Papp Tekla:

 

A JAPÁN TÁRSASÁGI JOGRÓL - RÖVIDEN

 

 

 

 

 

 

            A japán társasági jog olyan keveréke a német, és kis részben a francia (Boissonade professzor 1880-as években készített ptk-tervezete révén) polgári és kereskedelmi jognak, valamint az amerikai társasági jognak, amelyet a japán társadalmi és kulturális tradíciókhoz igazítottak.

 

            A japán társasági jog kialakulása a Meiji-korszakhoz kötődik, amely az egész japán társadalom és gazdaság modernizációját hozta magával. Az első, társasági jogi összehasonlító tervezet elkészítésének igénye 1876-ban merült fel. Az 1880-as években több bizottságot is létrehoztak a törvényszöveg elkészítésére. Karl Friedrich Hermann Rössler a rostocki egyetem tanára, a japán külügyminisztérium jogi tanácsadójaként 1894 elejére megfogalmazott egy törvényszöveg- tervezetet, és ez lett az alapja a végül hatályba lépett kereskedelmi törvénykönyvnek. A végleges szövegváltozatot alapos jogösszehasonlító munka előzte meg: külföldi társasági jogi szabályozásokat vizsgáltak meg; így különösen a németet, a franciát (Kishimoto professzor) és az angolt (Soejima professzor). A Rössler-féle szövegváltozat figyelembe vételével 1886-ban újabb tervezet született a “kereskedelmi társaságokat érintő szabályozás” címmel, ezt 1888-ban hozták nyilvánosságra, és 1890-ben hirdették ki, de csak 1891-ben lépett hatályba. Erről a jogszabályról mondta azt az akkori kancellár: Masamuchi Tsuda, hogy olyan mint “mikor felnőttre való ruhát adnak egy gyerekre”.

A jelenlegi társasági jog az 1891. évi törvény 1899-es változatán alapszik. A megfelelő jogszabályi háttér erőteljes gazdasági prosperitást eredményezett: míg az 1890-es évek elején még csak 3000 kereskedelmi társaságot tartottak nyilván, addig 1901-re már 10 ezer felett van a számuk.[1]

A kialakuláshoz hasonló erőteljes külföldi hatás a II. világháború után érte a japán társasági jogot: az 1948-as és 1950-es módosítások révén a részvénytársaságokra és az értékpapírokra vonatkozó jogszabályi anyagot az amerikai jog mintájára változtatták meg.[2]

            Jelenleg a japán társasági jog a kereskedelmi kódex második könyvében, a kft-re vonatkozó külön törvényben van alapvetően szabályozva; háttér-jogszabálynak tekinthető a Ptk. és kiegészítő jogterületeket szabályozó jogszabályok (pl.: a kereskedelmi jegyzékre, az rt. auditálására vonatkozóan), valamint nagy szerepet játszanak a bírói joggyakorlat által kifejlesztett jogelvek (pl.: jóhiszeműség és bizalom elve, a joggal való visszaélés tilalma, az angolszász jogterületről átkerült ultra vires és constructive notice doktrinája).[3]

 

            A japán társasági jog általános fogalmai:

 

a.)    A kereskedő

Az a személy, aki vállalkozás folytatása céljából kereskedelmi ügyleteket köt a saját hasznára;[4] a kereskedelmi társaságok is kereskedőnek minősülnek.[5] Fontos ismérv, hogy a kereskedő haszonszerzés céljából, rendszeresen és ismétlődően ugyanolyan jellegű kereskedelmi ügyleteket kössön. A kereskedő - mint önálló jogi egység- jogképes.

b.)   A székhely

A székhely a kereskedő vállalkozásának a helye, amennyiben több helyen folytat üzleti tevékenységet a kereskedő, akkor az az iroda amelyik irányítja és ellenőrzi a többit, lesz a székhely és a többi fióktelepnek tekintendő. A székhely minősül a kereskedelmi ügyletekből származó kötelezettségek helyének[6], polgári pernél az iratok kézbesítési helyének[7] és ez határozza meg a bejegyzés helyét is[8].

c.)   A kereskedelmi név

A kereskedelmi név a kereskedő vállalkozásának neve. A családnév, vagy a teljes személynév, vagy más elnevezés használható;[9] diagram, rajz és szimbólum pedig nem elfogadható a cégnévben, amelynek betűkkel feltüntetettnek és kiejthetőnek kell lennie. A kereskedelmi társaságok elnevezésének mindig tartalmaznia kell a társaság formájára való utalást.[10] A társaságokon kívül más jogalany nem használhat olyan kifejezést vagy szót a kereskedelmi névben, ami azt sugallja, hogy ő társaság.[11] Az egyedüli cégnév elve alapján egy vállalkozás több név alatt nem futhat. A kereskedelmi társaságokat cégnevük alatt kell bejegyeztetni,[12] az egyéni kereskedő viszont eldöntheti, hogy cégneve alatt nyilvántartásba veteti-e magát vagy sem.

A cégkizárólagosság elve szűkebb körben érvényesül, mint Magyarországon: az adott helységen – város vagy falu- belül az azonos tevékenységet folytatók között alkalmazzák csak.[13] A kereskedelmi név zavartalan használatának és a jogszerűtlen használat megszüntetésének joga a cégvédelem elve alapján illeti meg a kereskedőt.[14] Mivel a cégnév vagyoni értékkel bír, így átruházás és öröklés tárgya is lehet.

d.)   A társaság

Olyan bejegyzett szervezet, ami vállalkozásként, kereskedelmi jogügyletek kötésére, haszonszerzés céljából alapított társulás.[15] Olyan jogalany, amely a természetes személyek jogképességével rendelkezik, a jogszabályi és a társasági szerződésbeli megszorító előírások és a tevékenységi körhöz kötöttség (ultra vires)[16] figyelembe vételével. További korlátozás, hogy egy társaság másik társaság korlátlan felelősségű tagja nem lehet.[17] A kereskedelmi társaságok jogi személynek minősülnek.[18]

 

            Japánban kereskedelmi vállalkozást 6 jogilag elismert formában lehet folytatni:

a.)    pjt. = k u m i a i;[19]

b.)   csendestársaság = t o k u m e i k u m i a i;[20]

c.)   kkt. = g o m e i g a i s h a;[21]

d.)   bt. = g o s h i g a i s h a;[22]

e.)   kft. = y u g e n g a i s h a;[23]

f.)    rt. = k a b u s h i k i g a i s h a.[24]

 

A KgaA (Kommanditgesellschaft auf Aktien), betéti rt. formáció 1950-ben lett eltörölve szervezeti, felépítésbeli komplexitása miatt. A GmbH&Co.KG (kft. és társa bt.) kezdetektől tilos forma, mert egy korlátozott tagi felelősségű társaság korlátlan tagi felelősséget, beltagságot nem vállalhat.[25]

 

A pjt. és a csendestársaság nem túl népszerű formák a nagy üzleti vállalkozások számára, mivel nem kínál a befektetőknek korlátozott felelősséget, valamint azért, mert ezek a jogalanyok bejegyzetlen társulások. A pjt-t kötelmi jogi szerződés keletkezteti, amely akkor lép hatályba, ha mindegyik szerződő fél megállapodik egy közös vállalkozás folytatásában úgy, hogy vagyoni hozzájárulást teljesítenek. Ez a formáció a japán Ptk-ban (Civil Code) szabályozott.[26] A pjt. alfaja a csendestársaság - a rá vonatkozó előírások a kereskedelmi törvénykönyvben találhatók (Commercial Code) - amely akkor keletkezik szerződés révén, ha a felek megegyeznek abban, hogy egyikük befektet a másik üzletébe, és megosztják az abból származó hasznot.[27] A csendestárs beruház a másik szerződő fél vállalkozásába, melyet nem közösen folytatnak, hanem csak az üzlettulajdonos működtet, így a csendestársaság anonimitást és korlátozott felelősséget nyújt a csendestársnak. Sem a pjt., sem a csendestársaság nem minősül jogi személynek.

 

            Japánban is a négy klasszikus társasági forma minősül kereskedelmi társaságnak: a kkt, a bt, a kft és a rt.

 

 

1.)   Közkereseti társaság (incorporated or general partnership)

 

Ez olyan társaság, amelynek 2 v. több korlátlan felelősségű tagja van; ha a társaság vagyona nem fedezi tartozásait, akkor ezért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.[28] Mindegyik tagot megilleti az üzletvezetés és a képviselet joga.[29] A társasági szerződésnek a cégnevet, a székhelyet, a tárgyat (a célt), a tagok nevét és címét, valamint az általuk teljesítendő vagyoni hozzájárulások megjelölését kell tartalmaznia; s a szerződést minden tagnak alá kell írnia.[30]

            A társaság bejegyzési kérelme ezeken az adatokon felül tartalmazhatja (feltéve, hogy a tagok meg akarják határozni) a működési időt, a megszűnési esteket és a képviseletre jogosult(ak) nevét és jogköre terjedelmét, ha nem mindegyik tag járhat el a társaság nevében. A kkt. bejegyzése konstitutív hatályú.[31] A kkt. (és a bt. is) a nyilvántartásba vétel révén jogi személy lesz; a jogi személyiség megadásával csak a forgalomban való részvételüket kívánták megkönnyíteni, más jelentőséget ennek nem tulajdonítanak.

            A társaság belső viszonyai:

-         a nyereség és a veszteség megosztása a tagok között az általuk teljesített vagyoni hozzájárulás értékéhez igazodik;

-         minden tagot ellenőrzési jog illet meg;

-         döntéshozatal céljából nem kell mindig gyűlést tartani;

-         a következő ügyekben egyhangú határozathozatalra van szükség: a társasági szerződés módosítása, a vagyoni betét átruházása és a társaság tárgyán, célján kívüli jogcselekmények végzése esetén;

-         minősített többségű szavazatarány kell a társaság vezető tisztségviselőinek megválasztásához és visszahívásához;[32]

A kkt. külső viszonyai:

-         a képviseleti jog önállóan és együttesen is gyakorolható;

-         “ultra vires” elv érvényesülése: a társaság vállalkozási körén belüli jogügyletek köthetők csak;

-         a társaság által nem fedezett tartozásért a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége áll fenn.[33]

Hasonlóan a magyar társasági törvény előírásaihoz külön taglalja a kereskedelmi törvénykönyv a tagsági (a.)[34] és a társasági jogviszony (b.)[35] megszűnésének eseteit:

a.)     -   a társasági szerződésben meghatározott ok, feltétel bekövetkezte;

-      a tagok közös megegyezésével;

-      halál;

-      csőd;

-      gyámság alá helyezésről szóló határozat kézhezvétele;

-      kizárás;

b.)    - a társasági szerződésben előírt határozott idő letelte, egyéb feltétel bekövetkezése;

-      az összes tag megegyezése;

-      egyesülés;

-       ha a taglétszám 1 főre csökken;

-      a társaság csődje;

-      bírósági ítélet. Megszűnési eljárásként végelszámolás vagy

felszámolás fordulhat elő.

 

 

2.)   Betéti társaság (limited partnership)

 

A bt. - hasonlóan a német befolyás alatti más társasági jogokhoz - Japánban is a kkt. különös válfaja, és a kkt-ra vonatkozó előírásokat kell rá alkalmazni a következő eltérésekkel:[36]

·        e formációnál van legalább egy korlátozott felelősségű tag, aki az általa vállalt vagyoni betét azon részével tartozik helytállni a társaság tartozásaiért, amit nem teljesített;[37]

·        a társasági szerződésben külön ki kell térni az egyes tagok felelősségére;[38]

·        a bejegyzési kérelemnek a tagi felelősség megjelölése mellett a korlátozott felelősségű tagok vagyoni betéteinek számát és összegét is tartalmaznia kell;[39]

·        csak a korlátlan felelősségű tag jogosult üzletvezetésre, képviseletre, valamint a vezető tisztségviselők választására, visszahívására;[40]

·        valamennyi korlátlan felelősségű tag hozzájárulása szükséges a korlátozott felelősségű tag vagyoni betétjének átruházásához;[41]

·        a kkt-tagokkal és a korlátlan felelősségű tagokkal ellentétben a korlátozott felelősségű tagokra versenyszabadság vonatkozik;[42]

·        a korlátozott felelősségű tag halála estén örököse taggá válik;[43]

·        ha az utolsó korlátlan v. korlátozott felelősségű tag tagsági jogviszonya megszűnik, akkor meg kell szüntetni a bt-t is, de ha a megmaradtak új tagot (korlátozott vagy korlátlan felelősségűt, attól függően, hogy melyikből nincs már a társaságban) fogadnak maguk közé, a társasági jogviszony továbbfolytatható;[44]

·        a bt. valamennyi korlátlan felelősségű tag hozzájárulásával átalakítható közkereseti társasággá: működés közben kkt-ként folytatható tovább, vagy megszűnéskor kerülhet sor az átalakulásra.[45]

 

 

3.)   Korlátolt felelősségű társaság (limited liability company, company with limited responsibility, private company)

 

E jogi személyiségű szervezet alapítására nyereségszerzési célzattal kereskedelmi vállalkozás folytatása vagy más jogügyletek kötése miatt kerülhet sor.[46] Tilos nyilvános felhívást közzétenni részesedésszerzésre vonatkozóan a kft létrehozatalakor.

A társasági szerződésnek tartalmaznia kell:

-         a cégnevet;

-         a székhelyet;

-         a tárgyat (célt);

-         a tagok nevét, címét (legalább 1, legfeljebb 50 tagja lehet a kft-nek);

-         a társaság törzstőkéjének összegét, amely nem lehet kevesebb 3 millió yennél;

-         a tagok törzsbetétjeinek számát (apport esetén az apporttárgy pontos megjelölését, értékét, és az érte adott betéteket);

-         egy törzsbetét összegét (valamennyinek egyenlőnek kell lennie);

-         ha nem az alapítók általános gyűlése választja, akkor az igazgatók kijelölését (könyvvizsgáló választása nem kötelező);[47]a társasági szerződés közjegyző általi hitelesítése szükséges az okirat érvényességéhez.

A társaság bejegyzési kérelmének ki kell még térnie:

            ~ a telephelyekre;

            ~ ha meghatároztak ilyet, akkor a társaság időtartamára és egyéb megszűnési okokra;

            ~ az igazgatók személyes adataira, képviseleti jogkörük terjedelmére, jellegére;

            ~ ha választanak, akkor a könyvvizsgálók személyes adataira.[48] A kft bejegyzése attól az időponttól számított 2 hét múlva válik hatályossá, amikor a betétek teljes egészében teljesítésre kerültek.[49]

A kft-tagok a társasági jogviszony alapján:

-         felelősségük törzsbetétjük összegére korlátozott;[50]

-         törzsbetéteik számához igazodó részesedésre tarthatnak igényt;[51]

-         egymás között szabadon ruházhatják át üzletrészeiket, kívülállóra viszont csak taggyűlési jóváhagyás esetén;[52]

-         az üzletrész közös tulajdonban is lehet.[53]

A kft-nek két kötelezően megválasztandó szerve van: a taggyűlés és az igazgatók, és egy lehetséges: a könyvvizsgáló. A taggyűlés a legfőbb döntéshozó szerv, amelyet az igazgatók hívnak össze, meghívó küldésével (a tervezett időpont előtt legalább egy héttel kézbesíteni kell ezt a tagoknak). Általában a jelenlévők egyszerű szavazati többségével hozza e szerv a határozatait, oly módon, hogy egy betét után egy szavazat jár; az írásbeli határozathozatal is megengedett. Az üzletvitelre és a képviseletre egy vagy több igazgatót lehet kijelölni, illetőleg választani. Az üzletvitel tekintetében, ha több igazgató van, akkor általuk hozott többségi határozat alapján járhatnak el, míg a képviselet esetében önálló vagy együttes jogkörük lehet. Az operatív szervre nézve hivatali idő jogszabályilag nincs előírva. A kft. egy vagy több könyvvizsgálót választhat, akik jogosultak a társaság iratainak, tulajdonának és üzleteinek vizsgálatára, a számlakönyvek ellenőrzésére és beszámolók kérése útján az igazgatók munkáját is ellenőrizhetik.[54]

A kft. végelszámolási vagy felszámolási eljárás keretében megszűnhet:[55]

-         akkor ha a társasági szerződésben meghatározott időtartam letelt, feltétel bekövetkezett;

-         a taggyűlés határozata alapján;

-         fúzió révén;

-         csőd esetén;

-         bírósági ítélet alapján.

 

 

4.)   Részvénytársaság (joint stock company, limited company, company limited by shares)

 

Az rt. jogi személyiségű tőketársaság,[56] ami társasági szerződéssel alapítható, a következő kötelező tartalmi elemekkel:[57]

-         cégnév;

-         székhely;

-         tárgy;

-         alapítók személyes adatai;

-         társaság által kibocsátandó részvények száma;

-         a bejegyzéskor kibocsátandó részvények száma;

-         az alapítás közzétételének módja (hivatalos lapban “Official Gazette”, vagy napilapban lehetséges); a kereskedelmi kódex ezeken kívül számos lehetséges tartalmi elemet említ meg, mint pl.: az alapítókat megillető előnyökkel vagy az apportálási előírásokkal kapcsolatban; a kft-hez hasonlóan az okirat közjegyzői hitelesítése itt is alakszerűségi feltétel.

                  Kétféleképpen lehet rt-t alapítani: egyrészt zártkörűen (részvénykibocsátás nélkül – ezt magánalapításnak nevezik – /a/),[58] másrészt részvényjegyzéssel (azaz részvény kibocsátásával /b/)[59]:

                    ad a/: a bejegyzéskor kibocsátandó valamennyi részvényt átveszik az alapítók, úgy, hogy vagyoni hozzájárulásukat azonnal és teljes egészében teljesíteniük kell, és igazgató és könyvvizsgáló választása is előírás. A megválasztott igazgató a bíróságtól ellenőr kijelölését kell, hogy kérje, aki az rt. alapításáról a bíróságnak jelentést készít.

                    ad b/: az alapítási folyamat részvényjegyzésre felhívással indul, majd a jelentkezési nyomtatványok (név, jegyzett részvények száma, lakóhely, aláírás) kitöltésével folytatódik, majd, ha minden részvényt lejegyeztek és kibocsátási értéküket teljesítették, akkor alakuló közgyűlést kell tartani, amelyen sor kerül az első igazgatók és könyvvizsgálók megválasztására, s az alapítási eljárásról igazoló jelentés készítésére.

                  Mindkét eljárás esetén a rt. bejegyzése attól a naptól számított két hét múlva válik hatályossá, amikor az alapítási procedúra befejeződött.

                  A rt. legalább tízmillió yennel alapítható[60] és az engedélyezett tőke nagysága szerint háromfajta rt-ről beszélhetünk: nagy (az engedélyezett tőke 500 millió yen feletti), közepes (500 millió és 100 millió yen közötti az engedélyezett tőke) és kicsi (100 millió yen alatti az összeg).

                  A részvényeseket befektetési és igazgatási jogok illetik meg, így pl. befektetési jognak minősül:[61]

-         a részvényes részvény-okirat kiállításához fűződő joga;

-         a részvényesek jegyzékébe való bevezetésre vonatkozó jog (a részvényesek jegyzékét az igazgatók vezetik a társaság székhelyén és a részvényesek nevét, címét, részvényeik számát, fajtáját és a részvények szerzési időpontját tartalmazza, amely csak a jegyzékbe bevezetéssel lesz hatályos);

-         részvény átruházására vonatkozó jog;

-         osztalékhoz való jog;

Igazgatási jogok:[62]

-         az igazgatók megválasztására és visszahívására vonatkozó;

-         az információs jog;

-         rendkívüli közgyűlés összehívása;

-         könyvvizsgálótól jelentés kérése;

-         a közgyűlésen döntési jog a társasági szerződés módosításáról, az rt. megszűnéséről, az igazgatók és könyvvizsgálók perléséről.

                  Az rt. legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a társasági szerződés módosítása, a rt. tőkéjének felemelése és leszállítása, az osztalékról való döntés, pénzügyi beszámolók jóváhagyása, a társaság megszűnésének elhatározása stb.[63]

                 Évente legalább egyszer kell tartani közgyűlést, melyet az igazgatóság határozata alapján kell összehívni és erről a részvényeseket a tervezett időpont előtt legalább kettő héttel értesíteni kell. A határozathozatal a jelen lévő azon részvényesek egyszerű szótöbbségével történik, akik a kibocsátott részvények legalább felét képviselik. Részvényenként egy szavazat jár, de a társaságot saját részvényei után nem illeti meg szavazati jog. A szavazati jogot személyesen és képviselő útján is lehet gyakorolni. Speciális határozathozatalra kerül sor, ha a jelenlévő azon részvényesek kétharmados vagy annál nagyobb szótöbbsége szükséges, akik a kibocsátott részvények legalább felét képviselik, ilyen szükséges pl. egyesülésnél, vagy tőke-leszállításnál. Rendkívüli határozat meghozatalához, amire pl. részvények átruházhatóságának korlátozása esetén kerülhet sor, azon részvényesek több, mint felének a szavazata szükséges, akik a kibocsátott részvények 2/3-ával, vagy annál többel rendelkeznek.[64]

                 Az rt-nél legalább három igazgatót kell választani, akiknek nem kell részvényeseknek lenniük és feladataikat megbízási szerződés keretében látják el. Első hivatali idejük nem lehet hosszabb egy évnél, a következők pedig kettő évnél. Kötelességük a társaság javára tevékenykedni, a jogszabályok, a társasági szerződés és a közgyűlés határozatainak betartásával. Az igazgatók ügyvivő szervként igazgatóságot alapítanak, amely az egyes igazgatók tevékenységét ellenőrzi. Az igazgatóság választja az rt-t képviselő igazgatót és határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.[65] Az igazgatóság Japánban erősen hierarchizált szerv: élén az elnök áll, alatta a rangidős igazgatók bizottsága helyezkedik el, ez alá tartozik az alelnök, őt pedig a rangidős irányító igazgatók, majd az irányító igazgatók követik, a sor az egyszerű igazgatókkal zárul.[66]

                 Az rt-nél kötelező szerv a könyvvizsgáló, feladata az üzleti jelentések és számlák vizsgálata, az igazgatók üzleti döntéseinek ellenőrzése és beszámolók készítése a közgyűlés számára. Nem lehet könyvvizsgáló az, aki az rt-nél, vagy annak leánytársaságánál igazgató, cégvezető , vagy alkalmazott. A könyvvizsgálót ex officio jogkör is megilleti pl.: az igazgatók jogszerűtlen cselekedeteinek megakadályozása kapcsán, vagy bizonyos esetben elláthatják a társaság képviseletét.[67]

                 A rt. megszűnik:[68]

-         ha a társasági szerződésben feltüntetett időtartam letelik, vagy ok bekövetkezik;

-         csőd esetén;

-         fúzió révén;

-         bírósági ítélet alapján;

-         a közgyűlés speciális határozatával.

 

 

A négy kereskedelmi társaságról, a külföldi társaságokról, a managerekről és a cégnevek külön kereskedelmi jegyzékeket vezetnek, a jogi ügyek irodájában (Legal Affairs Bureau) és annak kerületi alirodáiban. Az érintett félnek személyesen vagy képviselője útján meg kell jelennie az iroda felvételi ablakánál, a postán elküldött bejegyzési kérelmet elutasítják. A bejegyzési kérelmek mérete és minősége nincs meghatározva, ceruzával nem tölthetőek ki, a beírt adatok át nem javíthatóak. A szóbeli kérelem nem megengedett. A bejegyzési kérelmeknek tartalmazniuk kell:

-         a kérelmező nevét, címét;

-         a kérelmező képviselőjének nevét, címét;

-         a bejegyzés okát;

-         a bejegyzendő adatokat;

-         az engedélyek (ha ezekre szükség van) megérkezésének időpontját;

-         a bejegyzés-engedélyezési adó összegét (a társaságok bejegyzésekor ez a befizetett tőke 0,7 %-a)

-         az adott jegyzék feltüntetését;

-         a telephelyek megjelölését;

-         a mellékletek (pl.: a képviselő meghatalmazása, engedélyek, társasági szerződés, jegyzőkönyvek, éves mérleg, bélyegző-lenyomat igazolására szolgáló okirat stb.) listáját és ezek egymást követő számozását

-         keltezést, aláírást, bélyegzőt.

                  A bejegyzési kérelem benyújtását bevezetik a felvételi könyvbe, a benyújtás időpontját és az átvételi számot pedig rávezetik a bejegyzési kérelemre. A bejegyzési kérelem elfogadása esetén a bejegyzésről igazoló okirat kibocsátása kérhető.[69] A bejegyzési eljárásra vonatkozóan nincsenek jogszabályilag határidők előírva; általában 1 hétig tart a bejegyzési eljárás, de ez az adott helyi iroda (Tokióban kerületenként van) terheltségétől függ.