiltotta az alperesnek a vitatott fejezet terjesztését, és az felperesnek 10.000 DM mértékű fájdalomdíjat ítélt meg.

22 NJW 1980, 994, 995 . oldal

23 BGH NJW 95, 817

24 BGH NJW 95, 861 864. oldal

25 BGH NJW 96, 1128

26 OLG Karlsruhe NJW-RR 95, 477

27 OLG Köln NJW-RR 93, 31 34. oldal

28 LG Marburg NJW-RR 96, 216

29 BGHZ 26, 349

30 § 22 KUG (Recht am eigenen Bilde)

Bildnisse dürfen nur mit Einwilligung des Abgebildeten verbreitet oder öffentlich zur Schau gestellt werden. Die Einwilligung gilt im Zweifel als erteilt, wenn der Abgebildete dafür, daß er sich abbilden ließ, eine Entlohnung erhielt. Nach dem Tode des Abgebildeten bedarf es bis zum Ablaufe von 10 Jahre der Einwilligung der Angehörigen des Abgebildeten. Angehörige im Sinne dieses Gesetzes sind der überlebende Ehegatte und die Kinder des Abgebildeten, und wenn weder ein Ehegatte noch Kinder vorhanden sind, die Eltern des Abgebildeten.

§ 23 KUG (Ausnahme zu § 22)

(1)   Ohne die nach § 22 erforderliche Einwilligung dürfen verbreitet und zur Schau gestellt werden:

1.      Bildnisse aus dem Bereiche der Zeitgeschickte;

2.      Bilder, auf denen die Personen nur als Beiwerk neben einer Landschaft oder sonstigen Örtlichkeit erscheinen;

3.      Bilder von Versammlungen, Aufzügen und ähnlichen Vorgängen, an denen die dargestellten Personen teilgenommen haben;

4.      Bildnisse, die nicht auf Bestellung angefertigt sind, sofern die Verbreitung oder Schaustellung einem höheren Interesse der Kunst dient.

Die Berugnis erstreckt sich jedoch nicht auf eine Verbreitung und Schaustellung, durch die ein berechtigtes Interesse des Abgebildeten oder, falls dieser verstorben ist, seiner Angehörigen verletzt wird.

31 NJW-RR 95, 789

32 BGH VI ZR 52/94=NJW-RR 95, 789 789. Oldala

33 BGH NJW 94, 125

34 OLG Köln NZV 95, 399