Papp Tekla

A koncesszió jogi kapcsolatrendszere

 

 

Ebben a tanulmányban a koncesszió más jogterületeket érintő hatásait rendszerezzük és elemezzük.

 

I.1. A személyiségi jogban

 

A koncesszióval összefüggésben a személyhez fűződő jogok közül az üzleti titokhoz való jognak van relevanciája. A Polgári Törvénykönyv 81. § (1) bekezdése szerint személyhez fűződő jogot sért az, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. Titoknak azok az adatok tények és az ezekből levont következtetések minősülnek, amiknek a jogosult rendelkezési köréből való kikerülése a jogosult érdeksérelmével járhat.[1] Üzleti titoknak pedig azokat a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó tényeket, információkat, megoldásokat vagy adatokat tekintjük, amelyeknek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.[2] Nem tartoznak az üzleti titok körébe az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az ezzel való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adatok, és azok az adatok, amelyeknek a megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből rendeli el.[3] A nyilvánosságra hozatallal azonban nem válhatnak olyan adatok (pl. a technológiai eljárásokra, műszaki megoldásokra, gyártási folyamatokra, munkaszerzési és logisztikai módszerekre, know-how-ra vonatkozóan) hozzáférhetővé, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.[4]A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény közérdekű adatnak minősíti a személyes adat fogalma[5] alá nem eső, az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, személy kezelésében lévő adatot (ideértve a tevékenységre vonatkozóakat is).[6] Az ilyen adat kezelői a feladatkörükbe tartozó ügyekben kötelesek elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, különösen

-               az állami és önkormányzati költségvetésre és végrehajtására,

-               az állami és önkormányzati vagyon kezelésére,

-               a közpénzek felhasználására, erre kötött szerződésekre,

-               a piaci szereplők, magánszervezetek és magánszemélyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan.[7] Lehetővé kell tenniük a fent említett szerveknek,[8] hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha

-    az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította,[9]

-    közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot – az adatfajták meghatározásával - törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, valamint bírósági eljárásra tekintettel korlátozza.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény kötelezően elrendeli[10] a közzétett szerződés létrejöttét követő 60 napon belül az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő (nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű) árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, és a felsorolt adatok változásai kapcsán.

       Az eddig említett jogszabályokkal és az 1996. évi LVII. törvény 4. §-ával összhangban a Ktv kimondja, hogy a koncessziós szerződés azon tartalmi elemei, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat részét képezték, valamint a nyilvános pályázat elbírálásáról készített emlékeztetőben foglaltak közérdekű adatnak minősülnek.[11] És ezért a koncessziós szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adat nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben (lásd az eddig ismertetettek) meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.[12] A nyilvánosság és a közérdek csak zártkörű pályázat kiírása esetén kerülhet háttérbe és léphet előtérbe a titokvédelem; ennek alkalmazását viszont az illetékes miniszter honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági érdekekből, az Országgyűlés illetékes bizottságai véleményének meghallgatás után rendelheti el.[13]

       Az ágazati jogszabályok egyáltalán nem foglalkoznak az üzleti titok és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapérdek egymáshoz való viszonyával, és a titokvédelem is három jogszabályi rendelkezésben merül fel:

a)      a bányászati törvény szerint[14] a koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatokat a koncesszió időtartama alatt, más bányavállalkozó által szolgáltatott adatokat a bányabezárási terv jóváhagyásáig üzleti titokként kell kezelni;

b)      a távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárásánál a pályázati kiíráshoz kapcsolódó műszaki és szerződéses dokumentáció átvételekor az átvevőnek nyilatkozatban felelősséget kell vállalnia, hogy az egyes pontok tekintetében megállapított titokvédelem érvényesüléséről gondoskodik,[15] valamint a pályázó által pályázatában üzleti titoknak minősített adatok zártrendszerű kezeléséért, és azért, hogy ezeket más pályázati kiíráshoz vagy egyéb ügyben ne használhassák fel a Minisztérium (eljáró megbízottja) felelős,[16]

c)      a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény adatkezelési szabályokat ismertető, külön fejezetet[17] tartalmaz:

-    rendelkezik a személyes adatok védelméről[18], a forgalmazási és számlázási adatokról,[19] a telefonkönyvekről, előfizetői listákról, címtárakról,[20] a közvetlen üzemeltetési célú adatfelhasználásról[21] és a postai szolgáltatásra vonatkozó speciális adat- és titokvédelmi kötelezettségekről,[22]

-    valamint kimondja, hogy a hírközlési szolgáltatásra, tevékenységre vonatkozó olyan adatokat, amelyek szolgáltatások igénybevételéhez, az összekapcsolás, hozzáférés, előfizetői hurok átengedése megvalósításához, a Hírközlési Felügyelet feladatai végzéséhez szükségesek, a tevékenységet végző, valamint a szolgáltató köteles (jogszabályban meghatározott módon és esetekben) a Felügyelet részére szolgáltatni, akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.[23] Ezen kívül a szolgáltató köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a jogszabályban meghatározott adatokat.[24] A két említett adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltató felelősséggel tartozik az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.[25]

A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény hatálybalépésével kiküszöbölődtek a jogi anomáliák:

-    egyrészt a közérdekű információszerzéshez, illetve az üzleti titok megtartásához fűződő érdekek közötti egyensúly megteremtésével,[26]

-    másrészt a Ptk. és a Tpvt. üzleti titokra vonatkozó eltérő és kettős szabályozásának megszüntetésével;[27] ez remélhetőleg a koncesszió kapcsán felmerült problémákat is megoldottá teszi. Ugyanis a 2003. évi XXIV. törvény elfogadása előtt a Magyar Köztársaság adatvédelmi biztosa a koncessziós szerződések kapcsán – többször is – a következőkre hívta fel a figyelmet:

a)        a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hallgatott a pályázat eredményének nyilvánosságáról, márpedig az állam, illetve az önkormányzat közjavak felett rendelkezik és nincs indoka a koncessziós szerződések lényeges tartalma tekintetében az üzleti titokra hivatkozó információkorlátozásnak;[28]

b)        a koncessziós pályázatok veszteseinek üzleti titkát viszont védeni kell, kivéve, ha a vesztes maga kéri a nyilvánosságot, megkérdőjelezve a koncessziós pályázati eljárás jog-, szakszerűségét vagy tisztaságát;[29]

c)        az üzleti titok jogintézménye a piaci verseny védelmét szolgáló eszköz a tulajdonosi jogok garantálása révén, de nem lehet a piac törvénysértő szereplői számára mentesülési eszköz is.[30] Úgy véljük, a Ktv üzleti titokra és közérdekű adatokra vonatkozó, 2003. április 9-étől hatályos előírása – összhangban az idevágó (már ismertetett) jogszabályokkal – aggálymentessé teszi az információszabadság érvényesülését.

 

 

I.2. A tulajdonjogban

       A koncesszió tárgyai és a kizárólagos állami tulajdon tárgyai között részleges és kölcsönös átfedés tapasztalható:[31]

-   az országos közutak, vasutak (a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény alapján az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai tartoznak ide.[32]), a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) úgy vannak az állam kizárólagos tulajdonában, hogy egyben koncesszióba is adhatók;[33]

-   valamint kizárólag az állam tulajdonában vannak a föld méhének kincsei, és ebből kifolyólag a bányászati kutatás, kitermelés és az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek koncessziókötelesek.[34] (A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint[35] állami tulajdonban vannak az ásványi anyagok és geotermikus energia természetes előfordulásukban; kizárólagos állami tevékenység a szénhidrogének csővezetéken történő szállítása és föld alatti tárolása.)

Kizárólag az állam tulajdonában vannak és nem tatoznak a Ktv hatálya alá:

-   a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre[36] a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget (A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény[37] a Ptk. rendelkezéseit pontosítja és kiegészíti:

-  a természetes tavak közül a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Hévízi-tó és ezek medre;

-  valamint a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei;

-  továbbá az államhatárt alkotó vagy metsző folyók, patakok, a Mosoni-Duna, Szentendrei-Duna, Ráckevei-Duna, Marcal, Sió, Zagyva, Hortobágy-Berettyó, Kettős-Kőrös, Hármas-Kőrös és medreik, patakjaik, holtágaik, mellékágaik,

-  ezen kívül a folyóvízben újonnan keletkezett sziget; és

-  az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák, Duna-Tisza-csatorna, Kiskunsági főcsatorna; Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, K-III. és K-IV. főcsatorna, Nagykunsági-főcsatorna, Jászsági-főcsatorna, az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók töltő-ürítő csatornáikkal, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízilétesítmények vannak kizárólag az állam tulajdonában.) - a Ktv innen csak a csatornákat sorolja a koncessziós vagyontárgyak közé;[38]

-   a távközlésre felhasználható frekvenciák; a hírközlő hálózatok működéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, a hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai;[39]

-   az ország területe feletti légtér.[40] A koncesszióról szóló jogszabály -a koncesszióköteles tevékenységek figyelembe vétele nélkül - az országos közutak műtárgyai, a helyi közutak és műtárgyaik, az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közforgalmú vasúti pályák, a regionális közműrendszerek és a helyi közművek koncessziós szerződés keretében történő átengedését is lehetővé teszi; ennyiben bővebb a koncessziós vagyontárgyak köre a kizárólagos állami tulajdon tárgyainál, de kevesebb is az azok közül koncesszióba nem adhatókkal. Ezt a következőképpen szemléltethetjük:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

f ö l d   méhéne k   kincse i

                               Koncessziós vagyontárgyak                             Kizárólagos állami tulajdon tárgyai

 

 

 

 

                               regionális közműrendszer                                                    ország területe feletti légtér,

                               országos közutak műtárgyai,                                              felszín alatti vizek és természetes

csatornák

                                                                                                                             képződményeik,

                                                                                              országos                folyóvizek, természetes tavak és

                                                                                              közutak                  ezek medrei,

helyi közutak és műtárgyaik,                               vasutak,                 folyóvíz elhagyott medre,

helyi közforgalmú vasúti                                       nemzetközi            folyóvízben újonnan keletkezett sziget,

pályák, helyi közművek                                   kereskedelmi            távközlésre felhasználható frekvenciák

repülőtér                               a hírközlő hálózatok működéséhez

                                                                                                              a hírközlési szolgáltatások

nyújtásához, a hírközlő hálózatok

    Önkormányzati törzsvagyon                                                    és szolgáltatások

               tárgyai                                                                                                                                                                                              együttműködéséhez szükséges

azonosítók és ezek

tartományai

 

 

 

       A kizárólag állami tulajdonban lévő dolgok forgalomképtelenek, és ezért elidegenítésük semmis.[41] Ezt támasztja alá, hogy a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér kivételével, az állami tulajdonban lévő repülőterek a Kormány egyetértésével elidegeníthetőek;[42] a Polgári Törvénykönyv előírásának megfelelően a nemzetközi kereskedelmi repülőtér nem. Viszont az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve a védelemre tervezett területeken lévő vizeket meghaladó vizek forgalomképesek.[43]  Ezen kívül a szénhidrogén szállítóvezeték önállóan forgalom tárgya lehet.[44]

       A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát - törvényben szabályozott módon - az állam másnak átengedheti.[45] Az állam általi átengedés egyik lehetséges verziója a koncesszióba adás az 1991. évi XVI. törvény által meghatározott módon. Itt utalnánk arra még egyszer, hogy a kizárólagos állami tulajdonú tárgyaknak csak egy része adható koncesszióba (lásd az ábrázolt két halmaz átfedését); valamint a föld méhének kincseihez kapcsolódó bányászati tevékenységek is szűkíthetőek: felszín alatti vizek kitermeléséhez kapcsolódó geotermikus energia kutatására és energetikai célú hasznosítására terület koncesszióra nem jelölhető ki.[46] A koncessziós szerződés megkötése a kizárólagos állami tulajdonhoz tartozó vagyontárgy tulajdonjogában nem eredményez változást; bányászati koncesszió esetében a kitermelt természeti kincs feletti tulajdonjog kapcsán az ágazati törvény másként rendelkezhet.[47] (A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.[48]) A koncessziós szerződés időbeli hatálya alatt a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára és hasznainak szedésére a koncessziós társaság jogosult.[49] A koncessziós társaság a kizárólagos állami tulajdonhoz tartozó vagyontárgyak használati jogát nem idegenítheti el, és nem apportálhatja más gazdasági társaságba.[50] A koncessziós tevékenység gyakorlása során új vagyontárgyak keletkezhetnek:

-   ha ezek kizárólagos állami tulajdonnak minősülnek, akkor az üzembe helyezéssel kerülnek állami tulajdonba;[51]

-   ha ezek a kizárólagos állami tulajdonnak tekintendő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatát segítik elő, akkor - ha a koncessziós szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz - üzembe helyezésük után a koncessziós társaság tulajdonába kerülnek.[52] A koncessziós társaság megszüntetésekor elsősorban az állam kizárólagos tulajdonába tartozó vagyontárgyak rendeltetésszerű állapotban történő visszaadására kell, hogy sor kerüljön, kivéve ha ezek üzembe helyezésére eddig az időpontig nem került sor.[53] Ha a koncessziós társaságot felszámolják, akkor a kizárólagos állami tulajdonú tárgyak a hitelezői követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, ki kell ezeket adni az államnak.[54] A felszámolás során az államot és az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a kizárólagos állami tulajdonnak minősülő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatát elősegítő létesítmények vonatkozásában.[55]

       Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ekkor ez a jogalany gyakorolja a tulajdonost polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonosi kötelezettségeket, jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.[56] Itt már nemcsak a kizárólagos állami tulajdonú dolgokról van szó, hanem kincstári vagyonról is. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a kincstári vagyon körébe tartozik - többek között - az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít; valamint az a vagyon és vagyoni értékű jog is, amelynek hasznosítására külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni.[57] A kincstári vagyonért felelős miniszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság útján látja el, a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban a KVI képviseli az államot.[58] A "másra bízás" a vagyonkezelői jogok gyakorlásának átengedését takarja: ez történhet vagyonkezelési szerződés[59] révén, vagy jogszabály[60] alapján.

       Az az önkormányzati tulajdon minősíthető törzsvagyonnak, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.[61] A következő koncessziós vagyontárgyak tartoznak az önkormányzati törzsvagyonba: helyi közforgalmú vasúti pályák, helyi közutak és műtárgyaik, helyi közművek.[62] Az önkormányzati törzsvagyon tárgyai:

a)          vagy forgalomképtelenek (az önkormányzati tulajdonba kerülő vizek és közcélú vízi létesítmények,[63] helyi közutak és műtárgyaik),[64]

b)          vagy korlátozottan forgalomképesek (helyi közművek,[65] helyi közforgalmú vasúti pályák[66]).

 

I.2.1. A koncesszió hatása a harmadik személy ingatlanhoz fűződő tulajdonjogára

       A Polgári Törvénykönyv rendelkezésének[67] megfelelően az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy erre külön jogszabályban feljogosított szervek az ingatlant időlegesen, szakfeladataik ellátáshoz szükséges mértékben használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ekkor az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetve kisajátítását (erre kivételesen, közérdekből, törvényben megállapított esetekben, módon és célból kerülhet sor[68]) kérheti, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza a jogszabályban feljogosított szerv általi használat vagy egyéb korlátozás. A külön jogszabályban feljogosított szervek államigazgatási szerv határozata alapján, közérdekből ingatlanra szolgalmat és más használati jogot alapíthatnak kártalanítás ellenében.[69]

       A koncessziós ágazati törvények az ingatlan tulajdonosára nézve a következő korlátozásokat tartalmazzák:

a)        A tulajdonos tűrési kötelezettségét az ingatlan használatával kapcsolatban:

   aa) a közút kezelője a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédművet, valamint kártalanítás fejében a közút melletti ingatlanon, az alatt vagy felett műtárgyat helyezhet el és tarthat fenn;[70]

   ab) a közút és az épülő közút melletti ingatlan a fenntartási, építési munkák elvégzésére kártalanítás ellenében, kisajátítás nélkül, meghatározott időre igénybe vehető;[71]

   ac) a vasúti pályával szomszédos ingatlanon, alatta vagy felette a pályavasút, a vállalkozó vasút, a vasúti társaság és a helyi közforgalmú vasút gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést és ideiglenes eszközt helyezhet el, javíthat és karbantarthat, az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás ellenében;[72] továbbá kártalanítás mellett jogosultak az ingatlanról a szabad kilátást akadályozó vagy a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha ezt a közlekedés biztonsága, az üzemzavar megelőzése, és a vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja;[73]

   ad) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás fejében a parti ingatlanon a meder tulajdonosa, illetve megbízottai a víz partjára bejárhatnak; a vízgazdálkodási feladataik ellátáshoz kapcsolódó anyagokat átszállíthatják, a munkák és szakfeladataik elvégzéséhez szükséges eszközöket, átmeneti jellegű létesítményeket, jeleket elhelyezhetnek, karbantarthatnak;[74]

   ae) a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlanon - a rendeltetésszerű használatot nem akadályozva - megfigyeléseket, méréseket végezhet, jeleket helyezhet el, és alatta vagy felette vezetékeket létesíthet (e tevékenységgel okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteniük);[75]

   af) a hírközlési szolgáltató az ingatlanon, alatta, felette, vagy abban a hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezést, vezetéket, antennát létesíthet a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításért.[76]

b) Szolgalmi és más használati jog létesítését az ingatlanon:

   ba) vízvezetési szolgalmi jog[77] (az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék, üzemeltessék, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék úgy, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatát ezekkel ne zárják ki);

   bb) vízhasználati szolgalmi jog[78] (a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményhez való csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti rendeltetésének, és a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá tehető);

   bc) a bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult szervezet kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó vezetékek, oszlopok, állomások és egyéb létesítmények elhelyezése céljából,[79]

   bd) a hírközlési szolgáltató kérelmére a hatóság határozatával, közérdekből szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat a hírközlő eszközök ingatlanon történő elhelyezése érdekében, és az ingatlanon már elhelyezett hírközlő eszközök esetében.[80]

c) Az ingatlanon fennálló tulajdonjog egyéb jellegű korlátozását:

   ca) a közút építése érdekében - az építtető kérelmére - az érintett ingatlanra belterületen legfeljebb öt évre, külterületen legfeljebb tíz évre építési tilalmat kell elrendelni, ez az ingatlan ideiglenes célú használatát nem akadályozhatja;[81]

   cb) a kormány rendeletben előírhatja, hogy a repülőterek vagy a légi közlekedéssel összefüggő egyes eszközök meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítmény csak akkor emelhető, ha az a légi közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és a terveket az illetékes légi közlekedési hatóság az érintett hatóságokkal egyetértésben jóváhagyta;[82]

   cc) az ingatlan tulajdonosa az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza; a meder, a parti és a part menti létesítmények, egyéb közcélú vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, és a víz minőségét ne károsítsa;[83]

   cd) a folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet, valamint a töltésnek az árvizektől mentesített oldalán lévő azon területet, amelyen fakadó- és szivárgó vizek jelentkezhetnek, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad használni, hasznosítani;[84]

   ce) a folyók, patakok, belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa a meder-karbantartási munkák, mérések elvégzése céljából a feladataik ellátásához szükséges mértékben igénybe vehesse;[85]

   cf) az ingatlan tulajdonosa az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet[86]

d) A koncessziós tevékenységgel érintett ingatlan megvásárlását, kisajátítását:

   da) a közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelem, továbbá a közút környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdő, fasor vagy cserjesáv telepíthető, ehhez meg kell szerezni a szükséges földterület tulajdon- vagy kezelői jogát;[87]

   db) az állam tulajdonában lévő és a nyilvános repülőtérrel kapcsolatban a kisajátítási törvény alapján vehető igénybe az idegen ingatlan;[88]

   dc) a parti ingatlan tulajdonosa, ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, kérheti az ingatlan kisajátítását;[89]

   dd) a közérdekű mederszabályozáshoz szükséges területet az ingatlan tulajdonosától meg kell vásárolni, illetve - ha az adásvételi szerződés nem jön létre - azt ki kell sajátítani;[90]

   de) ha a bányavállalkozónak a bányászati tevékenységhez az ingatlanra tartósan szüksége van, valamint ha az elhelyezni tervezett bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntetik, vagy jelentős mértékben akadályozzák, akkor a bányavállalkozó az ingatlan megvásárlását, illetve a kezelői jog megszerzését kezdeményezheti, ennek eredménytelensége esetén a kisajátítását kérheti; az ingatlan tulajdonosa is kérheti ezeket, ha megítélése szerint ez elhelyezett bányászati létesítménye az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntette vagy súlyosan akadályozza.[91]

       A 2004. január 01-jén hatályba lépő 2003. évi XLII. törvény (a földgázellátásról) idegen ingatlan használatára előmunkálati jogot, vezetékjogot, használati jogot és kisajátítási igényt keletkeztet az elosztói engedélyes, az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató számára.[92]

       Az itt ismertetettekből egyértelműen megállapítható, hogy a koncesszióköteles tevékenységek végzői harmadik személy ingatlanon fennálló tulajdonjogát többrétűen és széleskörűen korlátozzák.

 

 

I.3. A kötelmi jogban

 

I.3.1. A koncessziós szerződés taralmából adódóan

A koncesszor által végzett tevékenység ellentételezéseként – főként a természetes monopóliumnak minősülő közszolgáltatások (közlekedés, autópályák, hidak stb.) területén – jelenik meg a tarifarendszer. Egy már kikristályosodott, évtizedeken át alkalmazott, közszolgáltatási koncessziós rendszerben – mint amilyen Franciaországban is működik – kikötött tarifazáradékokat a következők jellemzik:[93]

-   a koncesszor jövedelmét állapítják meg benne: az általa nyújtott szolgáltatásért mennyit fizetnek a használók, a fogyasztók;

-   indexálási paramétereket és módosítási automatizmusokat is tartalmaz a koncesszió jogosultja által kialakítható tarifákra vonatkozóan;

-   rögzíti a koncesszióba vevő által elérhető nyereség felhasználását (például újabb beruházásokra fordítandó, vagy a koncesszióba adó által képviselt közösség is részesedik belőle);

-   a koncesszióba adót ellenőrzési jog illeti meg az eddig ismertetett követelmények betartására vonatkozóan;

-   a koncesszornak nyújtandó garanciák meghatározása: veszteség-kompenzálása, hitelek garantálása vagy előre nem látható tényezők (például gazdasági összeomlás) bekövetkezése esetén szubvenció nyújtása az állam, illetve az önkormányzat által;

-   a felülvizsgálati klauzula az egész tarifarendszer folyamatos korrigálhatósága érdekében.

Magyarországon a tarifarendszer kialakulásának a következő jogszabályi elemeire bukkantunk:

a) egyrészt indukálja ezt az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény:

-   kimondja, hogy az árban és ennek alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek állapodnak meg a Tpvt-ben és az ártörvényben foglaltaknak megfelelően, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve;[94]

-   bizonyos koncessziós közszolgáltatásokra legmagasabb vagy legalacsonyabb árat ír elő,[95] így:

-  belföldi közforgalmú, vasúti menetrend szerinti személyszállítás díja,

-  belföldi menetrend szerint távolsági és helyi autóbusz-közlekedés díja,

-  műsorszóró szolgáltatás díja,

-  állami tulajdonú víziközműből más víziközműnek átadott ivóvíz díja,

-  önkormányzati és állami tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja,

-  állami és önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és – kezelés díja;[96]

-   a hatósági árat az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, valamint a területi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg tételesen vagy a kiszámításra vonatkozó előírások meghatározásával.[97]

b) másrészt az ártörvényt kiegészítő (de arra épülő), hatósági ár megállapításának szabályait tartalmazó jogi normák is körvonalazzák a tarifarendszert:

-   a földgáz esetében a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 31. §-a,

-   és a hírközlés területén az 1/2002. (I.11.) MeHVM rendelet a hálózati szolgáltatások költségszámításáról és a 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet a távközlési szolgáltatások díjcsomagjairól.

-   ezen kívül tarifazáradékot tesz szükségessé a koncessziós szerződésben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény két rendelkezése is:

-   felruházza a koncessziós társaságot azzal a joggal, hogy az általa létesített, fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól, valamint az autópályák igénybe vevőitől úthasználati díjat szedjen.[98] (Itt megjelenik a beszedett díjak felhasználásának meghatározása is: azt az autópályák és autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására kell fordítania a koncesszornak.)

c) feltűntek az állam által a koncesszornak nyújtott pénzügyi garanciák is: a kormány többször készfizető kezességet vállalt az M5 autópálya koncessziós szerződésével összefüggő Üzemeltetési Hozzájárulási Megállapodásban rögzített feltételek szerint 9,0 Mrd Ft megfizetéséért, valamint szintén az M5 autópálya koncessziós szerződésével összefüggő támogatott kedvezményes útdíjakról szóló szerződésben kikötött feltételek szerint 3 Mrd Ft fizetéséért.[99]

A koncessziós szerződés felek jogait és kötelezettségeit rendező részében sor kerülhet még a Polgári Törvénykönyv felelősségi részének alkalmazására is. A bányatörvény[100] (valamint erre visszautalva a földgázellátásról szóló jogszabály)[101] meghatározza, hogy mely károk (bányászati tevékenységgel idegen ingatlanban, épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, valamint vízelvonás folytán keletkezett károk tekintetében) kerül sor bányakártalanításra, és egyéb károk tekintetében a Ptk rendelkezéseit tekinti irányadónak. A jogszabály alapján az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő közművek esetleges hibái miatt az önkormányzatok, illetőleg az általuk szerződés útján (például koncessziós szerződéssel) az üzemeltetéssel megbízott gazdasági társaság felelőssége állapítható meg. A korábbi üzemeltető és az új üzemeltető között kötelmi jogviszony nem jön létre, ezért a korábban is meglévő hibák miatt a korábbi üzemeltető szavatossági vagy kártérítési felelőssége nem állapítható meg.[102]

 

I.3.2. A koncessziós szerződéshez csatlakozó kötelmi jogi szerződések

A koncesszió jogosultja a koncesszióköteles tevékenységek ellátása során többfajta szerződést köteles kötni: a közszolgáltatási tevékenységek végzése tekintetében szerződéskötési kötelezettségek[103] terhelik

a)        közüzemi szerződés,

b)        vállalkozási szerződés,

c)        fuvarozási szerződés,

d)        bérleti szerződés, és

e)        hálózati szerződés létesítésére.

Közüzemi szerződést kell kötnie a kocesszornak:

-   a vízgazdálkodás körében, mert a víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és –tisztítás, továbbá egyesített rendszernél a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenységnek minősül és a Ptk. általános szerződési szabályai és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak rá;[104]

-   és a földgázellátásnál a közüzemi fogyasztó részére történő folyamatos és biztonságos földgázszolgáltatásra.[105]

A vasúti szolgáltatások területén szintén a Ptk szerződésre vonatkozó általános előírásai, és személyszállításnál a vállalkozási szerződés, valamint árufuvarozás esetén a fuvarozási szerződés szabályai irányadóak.[106]

Ugyanez a szabályozás jelenik meg a légi közlekedésnél is: a légi személyszállítás (a közforgalmú vasúti személyszállítással ellentétben a koncessziós társaság szerződéskötési kötelezettsége nélkül) a vállalkozási szerződés, a légi árufuvarozás pedig fuvarozási szerződés Ptk-beli rendelkezései szerint bonyolódik az e tárgyú kormányrendeletekben meghatározott eltérésekkel.[107] A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér üzemben tartóját az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára irányadó szerződéskötési kötelezettség terheli;[108] azaz ezen dolgok tekintetében bérleti szerződést kell kötnie. Előfordulhat még a bérleti szerződés légijármű bérbeadása esetén,[109] és a vállalkozási szerződés a légi járművek és a légi közlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártása, javítása, karbantartása kapcsán, és a nyilvános repülőrendezvények tartására vonatkozóan.[110] Lehetőség van a légi közlekedési szakszemélyzet képzése céljából megbízási szerződés kötésére is.[111] Viszont mindenfajta légi közlekedési tevékenység végzésének előfeltétele a felelősségbiztosítási fedezet[112].

A hírközlés területén koncesszióköteles tevékenység[113] az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása, szórása, a szakosított műsorszolgáltatást kivéve.[114] A koncesszor a tevékenységeire különböző hálózati szerződések[115] épülhetnek rá:

a) hálózati hozzáférési szerződés, [116] amely egy távközlő hálózat fizikai és logikai csatlakoztatását teszi lehetővé egy másik távközlő hálózathoz, vagy annak részeihez, hogy a hálózati funkciók, szolgáltatások igénybe vehetővé váljanak a felhasználók kiszolgálása érdekében;

b) összekapcsolási szerződés,[117] ami szintén távközlő hálózatok fizikai és logikai csatlakoztatására szolgál abból a célból, hogy a szolgáltatók felhasználói információt cserélhessenek, szolgáltatásokhoz hozzáférhessenek;

c) előfizetői hurok (a helyi központtal előfizetői hálózati végpontot összekapcsoló, a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár) teljes vagy részleges átengedésére irányuló szerződés;[118]

d) a multiplex szolgáltatási szerződés[119] földfelszíni digitális műsorszórás esetében biztosítja az azonos frekvencia felhasználására jogosult műsorszolgáltatók műsorjelének a műsorszétosztó hálózathoz történő, egyetlen jelfolyamatban való eljuttatását. A távközlési hálózati szerződésekből eredő igények kettő év alatt évülnek el.[120] A koncesszió jogosultja a hálózati szerződéseken kívül közös létesítményhasználati szerződés[121]  kötésére köteles és műsorszolgálgatási szerződés,[122] illetve előfizetői szolgáltatások nyújtására irányuló megállapodás[123]  létesítésére jogosult. Az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztásához és szórásához kapcsolható szerződések egyik része (például a hálózati hozzáférési szerződés) távközlési szolgáltatók által köthető, míg másik része (például az előfizetői szerződés) már a fogyasztókkal létesíthető jogviszonyokat szabályozza és ezek egymásra is ráépülhetnek; szemléltetve:

 

 

 

 

 

 

 

Országos, körzeti rádió-, televízió-műsor szétosztása, szórása
Multiplex szolgáltatási szerződés
		Összekapcso-lási szerződés			Előfizetői szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés
Hálózati hozzáférési szerződés
					Műsorszolgáltató szerződés
	Közös létesítmény-használati szerződés
	Előfizetői hurok átengedésére irányuló szerződés
Távközlési szolgáltatók közötti jogviszonyok szabályozására kötött megállapodások				Fogyasztók (előfizetők, felhasználók) számára nyújtott szolgáltatásokra kötött megállapodások → a koncesszor csak közvetetten kerülhet kapcsolatba a „végponti” jogalannyal

 

 

 

I.4. A társasági jogban[124]

 

       A koncesszió első társasági jogi kapcsolódásait az egyedi királyi engedélyek vagy külön jogszabályok alapján alapított társaságokban lelhetjük fel[125]; így például[126]:

-   az 1836. évi XXV. törvény alapján az ország közjavát és kereskedését gyarapító magányos vállalatok alapíthatósága;

-   az 1836. évi XXXVI. törvény ad felhatalmazást arra, hogy Buda és Pest között állandó híd építésére részvénytársaságot alapítsanak;

-   vasúttársaságok létesítésére adott jogszabályi engedélyek (lásd 1869: V. tc.; 1870: XXVII. tc.; 1871: XIV. tc. stb.)

-   hajózási társulatok létrehozásához kapcsolódó permissziók (lásd: 1873: XIII. tc.; 1882: XIII. tc.; 1886: XXXI. tc. stb.)

-   1933-ban (1933: XIX. tc.) és 1941-ben (1941: VI. tc.) született jogszabályok szerint részvénytársaság alapításával lehetett ásványolajféléket és gázt kutatni, kitermelni Magyarországon;

-   az angol "chartered company"-k.

A társasági jogban a koncessziós rendszer - az egyedi engedélyezéshez kötött társaságlétesítés - Angliában 1844-ben, Franciaországban 1867-ben, Németországban 1870-ben szűnt meg[127]; ma már az ún. normatív feltételek rendszere érvényesül a társaságok alapításánál az államok többségében.[128] A szocializmus időszakában a "nyugati tőke" beruházásai Magyarországon koncessziós rendszerben és az 1875. évi XXXVII. törvény által szabályozott kereskedelmi társasági formákban történtek.[129] Ezen kívül például az egyesülésről szóló 11/1967. (V. 13.) Kormányrendelet 34 §-a e társulási forma létesítését egyedi miniszteri engedélyhez (koncesszióhoz) kötötte.[130] Magyarországon általános érvénnyel a koncessziós rendszert az 1988. évi VI. törvény szüntette meg a társasági jogban, bevezetve nálunk is a normatív feltételek rendszerét (a cégbírósági bejegyzést).

       A koncesszió társasági jogi - másik - "megjelenése" a koncessziós társaság. A koncessziós szerződés aláírójának (a pályázat nyertesének) az aláírástól számított 90 napon belül saját részvételével működő, belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania a koncesszió-köteles tevékenység végzésére.[131] Ha az állam, az önkormányzat, valamint az önkormányzati társulás többségi tulajdoni részesedéssel, vagy többségi szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, koncesszióköteles tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben, illetve ha koncessziós tevékenységek ellátására költségvetési vagy önkormányzati intézményt hoz létre, akkor koncessziós szerződés és társaság nélkül is átengedheti az állam és az önkormányzat ezeknek a jogalanyoknak a koncessziós tevékenységek gyakorlásának jogát és a koncessziós vagyontárgyak működtetését.[132] Néhány ágazati törvény[133] átmeneti megoldást is lehetővé tesz: nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az állam vagy az önkormányzat által - ezek többségi részesedésével - közcélú vízilétesítmény működtetésére vagy tömegközlekedési tevékenység ellátására hoz létre gazdálkodó szervezetet. A bányatörvény[134] szerint - anélkül, hogy az állami, önkormányzati többségi részesedés feltétel lenne -, ha bányászati tevékenység végzésére létrehozott belföldi gazdálkodó szervezet lesz a koncesszor, akkor nem kell gazdasági társaságot alapítania.

       A koncesszió jogosultjának e három megjelenési formája nem alkalmazható szabadon a koncesszióba adó belátására bízva, hanem jogszabályi rendelkezések függvénye lesz:[135]

a)          a számsorsjáték és - a lóversenyfogadás, a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult,[136] ez koncessziótilalmat jelent;

b)          a gazdálkodó szervezet elsőbbséget élvez a koncessziós társasággal szemben: nemzetközi és távolsági tömegközlekedés esetén a közlekedési és vízügyi miniszter, helyi tömegközlekedésnél az önkormányzat képviselő testülete fejlesztésre és a szolgáltatás javítására felhívhatja az adott területen e koncessziós tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet. Ha ez a felhívástól számított három hónapon belül nem vállalja a megállapított határidőre a fejlesztés és a szolgáltatásjavítás végrehajtását, akkor a miniszter, illetve a képviselő-testület új szervezetet hozhat létre vagy koncessziós pályázatot írhat ki;[137]

c)          a gazdálkodó szervezet és a koncessziós társaság egyenrangúságát jelenti, ha a koncesszióba adó egy koncessziós területen mindkét megoldást alkalmazza - például ez történt az autópályák működtetésénél;[138]

d)          a koncessziós társaság élvez elsőbbséget[139]: a távközlési koncesszióknál csak koncessziós társaság lehetett a koncesszió jogosultja. (A hírközlési törvény[140] az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztásánál és szórásánál már egyenrangúként kezeli a gazdálkodó szervezetet és koncessziós társaságot, mint e koncessziós tevékenység-gyakorlási jogok jogosultjait.)

 

I.4.1. A koncessziós társaság alapítása

       A fentiekben már érintettük, hogy a koncessziós pályázat nyertesét, a koncessziós szerződés aláíróját társaságalapítási kötelezettség terheli: saját részvételével működő, belföldi székhelyű gazdasági társaság létesítésére vonatkozóan, a szerződés-aláírásától számított kilencven napon belül.[141] Megjegyezzük, hogy az ágazati törvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a létrejött koncessziós társaság megfelelő működés esetén a versenytársakkal szemben újabb esélyt kaphasson.

-   egyrészt azáltal, hogy a koncessziós szerződés eredeti időtartamának legfeljebb felével egyszer, pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható,[142]

-   másrészt úgy, hogy új koncessziós pályázat kiírása esetén a volt koncesszort illeti meg a koncesszió, ha a legkedvezőbb ajánlat feltételeit vállalja.[143]

A koncessziós szerződés aláírójának koncessziós társaságalapítási kötelezettsége ellentmond-e a társulási szabadság alapelvének? Miskolczi Bodnár Péter véleménye szerint a koncessziós társaságra vonatkozó alapítási kényszer - a banki, biztosítási, befektetési vállalkozói, közraktározási tevékenységhez hasonlóan - kivételt jelent ezen elv alól.[144] E szigorúbb értelmezéssel szemben mi inkább Sárközy Tamás liberálisabb véleményéhez[145] állunk közelebb: nyilván a koncessziós pályázat résztvevői a vonatkozó jogszabályi előírások ismeretében nyújtják be pályázataikat, azaz senki nem köteles pályázni; de ha már megteszi, és meg is nyeri a pályázatot, a koncessziós szerződés megkötésénél van jogügyleti akarata (nem egyoldalú aktusról van szó), a társulási forma és az alapítási határidő betartásával. Ezért, úgy véljük, hogy a koncessziós társaság alapítására vonatkozó kogens jogszabályi rendelkezés nem kivétel a társulási szabadság alapelve alól, hanem annak bizonyos mérvű korlátozása.

A koncessziós szerződés aláírója a Ktv-nek megfelelően belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell, hogy alapítson; azaz megjelenik a formakényszer: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság [a Gt-ben (1997. évi CXLIV. törvényben) szabályozott tárulási formák] közül választhat. Ágazati törvény e választási lehetőséget még tovább szűkítheti:

-   részvénytársaságot kell alapítani a légi közlekedés,[146] a közutak és műtárgyaik[147] a közforgalmi vasutak[148] és az egyetemes hírközlési szolgáltatás[149] koncessziója kapcsán,

-   szerencsejáték szervezésére pedig korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság jogosult. (Ezt kifejezetten az 1991. évi XXXIV. tv. 6. §-hoz fűzött indokolása tartalmazza.)

       A pályázat nyertesének a koncessziós szerződés aláírásától számított kilencven napon belül meg kell alapítania a koncessziós társaságot, mert ezen határidő elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat felmondhatja (a szankció alkalmazása nem kötelező, lehetőség) a koncessziós szerződést.[150] Kérdés az, hogy elég-e ez az időtartam a társaságalapításra? Ez attól függ, hogy mit értünk alatta:

a)     ha a társasági szerződés elkészítését, aláírását, ellenjegyzését és a cégbírósághoz való benyújtását értjük alatta (azaz Miskolczi Bodnár Péter meglátása szerint,[151] ha az alapítótól függő feltételeknek megfelelően eleget tett a koncessziós szerződés aláírója), akkor erre elég a nyitvaálló határidő;

b)     ha azonban a társaság megalapításába (hiszen jogképességét konstutív és ex nunc hatállyal a cégbejegyzés keletkezteti) a célnyilvántartásba vételt is beleértjük, már erős kétségeink támadhatnak a kilencven napos határidő betarthatóságával kapcsolatban:

-   a bejegyzési kérelem előterjesztésnek határideje a létesítő okirat aláírásától (illetve az alapszabály elfogadásától) számított harminc nap;[152]

-   ha a bejegyzési kérelemhez a Ctv-ben előírt okiratokat nem vagy hiányosan csatolták, az illetéket nem vagy csak részben fizették meg, akkor a cégbíróság a benyújtástól számított nyolc napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a bejegyzési kérelmet; ez utóbbit a bejegyzést elutasító végzés közlését követő nyolc napon belül lehet ismét benyújtani;[153]

-   jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításánál a cégbíróság a hiánypótlásra felhívó végzést a bejegyzési kérelem érkeztetésétől számított huszonöt napon belül köteles postára adni, legfeljebb negyvenöt napot biztosítva a hiánypótlásra,[154] de a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül döntenie kell a bejegyzésről (e határidő számításakor nem vehető figyelembe a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő).[155] Tehát egy problémás kkt., bt. alapítással túlléphetjük a kilencven napos határidőt.

-   a jogi személyiségű gazdasági társaságok létrehozásánál a cégbíróság annyiban térhet el a fentebb ismertettektől, hogy a hiánypótlása felhívó végzést negyvenöt napon belül kell postára adni, a cégbejegyzésre nyitva álló határidő pedig hatvan nap.[156] Tehát egy teljesen problémamentes kv., kft., rt. alapítással lehet csak betartani a koncessziós társaság alapítására vonatkozó határidőt. A leírt aggályok ellenére a szigorúbb jogszabályi rendelkezés mellett foglalunk állást, a cégbejegyzés jogképességet keletkeztető jogi tény mivoltára hivatkozva: ha csak a bejegyzési kérelem benyújtásához ragaszkodnánk a kilencven napos határidőn belül, akkor legrosszabb esetben hónapokkal eltolódhat a koncessziós társaság jogszerű működésének kezdete.

       A koncessziós társaság alapításához kapcsolódó Gt-beli rendelkezés[157] (a társasági szerződés ellenjegyzésétől, illetve közokiratba foglalásától előtársaságként működhet a létesítendő gazdasági társaság) is fenti érvelésünket támasztja alá:

-   az előtársaság több szempontból korlátozott jogképességű,[158]

-   az előtársaság hatósági engedélyhez kötött tevékenységet a cégbejegyzésig nem végezhet, márpedig:

-  utat létesíteni, korszerűsíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélyével szabad;[159]

-  vízjogi engedély szükséges a vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá használatba vételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz;[160]

-  gazdasági célú légi közlekedési és légi közlekedéssel összefüggő tevékenység a légi közlekedési hatóság engedélyével folytatható;[161]

-  a bányafelügyelet engedélyezi nyílt területen az ásványi nyersanyagkutatást, az ásványvagyon feltárását, kitermelését, továbbá a meddőhányó hasznosítását;[162]

-  a Szerencsejáték Felügyelet engedélye szükséges a szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához.[163] És ha a koncessziós társaság hat hónapon belül nem válik a tevékenység gyakorlására jogosulttá, az állam, illetve az önkormányzat nevében eljáró személy vagy szerv felmondhatja a koncessziós szerződést.[164]

       A koncessziós társaság létrejötte után, a pályázat nyertesének, a koncessziós szerződés aláírójának helyébe lép, koncesszorrá válik; a Ktv. erejénél fogva alanyváltozás következik be.[165] Az alanymódosulás a Jogi Lexikon szerint jogutódlásnak minősül.[166] Véleményünk szerint ez a besorolás nem a legmegfelelőbb erre az alanyváltozásra:

a)             a jogviszony (a koncessziós szerződés) ugyan fennmarad, de a pályázat nyertesének kötelezettségei (koncessziós társaság alapítása, a koncessziós szerződési feltételek társasági szerződésben való érvényre juttatása) nem; és a koncesszióköteles tevékenység folytatására nem a koncessziós szerződés aláírója, hanem a koncessziós társaság jogosult.[167] (Meglátásunk szerint a koncessziós pályázat nyertesével kapcsolatban a Ktv. a szerződéskötési jogosultságon kívül semmilyen jogot sem említ: nincs, ami a jogutódra átszálljon.);

b)        a jogutódlással érintett jog átruházhatósága a kizárólagos állami tulajdonhoz vagy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyaknál forgalomképtelenség miatt egyáltalán nem áll fenn, a többi koncessziós tevékenység és vagyontárgy esetében pedig korlátozott.[168]

       Miután a cégnévnek a cég alapvető tevékenységét tükröznie kell,[169] a koncessziós társaság cégnevében is szerepelnie kell a "koncesszió(s)" szónak, a koncesszor által végezhető tevékenység megjelölése előtt (pl.: AKA Rt; Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaság). A koncessziós társaságnak belföldi székhelyű gazdasági társaságnak kell lennie, azaz Magyarországon kell székhellyel rendelkeznie.[170]

       A koncessziós társaságot a pályázat nyertesének saját részvételével kell megállapítani a kilencven napos határidőn belül;[171] ez akár egyszemélyes kft. vagy rt. is lehet. Egyebekben a koncessziós szerződés úgy érintheti még a koncessziós társaság tagjait, hogy meghatározhatja a társaság tulajdonosi összetételét.[172]

       A koncessziós társaság társasági szerződésének - természetszerűleg - tartalmaznia kell a koncessziós társaság által gyakorlandó tevékenységi köröket. Ezek csak koncesszióköteles tevékenységek, illetve ezekkel szervesen összefüggő tevékenységek lehetnek:

a) a koncesszióköteles tevékenységek:[173]

-   országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása, szórása (kivéve: szakosított műsorszolgáltatás)

-   szerencsejáték szervezése (sorsolásos játék szervezése, pénznyerő automaták üzemeltetése, lóversenyfogadás és egyéb szerencsejáték szervezése, szerencsejáték lebonyolítására szervezet alapítása, működtetése)

-   menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítás

-   autópályák, autóutak, közutak és műtárgyaik működtetése

-   regionális és helyi víziközművek, csatornák létesítése, felújítása, karbantartása, üzemeltetése

-   ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése

-   szénhidrogének szállítása és föld alatti tárolása

-   geotermikus energia kutatása, energetikai célú kitermelése

-   csővezetékes termékszállítás és tárolás

-   nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) fejlesztése, felújítása, karbantartása, a repüléssel összefüggő földi kiszolgáló létesítmények üzemeltetése, leszállási és repülőtér-használati díjak szedése

-   közforgalmú vasúti pályák üzemeltetése, közforgalmú vasúti személyszállítás

-   hasadó és sugárzó anyagok előállítása , forgalmazása

-   elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása, működtetése

b) a koncesszióköteles tevékenységekhez kapcsolódó, kiegészítő tevékenységek és szolgáltatások:

-   közúti közlekedés keretében közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, parkolási célú épületek és építmények építése és/vagy üzemeltetése.[174]

-   légi közlekedésnél kereskedelmi, vendéglátó létesítmények építése, üzemeltetése[175]

-   a vízgazdálkodás területén halászati, üdülési, sportcélú, idegenforgalmi, fürdő- és kereskedelmi szolgáltatások végzése, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítása működtetése, valamint a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra működtetése.[176] A vasútnál a vasúti árutovábbítás és szállítmányozás, a kereskedelmi, vendéglátó és egyéb utaskiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése, idegenforgalmi tevékenység folytatása.[177]

A tevékenységi körök meghatározásán kívül rendezni kell a társasági szerződésben a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának területi terjedelmét: kizárólagosságot, együttességet, vagy külön-külön tevékenység folytatási lehetőséget biztosít-e a koncesszió. Erre vonatkozóan az 1991. évi XVI. tv. 8. § (2) bekezdés g. pontjában, valamint a közúti közlekedésről,[178] a bányászatról[179] szóló ágazati jogszabályokban, továbbá a 25/1993.(IX.9.) KHVM rendeletben[180] találunk előírásokat. A koncessziós társaság koncesszióköteles tevékenységeinek gyakorlását - ha ezt jogszabály hatósági engedélyhez köti - csak ennek birtokában kezdheti meg. Az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztásához és szórásához a Hírközlési Főfelügyelet,[181] a szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához a Szerencsejáték Felügyelet,[182] a bányászati tevékenység ellátásához a Bányafelügyelet,[183] az útépítéshez , annak fenntartásához, megszüntetéséhez és elbontásához pedig a Közlekedési Főfelügyelet[184] engedélye szükséges, vízgazdálkodásra irányuló koncessziónál a vízügyi hatóság döntésétől függ a vízjogi engedély,[185] nyilvános repülőtér létesítését (kivéve: Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) a Kormány előzetes egyetértése alapján a közlekedési-, hírközlési és vízügyi miniszter a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben engedélyezi.[186] A hatósági engedély hiánya vagy visszavonása önmagában nem eredményezi a koncessziós szerződés érvénytelenségét, viszont érinti a koncessziós társaság létét.[187] Ugyanis egy tartósan visszás helyzet elkerülése érdekében - hat hónapos határidő eredménytelen elteltével - az államot vagy az önkormányzatot felmondási jog illeti meg,[188] és ha ezzel élnek is, akkor a koncessziós társaság tagjai végelszámolást kötelesek lefolytatni.[189]

A társasági szerződésben minimális tőke-előírást is elrendelnek az ágazati koncessziós jogszabályok, mégpedig háromféleképpen:

-   vagy a koncessziós társaság alaptőkéjének a beruházott tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét kell meghatározni (mint a légi közlekedés[190] és a közúti közlekedés[191] esetében),

-   vagy konkrét összeg megállapítása szerepel a törvényben [lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió Ft. alap-, vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság szervezhet;[192] játékkaszinót kizárólag e célból alapított legalább 100 millió Ft. (a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett egység esetén legalább 300 millió Ft.) alap-, vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaság működtethet],[193]

-   vagy - ahogy a vízgazdálkodásnál[194] - a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a koncessziós társaság induló vagyonának megkívánt mértékét. A koncessziós társaság megalakulásakor az alapító okiratban előírható még, hogy

-   a pályázat nyertese a részvények, üzletrészek, illetve a szavazatok többségével rendelkezik,[195]

-   a kibocsátott részvények, üzletrészek korlátozottan forgalomképesek.[196]

A pályázat nyertese apportálhatja-e az általa létrehozandó koncessziós társaságba a koncesszió jogát? Egy társasági jogi tárgyú tanulmányunkban[197] - ahol az apporttal kapcsolatos követelményeket, legfelsőbb bírósági gyakorlatot és a jogszabályi előírásokat ismertettük - leírtaknak megfelelően a koncessziós jog vagyoni értékű jog, de vagy nem átruházható (mert a kizárólagos állami tulajdonba és az önkormányzati törzsvagyonba tartozó dolgok, tevékenységek forgalomképtelenek),[198] vagy a többi koncessziós tárgy és tevékenység jellege következtében korlátozottan forgalomképes; valamint a végrehajthatósága sem megoldott (árverésen való értékesítése komoly bizonytalanságot okozhat: a koncessziós feltételeknek megfelelő személy tulajdonába kerül-e?).[199]

Mivel a koncessziós társaság csak határozott időre alapítható,[200] így a gazdasági társaság időtartamát is bele kell foglalni a társasági szerződésbe. A koncessziós szerződés meghosszabbítása (az eredeti időtartam legfeljebb felével) - a társasági szerződés módosítása révén - a koncessziós társaság "továbbélését" is eredményezi.

 

I.4.2. A koncessziós társaság működése

A koncesszort megilleti a koncesszióköteles tevékenységek gyakorlásának és a birtoklás, használat, hasznok szedésének joga-, az állam kizárólagos tulajdonában lévő, illetőleg az önkormányzat törzsvagyonához tartozó vagyontárgyak felett.[201] A rendelkezési jog ellenben nem illeti meg, mert e dolgok tulajdonjogának átruházására nem irányulhat a szerződés. Ebből következően a koncessziós társaság az említett vagyontárgyak feletti használati jogát nem idegenítheti el, és nem is apportálhatja más gazdasági társaságba,[202] ezzel is biztosítva a kizárólagos állami tulajdonba illetve az önkormányzat törzsvagyonába tartozó dolgok forgalomképtelenségét. A koncessziós társaság a használatba adott vagyontárgyakat idegen forrásként köteles nyilvántartani.

Emellett a szerződés időtartama alatt megvalósuló beruházások révén létrejött tartozékok tulajdonjoga a koncessziós társaságot illeti meg - feltéve, hogy a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezik[203] -, ezek a kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő fődolog rendeltetésszerű használatát segítik elő (de a Ktv. 24. §-hoz fűzött indokolás szerint a "működtetéshez nem elengedhetetlenül szükségesek"). A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény lehetőséget nyújt arra is -ha a koncessziós szerződésben eltérően nem kötötték ki-, hogy a koncessziós jogviszony keretében megépített külszíni létesítmények az üzembe helyezés időpontjával a bányavállalkozó tulajdonába kerüljenek.[204]

Ezen jogok átengedéséért ellenszolgáltatásul az államot illetve az önkormányzatot illeti meg

-   egyrészt a koncessziós beruházások révén keletkező, az állam kizárólagos tulajdonába, vagy az önkormányzat törzsvagyonába sorolandó vagyontárgyak tulajdonjoga,[205]

-   másrészt a koncessziós díj.[206]

A koncessziós társaságot megillető koncessziós tevékenység gyakorlásának a joga korlátozottan forgalomképes, az az állam vagy az önkormányzat hozzájárulása nélkül nem ruházható át, és más gazdasági társaságba sem apportálható.[207] E tárgyban csak egy ágazati jogszabály tartalmaz előírásokat:

-   a bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása az ágazati miniszter hozzájárulásával átruházható;[208] ezen kívül a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog is átruházható a Bányafelügyelet hozzájárulásával.[209]

A koncessziós társaságnak működése során számos olyan követelménynek meg kell felelnie, amit már a pályázati kiírás is tartalmaz:

-   a koncessziós tevékenység folytatására irányadó szakmai feltételeknek (környezet-, egészségvédelem),[210]

-   belföldi munkaerő foglalkoztatására és belföldi vállalkozók, beszállítók igénybevételére vonatkozó előírásoknak,[211]

-   árképzési szabályoknak,[212]

-   a szolgáltató színvonalára vonatkozó elvárásoknak.[213]

       Ehhez hasonlóan a benyújtott pályázat tartalma is érinti a koncessziós társaság működését: például a koncessziós tevékenység gyakorlásának első három évében kik lesznek azok a szállítók és kivitelezők, akiket a fejlesztés teljes értékének legalább 10 %-át elérő összegű megbízásokat kíván a pályázó adni.[214]

       Ezen felül a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény adatszolgáltatási, kártalanítási és kártérítési kötelezettségeket is előír a koncessziós társaság számára.[215] Hasonló, a koncessziós társaságra kiható feltételeket köthet ki a koncessziós szerződés a bányászatról szóló törvény alapján is: az állam által vállalt kisajátítással kapcsolatos költségek megtérítésének kötelezettsége, illetve az ásványi nyersanyag állami elővásárlási jogának kikötése.[216] A 25/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet előírásainak[217] figyelembe vételével a koncessziós társaság a koncessziós szerződésben meghatározott mértékben és módon köteles a korábbi szolgáltató kötelezettségeit és jogosultságait átvállalni. A vízgazdálkodás és a bányászat körében a koncessziós társaság teljesítési biztosíték adására is köteles lehet (a távközlésnél volt); a jogszabályokban letét, óvadék, bankgarancia és felelősségbiztosítás kötése merül fel ajánlott lehetőségként.[218]

A koncessziós szerződéshez szervesen kapcsolódó megállapodások is kihatnak a koncessziós társaság működésére, ezek a következők lehetnek:

-   konzorciumi (más szolgáltatókkal való együttműködés szervezeti, pénzügyi, tulajdoni kereteiről);

-   üzletszabályzatról szóló, ügyfélszolgálat működtetésével kapcsolatos (Ezeknél a koncessziós társaság köteles tartani magát a koncessziós szerződésben megállapított szolgáltatási díjakhoz és ezek módosítási feltételeihez: a közúti közlekedésre és a vízgazdálkodásra vonatkozó ágazati törvények erről kifejezetten rendelkeznek.);[219]

-   a foglalkoztatáspolitikai (munkahelyek létesítéséről,[220] munkaerő elbocsátásának tilalmáról);

-   magyar termék, szolgáltatás igénybevételének előírásairól;

-   biztosítási szerződés megkötésére irányuló (a koncesszor birtokában lévő vagyonra, munkavállalóira, harmadik személyeknek okozott károk fedezetére etc.);[221]

-   ellenőrzési jogkör tartalmáról, jogosultjáról. Szerződéskötési kötelezettséget keletkeztetett a koncessziós társaság számára az, ha a Kormány jogszabályban előírja a kőolaj, földgáz és gáztermék szállítóvezetékek, valamint a kapcsolódó gázüzemi és tároló létesítmények szabad kapacitásának belföldi kitermelésű szénhidrogének szállítása, tárolása céljára történő rendelkezésre bocsátását;[222] valamint a repülőtér üzemben tartóját az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használata tekintetében.[223]

 

I.4.3.A koncessziós társaság megszűnése

A társaság megszűnik a koncessziós és a társasági szerződésben megjelölt időtartam leteltével.

A koncessziós szerződés felmondással történő megszüntetése érinti a koncessziós társaságot is, a következő esetekben:

-   ha a koncessziós szerződés aláírója a saját részvételével, a nyitva álló kilencven napos határidőn belül úgy alapít belföldi székhelyű gazdasági társaságot, hogy a koncessziós szerződésben előírt követelményeket a társasági szerződés nem tartalmazza, akkor azonnali hatállyal mondhatja fel a koncesszióba adó a koncessziós szerződést;[224]

-   ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés megkötéséből, a hatósági engedélyt visszavonó vagy a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásától eltiltó határozat közlésétől számított hat hónapon belül nem válik jogosulttá a tevékenység gyakorlására, akkor az állam, önkormányzat nevében eljárókkal felmondási jog illeti meg;[225][Engedélyköteles tevékenység esetén az engedély visszavonása a tevékenységnek a cégjegyzékből történő törlését vonja maga után. Ha a cég más módon – például koncessziós szerződés megkötése útján – ismét lehetőséget kap a tevékenység folytatására, a társasági szerződését módosítania kell, és e tevékenységet a cégjegyzékbe újólag kell bejegyeztetnie.][226]

-   ha a koncessziós szerződésben a törvényben meghatározottakon kívül egyéb feltételeket is rögzítenek, akkor ezek bekövetkeztekor mindkét felet megilleti a jövőre nézve az egyoldalú szerződésmegszüntetés joga;[227]

-   az ágazati jogszabályok alapján a koncessziós tevékenység ellátását felügyelő hatóság ellenőrzési jogkörében eljárva javasolhatja az illetékes miniszternek a szerződés megszüntetését.[228] A koncesszióköteles tevékenység jellegétől függően a koncesszió visszavonása in integrum restitutio-t is eredményezhet: a bányavállalkozó köteles a külszíni létesítményeket elbontani és a területet helyreállítani.[229] A koncessziós szerződés megszűnésétől számított harminc napon belül a koncessziós társaság tagjainak végelszámolást kell lefolytatniuk, azaz a koncesszió "visszavonásával" a koncesszor léte is értelmetlenné válik.[230] Jelezzük, hogy ez az egyszerűsített végelszámolásra[231] irányadó határidő - melyet a közkereseti és a betéti társaságnál lehet alkalmazni - részvénytársasági és korlátolt felelősségű társasági formában működő koncessziós társaság végelszámolásánál nem elegendő. Ha a koncessziós társaság tagjai e kötelezettségüknek nem, vagy nem határidőben tesznek eleget, akkor a cégbíróság hivatalból intézkedik: érvényt szerez a jogutód nélküli megszűnés jogkövetkezményeinek.[232]

       Ha a koncessziós társaságot fizetésképtelenség miatt felszámolják, akkor a koncesszor jogutód nélküli megszűnése a koncessziós szerződés megszűnését is eredményezi.[233] Másik koncessziós társaság akkor alapítható a koncesszió hátralévő időtartamára, ha ezt a koncessziós szerződés lehetővé teszi.[234] A felszámolás alatt álló társaság használatában lévő vagyontárgyak a hitelezői követelések fedezetéül nem szolgálhatnak, ezeket a felszámoló köteles az államnak vagy az önkormányzatnak visszaadni.[235] Egyébként a felszámolás alá eső vagyon értékesítésénél elővásárlási jog illeti meg az államot, illetőleg az önkormányzatot.[236]

       A koncessziós társaság megszüntetése esetén a vagyonmaradványt a tagoknak csak akkor lehet kiszolgáltatni, ha az állam, illetve az önkormányzat nevében eljáró szerv igazolta, hogy rendeltetésszerű állapotban adták vissza az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyontárgyakat; kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonban, illetve az önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy üzembe helyezésére a koncessziós társaság megszűnéséig nem került sor.[237]

 

       Az eddigiek összegzéseként megállapíthatónak látjuk azt, hogy a koncessziós szerződés quasi speciális szindikátusi szerződésként működik a koncessziós társaság "életében", hiszen

-   a koncesszió jogosultjává váló gazdasági társaságra tekintettel is kötik,

-   a két szerződés (koncessziós és társasági) tartalmi és értelmezési összefüggésben van egymással,

-   mindkettő értelme és létjogosultsága csak együtt képzelhető el, mert bármelyik megszűnése hatást gyakorol a másikra is. Annyiban speciálisnak tekinthető a koncessziós szerződés, mint szindikátusi szerződés, hogy nemcsak belső, társasági jogviszonyokat szabályoz, hanem - ahogy a koncessziós társaság működése kapcsán megfogalmaztuk - a koncessziós társaság külső jogviszonyaira is "rányomhatja bélyegét".

 

 

 

I.5. A versenyjogban

 

       Az 1991. évi XVI. törvény parlamenti előterjesztése és megvitatása során[238] már foglalkoztak azzal, hogy a koncessziónak lesz-e (van-e) versenyt korlátozó hatása. Az akkori előterjesztő Balsai István igazságügy miniszter szerint a vállalkozót nem illeti meg alanyi jog a koncesszióköteles tevékenység gyakorlására, szükséges, hogy az állam vagy az önkormányzat azt törvényileg szabályozott szerződés keretében átengedje. Szerinte éppen ezért, ez nem jelenti a piaci verseny korlátozását vagy kizárását, mert a koncesszióért pályázók ajánlatai versenyeznek egymással; ráadásul egy-egy földrajzi vagy közigazgatási egységben a koncesszió révén az állami vállalatok, állami gazdálkodó szervezetek monopóliuma meg fog szűnni. A Fidesz részéről hozzászóló Kósa Lajos a koncesszió versenyjogi előnyeit (adott területen adott szolgáltatásra vonatkozó monopolhelyzet megszüntetése) és hátrányait (piaci kizárólagosság lehetősége a koncesszor szempontjából) is ecsetelte, majd javasolta a "közműves koncessziós szerződések" versenytörvény hatálya alá utalását.

       Ha megnézzük, hogy az országgyűlési felvetések visszatükröződnek-e a Ktv-ben és az ágazati jogszabályokban, akkor meg kell állapítanunk, hogy csak közvetve és áttételesen: konkrét versenyjogi utalások nincsenek, viszont ki tudunk olyan rendelkezéseket szűrni, amelyeknek lehet versenyjogi kihatásuk.

Ilyenek szerepelnek egyrészt a pályázati kiírás kogens tartalmánál[239], mint a piac és a verseny - a fogyasztók hátrányára történő - "elmerevedését" esetleg kiváltó tényezők:

-   a koncesszióba adás időtartama,

-   a koncesszióköteles tevékenység gyakorlására meghatározott földrajzi-közigazgatási egység terjedelme, és az, hogy ezen kizárólagosságot kap-e a koncesszor vagy sem. E tekintetben az alaptörvény követő előírásokat találunk a helyi, menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti személyszállításnál,[240] a bányászatnál,[241] a szerencsejátéknál[242] és a távközlési szolgáltatásoknál.[243] Az ágazati jogszabályok közül a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a) és az 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről (b) kifejezetten versenyhelyzetet teremt a koncesszióköteles tevékenységet folytathatók között:

             a) Ha a tömegközlekedés fejlesztése és ezen belül a szolgáltatás javítása indokolt, akkor helyközi tömegközlekedésnél a közlekedési és vízügyi miniszter, helyi tömegközlekedésnél pedig az önkormányzat képviselő-testülete erre felhívja az adott területen ezt végző gazdálkodó szervezetet. Amennyiben a gazdálkodó szervezet nem vállalja, hogy eleget tesz előírt határidőre a felhívásnak, akkor az igény szerinti fejlesztésre új szervezet alapítható vagy koncessziós pályázat írható ki.[244]

             b) Játékkaszinó üzemeltetése esetén pedig a törvény hatálybalépése előtt erre engedéllyel rendelkezők - pályázati kiírás nélkül - a koncessziós díj befizetésével, koncessziós szerződés keretében folytathatják tevékenységüket; azaz konkurenciát teremtenek a későbbi pályázóknak, valamint egyben saját monopóliumuk is megszűnik a szerencsejáték szervezéséről szóló jogszabály hatálybalépésével.[245] E két törvénnyel ellentétben a bányászatról szóló jogi norma[246] a koncessziós terület vonatkozásában versenyt kizáró rendelkezést tartalmaz:

             - a kutatási területen a bányavállalkozónak a kutatási engedély kizárólagos jogot ad meghatározott ásványi nyersanyag kutatására és az engedélyben megjelölt határidőn belül bányatelek megállapításának kezdeményezésére. Hasonló - de csak versenyt korlátozó - előírás a tömegközlekedés területén is fellelhető volt:[247]

             - azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a rájuk vonatkozó ágazati jogszabály hatályba lépése előtt, hatósági engedély alapján tömegközlekedést szolgáló járműveket üzemeltettek, 1996. november 30-ig folytathatták úgy, hogy autóbuszaik számát nem bővíthették, a járataik gyakoriságát nem sűríthették és a járataik útvonalhosszát nem növelhették.

       Másrészt a pályázati kiírás szükség szerinti tartalmi elemei közötti is található versenyt befolyásoló feltétel:

       - a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályainak kidolgozása (ár, díj meghatározásának és változtatásának elveire, módszereire vonatkozó megállapítások).[248] Az árképzés vonatkozásában a menetrend szerinti tömegközlekedésnél,[249]a vízgazdálkodásnál,[250] a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér[251] működtetése kapcsán, valamint a hírközlés területén[252] van a Ktv-nyel megegyező előírás az ágazati jogszabályokban.

       A koncessziós törvényben a harmadik jellegű, a piaci versenyt érintő utalás a koncessziós pályázatok elbírálásáról készítendő emlékeztető tartalmához kapcsolódik:[253]

       - meg kell adni az államnak, illetve az önkormányzatnak a koncesszor által teljesített koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni és vagyoni értékű (elkerült kiadások, megszerzett jogok) pozíciójára vonatkozó adatokat, számításokat; valamint a jogosultnak a koncessziós szerződés révén, a koncesszióval érintett piacon kialakuló pozíciójának adatait, jellemzését. A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény a piaci pozíciókkal kapcsolatban - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényre történő konkrét utalással - kimondja,[254] hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles szolgáltatásait az azonos helyzetben lévő más távközlési szolgáltatók számára azonos kereskedelmi feltételekkel nyújtani úgy, hogy ezek a feltételek nem lehetnek hátrányosabbak, mint amit a saját érdekkörében, az általa irányított illetve az őt irányító más szolgáltatónak biztosít. Azt, hogy ki minősül jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak a Hírközlési Döntőbizottság határozata állapítja meg a következő szempontok alapján:[255]

       - a szolgáltató valamely szolgáltatás tekintetében,

       - a szolgáltatás nyújtásával érintett, meghatározott területen,

       - legalább 25 %-os piaci részesedéssel rendelkezik-e. Az utolsó feltételtől (piaci részesedés meghatározott mértéke) eltérve a Hírközlési Döntőbizottság a szolgáltató alábbi körülményeinek együttes értékelése során is kimondhatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónkénti azonosítást:[256]

             - az adott piac földrajzi területén, illetve a teljes nemzeti hírközlési piac tekintetében a kapcsolódó piacokon való jelenléte,

       - az adott piac földrajzi területén, illetve a teljes nemzeti hírközlési piac tekintetében a piaci viszonyokat befolyásoló képessége (így különösen a szolgáltató együttes szerepe az általa irányított vállalatokkal, vagy az őt irányító vállalattal, illetőleg a szolgáltatót irányító vállalat által irányított vállalatokkal)

       - a teljes nemzeti hírközlési piac méretéhez viszonyított éves nettó árbevétele,

             - az adott piac földrajzi területén a felhasználók elérésének eszközei feletti rendelkezési lehetősége,

       - pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutási lehetősége,

       - a hírközlési tevékenység végzésében, illetve szolgáltatások nyújtásában szerzett piaci tapasztalata.

 

       A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa által hozott, koncessziót érintő, közzétett határozatok - egy kivétellel - mind a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indított eljárások során születtek. A kivételt képező határozatot[257] szervezeti egyesülés kapcsán hozta a Versenytanács:

       a) megállapította, hogy a Digitel 2002 Távközlési és Informatikai Koncessziós Részvénytársaság a koncessziós szerződése alapján Vác és Gödöllő térségében a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatások tekintetében 100 %-os piaci részesedéssel rendelkezik, ezért - az akkor még - Vtv 23. § (1) bekezdésének a. pontja alapján a Digitel 2001 Telekommunikációs és Informatikai Koncessziós Részvénytársaság e társaságba (mint átvevő társaságba) való beolvadása engedélyköteles volt;

       b.) ezt követően értékelte a tervezett szervezeti egyesülés gazdasági versenyre gyakorolt hatását - mivel a Vtv 24. § (1) bekezdése szerint olyan szervezeti egyesülés nem volt engedélyezhető, ami a gazdasági verseny kialakulását, fejlődését vagy fennmaradását akadályozta -:

             ba.) figyelembe vette, hogy a tervezett beolvadás nem eredményez és nem is eredményezhet változást a piaci részesedésben (lásd a.) pont),

             bb.) kimutatta azt is, hogy az egyesülni kívánó társaságok piaci magatartása a közös többségi tulajdonos (Lasmant Holding B.V.) révén - a szervezeti egyesülés nélkül is - koordinált lehet;

       c.) a fentiekre tekintettel engedélyezte a Digitel 2001 Rt beolvadását a Digitel 2002 Rt-be.

       A koncesszió az esetek többségében a természetes monopóliumok körébe sorolható; ezek jellemzői[258]:

       - működését, az általa alkalmazott árakat, minőséget és a piacra lépési feltételeket hatóságilag szabályozzák;

       - olyan piacon van jelen, ahol egy vállalkozás alacsonyabb költséggel állít elő árut vagy nyújt szolgáltatást, mint kettő vagy több vállalkozás bármiféle kombinációja;

       - általában a közlekedés, a hírközlés, a villamos- és gázenergia-, valamint a hőenergia-szolgáltatás területén indokolt léte.

       A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa több, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kapcsán hozott határozatában[259] kifejtette, hogy a kizárólagos állami tevékenység folytatására jogosult vállalkozás e tevékenység ellátása során kifejtett magatartása versenyjogi szempontból nem értékelhető, így versenyjogi jogsértés sem állapítható meg, mert az államnak - mint a közösségi tulajdonért felelősnek - a nemzeti érdekek figyelembevételét érvényre kell juttatnia a koncesszorral szemben, illetőleg általa is.

       Ha megvizsgáljuk a koncessziós vonatkozású versenytanácsi határozatok (gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kérdéskörében) versenyjogi hátterét, akkor megállapíthatjuk, hogy a Tpvt. (1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról) a visszaélési elvet követi: egy vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzete önmagában nem tilalmazott; az viszont igen, hogy erőfölényét tovább növelje (versenyt korlátozó típusú visszaélések tilalma), vagy, hogy saját javára és a fogyasztók kárára változtassa meg a jövedelmek elosztásának versenykörülmények között kialakult arányát (kizsákmányoló típusú visszaélések).[260] A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés általában csak akkor állapítható meg, ha azt a vállalkozás általános gyakorlatként - üzletpolitikája részeként - alkalmazza.[261] Mivel a gazdasági erőfölény piaci kategória, ezért szerződésből eredő kötelezettség önmagában gazdasági erőfölényt nem hoz létre;[262] erről csak akkor lehet szó, ha

       - az egyik szerződő fél már a szerződés megkötésekor gazdasági erőfölényben van;

       - vagy a piaci körülmények változtak meg úgy, hogy annak következtében erőfölényes helyzetbe került valamelyik fél. Viszont az nem tartozik ide, ha a vállalkozás a még nem gazdasági erőfölényes helyzetben kötött szerződésben biztosított jogával élve okoz hátrányt a másik szerződő félnek, függetlenül attól, hogy a hátrányokozás az időközben kialakult gazdasági erőfölényes helyzetben következik be.[263]

       Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában a Magyar Autóklub indított eljárást[264] a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsánál az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt-vel szemben arra hivatkozva, hogy az M1-es autópályán a személygépkocsik után kikötött pályadíj miatt a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség és ez megalapozza a Vtv (1991. évi LXXXVI. törvény) 20. § a. pontjának és 22. §-ának alkalmazását. Az eljárás alá vont vállalkozó vitatta, hogy gazdasági erőfölényes helyzetben lenne és magatartása visszaélésszerűségét is, mert a koncessziós szerződésben - jogszabályi előírás folytán - határozták meg a szerződő felek az árat és annak szabályozását is. A Versenytanács úgy foglalt állást, hogy a koncessziós pályázatnál a díj versenykörülmények között alakult ki, a pályázók ajánlataiban szereplő árak közül versenyszituációban választotta ki az állam képviselője azt, amely a szerződés részévé vált. Így indokolatlan előny biztosítása a vállalkozó számára nem merülhetett fel, mert ha lett volna alacsonyabb pályázat ár, akkor a koncesszió kiírójának - törvényi kötelezettségének eleget téve - ezt kellett volna legkedvezőbb ajánlatként elfogadnia. Tehát a verseny addig tartott, amíg a pályázat el nem dőlt, a koncesszió teljes idejére alkalmazott versenyár a koncessziós szerződés szerint versenykörülmények között kialakult ár. Ezekre tekintettel a Versenytanács elutasította a kérelmet. A Magyar Autóklub a Versenytanács határozatával szemben bírósághoz fordult, és a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatva keresetüket elutasította,[265] a következő indokolással:

       - a koncessziós szerződésben kikötött úthasználati díj nem hatósági ár és nincs jogszabályi alapja annak, hogy az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. gazdasági tevékenységét a Tpt hatálya alól kiemelné;

       - a Tpt 16. § (2) bekezdése szerint érintett piac vizsgálatánál az árut ésszerűen helyettesítő árunak minősül a 10-es főút;

       - a vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzetben volt, de a versenyjogi indokolatlan egyoldalú előny kategóriája nem azonos a polgári jogi feltűnően aránytalan előnnyel (lásd: PK 267. sz. állásfoglalás) és LB.IV.20.154/1998/3. alszámú ítélet);

       - a koncessziós szerződés feltételeinek felülvizsgálata nem tartozik a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe. A felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, és ennek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság - mint felülvizsgálati bíróság - a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Gazdasági Versenyhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte, mivel "az új eljárás során az alperesnek a tényállást meg kell állapítania, a felperesek kérelmét versenyjogi szempontok vizsgálatával kell elbírálnia arra figyelemmel, hogy az alperes a perben elismerte, hogy alperesi beavatkozó magatartása az alkalmazott ár tekintetében versenyjogi vita lehet. Állást kell foglalnia abban a kérdésben is, hogy az alperesi beavatkozó gazdasági erőfölényben volt-e és azzal visszaélt-e ?”[266] A Versenytanács jogi értékelése a következő volt:

       - a versenyjog, így a Tpt. hatálya az állam "de iure gestionis" tevékenységére terjed ki, a "de iure imperii" jellegűekre nem;

       - az állam a koncessziós szerződésben "de iure gestionis" minőségben, magánjogi jogalanyként, szerepel és a szerződő feleknek a koncessziós szerződés feltételeinek kialakításánál egyaránt jelentős terjedelmű autonóm tere volt;

       - az érintett piac kapcsán az 1. sz. főút ésszerűen helyettesítő árunak minősül, és ezért az M1 autópálya nem tekinthető természetes monopóliumnak;

       - az ELMKA Rt. az érintett piacon erőfölényben volt;

       - a társaság gazdasági erőfölényes pozícióját objektíve nem tudja kihasználni, a fogyasztókkal szemben az alternatív szolgáltatás igénybevételi lehetősége és tényleges igénybevétele miatt;

       - ugyancsak a fogyasztók által igénybe vehető helyettesíthető áru miatt az egyoldalú előny kikötése sem, illetve annak kiaknázása (magas úthasználati díj) sem állapítható meg;

       - ezekre tekintettel az ELMKA Rt. nem marasztalható az erőfölénnyel való visszaélést tiltó rendelkezés megsértése miatt.[267]

       A Versenytanács - más ügyben - indokoltnak tartotta az olyan szabályozást, hogy a vezetékes távbeszélő szolgáltató keresztfinanszírozással ne legyen képes versenyelőnyt biztosítani magának az internet szolgáltatás piacán.[268] A Versenytanács eljárását az a kérdéses jogi helyzet alapozta meg, hogy a Digitel 2002 Távközlési és Informatikai Koncessziós Rt. az internet szolgáltatást is tőle igénybevevő előfizetőnek biztosított ingyenes illetve kedvezményes telefonhasználat sérti-e a Tpvt 21. § h. pontját (tilos a versenytársaknak az érintett piacról szóló kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony - piacrabló - árak alkalmazása). A Versenytanács az indítvány vizsgálata során megállapította:

       - az érintett árupiac a vezetékes távbeszélő szolgáltatással igénybevett internet szolgáltatás, az érintett földrajzi piac pedig a váci és a gödöllői helyi távbeszélő körzet volt;

       - a Digitel az adott körzetben az internetszolgáltatás piacán gazdasági erőfölényben volt, mivel szerződés révén olyan helyzetet volt módja teremteni, ami korlátozza versenytársai piacralépését;

       - a Versenytanács álláspontja szerint az ár a fentebb citált Tpvt-beli rendelkezés szempontjából csak akkor minősülhet piacrablónak, ha alkalmazása a vállalkozás számára veszteséget eredményez; ezt pedig nem találta bizonyítottnak a Versenytanács, így a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést sem állapította meg.[269]

       A gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában, a koncessziót érintő - eddigi - utolsó határozatában a Versenytanács kimondta, hogy nem lehet az ügyletkötéstől indokoltan elzárkózni, ha a vállalkozás műszakilag képes szolgáltatni és jogi akadálya sincs a szolgáltatásnak.[270] Ebben az ügyben a jogi problémát az okozta, hogy a Matáv Rt. kizárólag csak koncessziós szolgáltatóknak nyújtotta az Internet Protokoll alapú hálózaton történő nemzetközi beszéd-(fax) átvitelt. A Versenytanács úgy vélte, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést valósított meg, ezért a magatartás folytatásától eltiltotta és bírsággal sújtotta. A versenytanácsi határozat indokai az alábbiak voltak:

       - az érintett piac kapcsán árunak a nemzetközi IP alapú jeltovábbítás tekintendő, és ennek nincs helyettesítője, a földrajzi piac pedig Magyarország teljes területe;

       - a piacra lépési korlátok magasak;

       - a Matáv Rt. gazdasági erőfölénye megállapítható;

       - visszaélésnek minősült az a magatartás, hogy az eljárás alá vont vállalkozás csak olyan társszolgáltatóknak akarta nyújtani a szolgáltatást, akik a koncessziós szerződéseik révén korábban is rajta keresztül szolgáltattak; azaz az üzleti kapcsolat létrehozásától indokolatlanul elzárkózott, megvalósítva a Tpvt 21. § i. és j. pontjait a c. ponton keresztül.[271]

       Konklúzióként megállapíthatónak látjuk azt, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény tényállásaiba ütköző, koncesszión alapuló magatartások nem gyakoriak és periférikus jellegűek.

 

 

I.6. A polgári eljárásjogban

 

       A koncessziós szerződésből fakadó jogviták elbírálását – nemzetközi szerződésben szabályozott, vagy külföldinek minősülő féllel kötött koncessziós szerződés eltérő (nemzetközi választott bíróság eljárását előíró) kikötése esetköreit kivéve – a törvény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogává/ kötelezettségévé teszi.

       Figyelemmel a polgári perrendtartás általános hatásköri szabályzatára,[272] ily módon általánosságként elmondható, hogy – eltérő kikötés hiányában – a koncessziós szerződésből fakadó jogvita elbírálására a helyi (ill. Budapesten kerületi) bíróság rendelkezik hatáskörrel.

       Nem látjuk ugyanakkor mellőzhetőnek azt a körülményt, hogy a koncessziós szerződés tartalma, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás anyagi nagyságrendje jogvita esetén is valószínűsítheti a per tárgyának hasonló, a szerződéses értékhez idomuló (pl. vagyonjogi jellegű perben ötmillió forintot meghaladó) nagyságrendjét. Vélelmezve a jelzett tendenciát, a perben a Pp. több független rendelkezése alapján is megállapítást nyerhet a megyei, ill. Fővárosi bírósági hatáskör.[273]

       A koncessziós szerződésben – esetleg – alkalmazott tisztességtelen feltételek megtámadása úgyszintén a megyei, ill. Fővárosi Bíróság eljárását generálhatja.[274]

       A koncessziós szerződéssel összefüggésben induló jogvita elbírálására – főszabályként – az alperesi jogi személy székhelye, illetve a képviseletére hivatott szerv székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság székhelye budapesti, ám működési köre Pest megye területére terjed ki; a Pest megye területére illetékes bíróság az illetékes az eljárásra.[275]

       A koncessziós szerződések által érintett társadalmi, ill. vagyoni viszonyok sokrétűsége folytán a perrendtartásban „egyéb” címen szereplő illetékességi okok közül több alapján határozható meg eljárni jogosult/köteles bíróság. Így választhat úgy a per felperese, hogy az eljárását a koncessziós szerződéssel érintett ingatlan fekvése szerint[276]; az ügyletkötés, vagy a teljesítés helyszíne szerint[277]; a koncessziós szerződéssel összefüggő kárkötelem esetén a károkozás helye, vagy bekövetkezésének helye szerint[278] illetékes bíróságon indítja meg.

       Tapasztalatunk ugyanakkor az, hogy a koncessziós szerződést kötő felek általában nem utalják vitájuk az 1991. évi XVI. tv. 16. § (1) bekezdésében rögzített általános hatáskörű, általános illetékességgel rendelkező bíróságok judikatúrája alá, hanem amellett, hogy a szerződés rendelkezései elsődlegessé a vitás kérdések peren kívüli, tárgyalásos rendezését teszik - főként valamely választottbíróság, esetleg (vagyonjogi természetű jövőbeni jogvitáik tekintetében) szerződésben kikötött, alávetéses illetékességgel felruházott bíróság várt gyors döntésében bizakodnak.[279]

       Ha az állam illetve az önkormányzat a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülővel[280] köt koncessziós szerződést, és e kontraktus keretében úgy állapodnak meg, akkor a koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során nemzetközi választottbíróság is eljárhat; azaz két feltétel konjuktív fennállása szükséges ahhoz, hogy a szerződő felek nemzetközi választottbírósághoz fordulhassanak.

-   az egyik szerződéses partner devizakülföldi minősége,

-   és az ilyen tárgyú szerződéses kikötés. A Ktv ezen rendelkezése kivételt képez azon esetek alól, amikor választottbírósági eljárásnak nincs helye: a Pp. XV-XXII. fejezetében szabályozott eljárásokban és a Vbtv. 4. §-a alapján a választottbírósági eljárás keretében történő jogvitarendezésből törvényileg kizárt ügyekben.[281]

       A választottbíráskodás előnye, hogy - az egyfokú, nem nyilvános eljárás révén - gyorsabb és költségtakarékosabb a rendes bírósági eljárásokhoz képest. Ezen kívül a felek szabadon állapodhatnak meg a válsztottbírák kijelölésében, számában, kizárásukban stb., az eljárás módjának meghatározásában. A választottbírósági határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, de a 345/2000. Elvi Határozat kimondja, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt a jogosult felülvizsgálati kérelemmel élhet.[282]

       A választottbíráskodás akkor nemzetközi,[283] ha

       - a választottbírósági szerződést kötő felek székhelye (ennek hiányában telephelye) a szerződés megkötésének időpontjában különböző államokban van,

       - vagy az alábbi helyek egyike azon az államon kívül van, amelyben a felek székhelye (telephelye) van:

-   a választottbírósági szerződésben meghatározott választottbíráskodási hely,

-   az a hely, ahol a felek jogviszonyból eredő kötelezettségek lényegi részét teljesíteni kell,

-   vagy az a hely, amelyhez a jogvita tárgya a legszorosabban kapcsolódik.

       Ha törvény eltérően nem rendelkezik, akkor nemzetközi ügyekben állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság jár el.[284] Ez azonban nem akadálya annak, hogy ad hoc választottbíróságot hozzanak létre nemzetközi ügyekben is.

       A választottbírósági eljárás nyelve tekintetében a felek megállapodása az irányadó; ilyen jellegű konszenzus hiányában az eljárás során használandó nyelvet a választottbíróság határozza meg.[285] Ez nem jelenti szükségképpen azt - tekintettel arra, hogy a felek valamelyike vagy a választottbírák külföldiek -, hogyha a választottbíróság székhelye Magyarországon van, akkor az eljárás nyelve is a magyar.

       A választottbíráknak a jogvitát a felek által a vitás kérdések érdemi eldöntésére választott jog rendelkezésivel összhangban kell elbírálnia,[286] mert valószínű, hogy a felek szerződéskötéskor és annak teljesítésekor is magatartásukat e választott jog rendelkezéseihez igazították. Amennyiben a felek nem választottak alkalmazandó anyagi jogot, akkor erről a választottbíróság fog határozni,[287] viszont nem kerülhet sor a nemzetközi magánjog szabályai szerinti továbbutalásra vagy visszautalásra. Valamely jog alkalmazása helyett a választottbíróság csak akkor dönthet a méltányosság alapján, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták.[288]

       A választottbíróság határozatát úgy köteles meghozni, hogy az összhangban legyen a szerződési kikötésekkel és figyelemmel legyen az ügyletre alkalmazandó kereskedelmi szokásokra.[289]

       A nemzetközi jellegű koncessziós szerződéseknél különös jelentőséggel bír a választottbíráskodás lehetősége: a választottbíróság a hagyományos bírósági szerepkör betöltése mellett igazságossági és méltányossági bíróságként is funkcionál.[290] Nemzetközi választottbíróság koncessziós szerződésből eredő jogviták kapcsán leggyakrabban a koncesszióba adó állam koncessziót visszavonó rendelkezése nyomán járt el:

       a.) a Delagoa Bay ügyben[291] Portugália a vasúti koncessziót szüntette meg és lefoglalta a koncesszor tulajdonát is - az állam az eljárásával okozott kárt teljes mértékben köteles volt megtéríteni a volt koncesszornak;

       b.) a Company General of the Orinoco esetnél[292] a venezuelai kormány felbontott két koncessziós szerződést, Venezuela és Nagy-Britannia közötti feszült viszonyra hivatkozva - a közhatalmi cselekménnyel az állam a koncesszor jogait megsértette és ezért kártérítésre volt köteles;

       c.) a May-ügyben[293] a guatemalai kormány a koncessziós határidő letelte előtt államosította a koncesszióba adott vasutat - Guatemalát kártérítésre kötelezték;

       d.) hasonló döntések születtek még az El Triunfo Company, az International Fisheries Co., a Shufeldt és a Lena Goldfields, Ltd esetekben is.[294] A nemzetközi jellegű koncessziós szerződésekből eredő jogviták megoldásában a tárgyalásos, konzultációs technikáknak és a választottbírósági eljárásnak kikerülhetetlen és mellőzhetetlen szerepe van.[295]